Kisebb közjátékkal kezdődött a Fidesz részéről az európai liberális frakció által kezdeményezett és telt házas érdeklődés mellett lezajlott keddi közmeghallgatás az új magyar médiaszabályozás ügyében. A magyar néppárti frakció által jegyzett, és a meghallgatás előtt az EU-elnökségi szóvivők által osztogatott sajtóanyag szerint: a Néppárt többszöri kérdésére sem járultak hozzá a liberálisok a kormány képviselőinek érdemi hozzászólásához a vitában. A meghallgatás felvezetőjében azonban kiderült, erről szó sincs, hiszen a magyar elnökség - vagyis a magyar kormány képviselője - számára mindvégig ott állt üresen az EP szabályai szerint biztosított hely az első sorban. Ráadásul Schöpflin György Fideszes EP-képviselő az ülésen öt percben - miközben minden más a panelen kívüli felszólaló 1-2 percet beszélt - érvelhetett a médiatörvény mellett.

A meghallgatás vitáján meghívott vendégként szerepelt Majtényi László, volt információszabadságért és adatvédelemért felelős ombudsman, az ORTT valamikori elnöke, Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemrég leköszönt sajtószabadság-felelőse, valamint Neelie Kroes médiaügyekért és digitális agendáért felelős európai bizottsági alelnök. Lejátszották továbbá Konrád György író, gondolkodó videóüzenetét és kifejtette véleményét Guy Verhofstadt az európai liberális frakció (ALDE) elnöke is. Tiltakozásának hangot adandó megjelent a rendezvényen Vágvölgyi B. András író, újságíró, egykori Fidesz alapító tag, valamint Fischer Ádám a Magyar Állami Operaház eddigi igazgatója is. A téma felvezetése során a vitát moderáló Renate Weber EP képviselőasszony úgy vélekedett, hogy túl sok szakmai, személyes és politikai támadás érte a magyar médiaszabályozást ahhoz, hogy  kritikák teljesen alaptalanok legyenek.

Konrád György szerint “demokratúra” alakult ki tavaly óta Magyarországon vagyis a demokrácia és a diktatúra egy sajátos ötvözete, amely még nem dőlt el merre billen majd el. Szerinte ezt sajnos a demokratikus retorika alatt az állami szerepvállalás elsőbbsége jellemzi, és nem veszi szinte egyáltalán figyelembe a kisebbségek demokratikus érdekvédelmét.

Haraszti Miklós felütésként kategorikusan visszautasította a kormányhű magyar sajtóban a Fideszt nyíltan kritizálókkal kapcsolatban gyakran felhozott "nem vagyunk jó magyarok és jó állampolgárok” vádakat. A volt EBESZ sajtószabadság-felelős szerint részben igaz, hogy minden része megtalálható a médiatörvénynek más európai sajtótörvényekben. “Azzal a néhány évvel ezelőtti izlandi próbálkozással szemben, amely minden európai országból a legjobb gyakorlatok átvételére alapozva írt új médiatörvényt, a magyar kormány éppen ennek az ellenkezőjét tette” - fejtette ki véleményét.

Példa nélkülinek nevezte Európában, hogy a médiahatóság tartalmi kérdésekről és szabályozási kérdésekről döntő része ugyanazon fennhatóság alatt áll, ráadásul mindkettő függ a kormánytól. Haraszti hozzátette, a tartalmi kérdésekről az európai gyakorlat szerint egy a kormánytól teljesen független testületnek kellene határoznia.

Majtényi szerint a kommunista időket idéző - Európában talán csak a belorusz törvények közt fellelhető - a sajtószabályozás, amely a közjó szolgálatára hivatkozik a médiaszabadság vagy a nyilvánosság demokratikus őrkutya szerepe helyett. Szintén csak tőlünk keletre bevett gyakorlat, hogy a médiahatóság elnöke által választott tartalmi ügyekért felelős biztos bármilyen információt bekérhet az újságíróktól, és óriási pénzbüntetésekkel sújthatja az orgánumokat - mondta. Az internetes híroldalak regisztrációja szerinte szintén belorusz találmány, ahol előregisztráció is kötelező az online híroldalt indítók számára.

