Kedden délelőtt 9 órakor kezdte meg a Szegedi Ítélőtábla a Zuschlag-per másodfokú tárgyalását. A cselekmények tárgyi súlya, a vádlottak személyének társadalomra veszélyessége, s a súlyosbító körülmények nyomatéka miatt az ügyész azt indítványozta, a táblabíróság hosszabb tartamú büntetéseket szabjon ki és a szabadságvesztést a vádlottaknak fegyházban kelljen letölteniük. Horányi Miklós kérte azt is, hogy a bűnszervezetben történt elkövetést a bíróság az ítélet rendelkező részében tüntesse föl.

Az első fokon eljárt bíróság Zuschlag János egykori szocialista politikust folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki, három embert felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett.   
   
Horányi Miklós keddi perbeszédében kifejtette, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a szerteágazó ügy egészét részletesen felderítette a 85 tárgyalási napon. Néhány apró pontatlanságot és elírást leszámítva az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás helytálló.
   
A főügyész szerint a védői fellebbezések többsége a bíróság mérlegelését támadja, erre azonban a másodfokú eljárás során nincs lehetőség. Mint fogalmazott, a vádlottak "komoly, értelmes emberek, és már gyerekkorukban megtanították nekik, lopni, csalni, hazudni nem lehet, vagyis lehet, de akkor viselni kell a következményeket". Arra a védői felvetésre, amely szerint a vádlottak nem bűnszervezetben követték el tettüket, kifejtette, ennek  megvannak a törvényi feltételei, s az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg ezek meglétét.
   
A főügyész kitért arra is, hogy Lusztig Péter - aki 2007-ben a rendőrséget is felügyelő önkormányzati minisztériumban Lamperth Mónika akkori miniszter kabinetirodáján dolgozott - jogellenesen tagadta meg a vallomástételt az elsőfokú bíróság előtt. Az egykori Baranya megyei rendőr-főkapitány arra hivatkozott, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség kihallgatta, s az ott elhangzottak államtitkot képeznek. A fellebbviteli főügyészség szerint azonban Lusztig Péter vallomásának hiánya nem befolyásolta érdemben az ügy elbírálását.
   
Az ügyészi perbeszéd előtt Maráz Vilmosné tanácsvezető bíró közölte a védőkkel, hogy néhányuk már az első tárgyalási napon megtarthatja perbeszédét. Kovács M. Gábor, Zuschlag János védője közölte, mivel a táblabíróság az ügyben hét tárgyalási napot tűzött ki, nem számított arra, hogy perbeszédet kell mondania. Bánáti János, a  hatodrendű vádlott, Marsovszky Balázs védője, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke védőtársai nevében is kérte az ügyvédi perbeszédek elhalasztását. A bíróság a kérésnek helyt adott, így az ügyvédek előreláthatólag szerdán és csütörtökön mondják el perbeszédüket.

A 15 vádlottat várhatóan hét tárgyalási napon keresztül hallgatják majd meg. A tárgyalás iránt rendkívül nagy az érdeklődés, ám helyszűke miatt a sajtó munkatársainak többsége a tárgyalótermen kívülre szorul. A tárgyalás helyszínéül az ítélőtábla épületének legnagyobb helyiségét, a dísztermet jelölték ki, de oda is mindössze harminc újságíró, s vádlottanként egy-egy hozzátartozó nyerhet bebocsájtást.

MTI

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság tavaly tavasszal hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletet a Zuschlag-ügyben. A fővádlottat 8 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték. A szocialista politikust bűnszervezetben, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében találta bűnösnek a bíróság. Zuschlag 15 bűntársa közül Katus Ferenc a kiskunhalasi fizetőpincérből rekordidő alatt Bács-Kiskun megyei szocialista pártvezetővé lett MSZP politikus 5 és fél évet kapott. Zuschlag János korábbi személyi titkára, a büntetőeljárás során mindvégig beismerő vallomásban lévő Lados István büntetése 2 év börtön. Lados augusztusban úgy döntött, letölti büntetését, így esetében már jogerőssé vált az ítélet. A Szegedi Ítélőtábla elé kerülő vádlottak esetében súlyosbítást kért az ügyészség.

Zuschlag János, illetve Krausz Csaba ötödrendű és Marsovszky Balázs hatodrendű vádlott a vele szemben vagyonelkobzással érintett ingatlanok és pénz törvényes eredetéről okiratokat terjesztett be a bíróságnak, ezért a tanácsvezető bíró bizonyítást rendelt el.
   
A tárgyaláson ismertetett dokumentumok szerint a Zuschlag Jánossal szemben indított adóhatósági ellenőrzés nem talált eltérést a bevallásokhoz képest. A beterjesztett bizonyítékok szerint Zuschlag János felesége gödöllői családi házuk építését bankkölcsönből fedezte. A benyújtott okiratok szerint Krausz Csaba, illetve Marsovszky Balázs és családtagjai az elmúlt években több ingatlant és gépkocsit értékesítettek.
   
A kilencedrendű vádlott, Prácser László védője szerint a bűnszervezetekkel kapcsolatos jogegységi döntés alkotmányellenes, mert az előreláthatóság elvébe ütközik, és sérti a bűnfelelősség elvét. Ezért ügyvéd az eljárás felfüggesztését kérte az Alkotmánybíróság döntéséig. A vádat képviselő Horányi Miklós fellebbviteli főügyész az ügyvédi felvetéssel kapcsolatban kifejtette, más perekben született hasonló indítványokat jogerős ítéletekben már elutasították. A táblabíróság sem adott helyt az indítványnak.
   
Földes Gábor tizennegyedrendű vádlott egy másik büntetőügyben született nem jogerős döntés alapján paranoid személyiségzavara miatt nem tudja gyakorolni jogait a tárgyalás során. A táblabíróság ezért a férfi ügyét elkülönítette.