Végül a Fidesz érvelése kapcsán, hogy ez nem egy elnyomó szabályozás kijelentette, valóban nem az, hanem egy olyan törvény amely öncenzúrát erőszakol a médiára és az oknyomozó zsurnalizmust támogató szabályként marketingeli magát.

Majtényi László szerint az ombudsman intézményének egy perverz változatát hozta világra a Fidesz, melyben a “független” tartalmi bizottságot a médiahatóság feje választja ki. A médiaszakember szerint jól látszik a törvényen, hogy azt nem hozzáértők készítették. Továbbá nem került megfelelően széles nyilvánosság előtt vitára és a szakemberekkel egyeztetésre, hanem két képviselő önálló beadványaként lett elfogadva. “Az új szabályok intézményesítik a politikai befolyást a médiában, miközben a közmédiumok vagyonának központosítása még inkább függő helyzetbe hozza az újságírókat” - tette hozzá.

“Hollandabb vagyok a hollandoknál” - próbálta a sajtószabadság miatt aggódó felszólalókat megnyugtatni tántoríthatatlanságáról Neelie Kroes médiaügyi biztos. Felszólalásában hangsúlyozta, többről van szó mint a médiacégek befolyásáról vagy a sajtó munkájáról, alapvető emberi jogok kerülhetnek veszélybe. Tökéletesen és mélységében utána fogunk járni mi a helyzet a magyar szabályokkal és azok milyen viszonyban vannak az európai irányelvekkel és az emberi jogok európai chartájával - jelentette ki.

Elmondta, az Európai Bizottság már decemberben levelet küldött a magyar kormánynak, amelyben az alapvető média szabadság fenyegetettsége kapcsán érdeklődik. A magyar kormánnyal először múlt héten csütörtökön Budapesten tárgyalt a biztosasszony a héten pedig várhatóan megérkezik a Budapesttől bekért végleges hitelesített magyar nyelvű szövege a szabályozásnak, amelyet azután mélyrehatóan vizsgálni fog az EB.

A médiahatóság függetlensége mellett a szólás szabadságának - mint az egyik legalapvetőbb uniós alappillérnek - az esetleges sérülését is vizsgálják. Kroes hozzátette, megnyugvással hallotta Orbántól, hogy amennyiben az EB elemzése pontosan és objektíven rámutat arra, hol tér el a magyar szabályozás az uniós elvektől akkor lehet szó módosításokról.

Schöpflin György a kormány védelmében szólva a Fidesz által gyakran felhozott érveknél nem ment túl, szerinte a magyar kormány ellen a nemzetközi sajtó a baloldal és liberálisok által feltüzelve intéz támadást. Mindezt anélkül, hogy behatóan ismerné az új szabályokat. A képviselő szerint a vita nem igazán a médiáról, mint a média hatalmának és a kormány hatalmának a viszonyáról szól, ráadásul erősíti az euroszkepticizmust. Utóbbit cáfolja, hogy egy friss Szonda Ipsos felmérés szerint tavaly július óta 38-ról 46 százalékra nőtt azok száma akik szerint inkább előny, hogy hazánk az Unió tagja.

Viszontválaszában a vita moderátora kijelentette, ő maga is olvasta a törvény fordítását. Szintén a magyar EP-képviselő szavai kapcsán a holland liberális Sophia in't Veld kijelentette, Schöpflin szavaival ellentétben a kelet-európai sajtó ha lehet még keményebben ostorozza a magyar szabályozást, mert ott még élénken él a kommunista cenzúra emléke. Vágvölgyi szerint a Fidesz rossz kapcsolata a sajtóval 1992-1993 körülre datálható amikor az addig liberális párt - amelynek ő alapító tagja és a Magyar Narancs nevű akkor Fideszes lapnak a főszerkesztője volt - erős jobboldali fordulatot vett és ezt az örökségét azóta sem tudja maga mögött hagyni.