"A médiatörvény 150 oldalas és annyira bonyolult, hogy a végrehajtásában kulcsszerepet kapó két grémium, a Médiatanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) sem érti" - nyilatkozta a Népszabadságnak adott interjújában Polyák Gábor médiajogász, az egykori ORTT volt elnökjelöltje. "Erre vall, hogy a tanács és a hivatal válaszolt a tüntetések követeléseire, és cáfolni próbálta azok igazságtartalmát, ám blődségeket írtak" - tette hozzá.

"Azt állították, hogy nem kell félni az újságoknak az önkényesen megállapított bírságoktól, mert a büntetéseket az arányosság és a fokozatosság elve alapján mérik ki. A törvény szövegében azonban nincs garancia erre, a részletszabályok ugyanis kidolgozatlanok és pontatlanok" - részletezte a médaijogász.

Szerinte a törvény – a Médiatanács válaszával ellentétben – "a szankciók kiszabásánál nincs tekintettel arra, hogy mekkora a teherbírása egy médiavállalkozásnak, így arra sincs biztosíték, hogy egy bírság nem lehetetleníti el a szankcionált orgánumot". "Nem igaz a Médiatanács és az NMHH azon állítása sem, hogy a két testület nem kötelezheti az újságírót informátora megnevezésére – a törvény alapján egyértelmű, hogy erre az újságíró rákényszeríthető, az adatszolgáltatás megtagadása 50 milliós bírság kiszabását teszi lehetővé" - tette hozzá.

Elmondta: szerinte alaptalan érvelés az, hogy várjuk meg, hogyan alkalmazzák a médiatörvényt a gyakrolatban. "Ha egy jogszabály nem zárja ki a sajtószabadság önkényes korlátozását, akkor nem is lehet alkotmányos" - mondta. A kérdés szerinte az: ha nem akarnak élni a bírságolási lehetőséggel, akkor az miért szerepel a törvényben. "Azért, hogy az újságírókat egyfajta bizonytalanságban, fenyegetettségben tartsák" - válaszolta meg rögtön a kérdést.

Polyák Gábor kijelentette: a jelenlegi médiarendszerben semmiképpen sem a több, hanem a kevesebb szabályozás a helyes irány. "Az új szabályozás ezzel szemben olyan médiumokat is hatósági ellenőrzés alá von, amelyek korábban csak bírósági eljárásban voltak számon kérhetők. Az új szabályozás egyáltalán nem jelent nagyobb védelmet a közönségnek, hiszen eddig is hatékony jogvédelmi eszközök léteztek, amit pedig azokkal nem lehetett megoldani, azt semmilyen szabályozás nem oldja meg" - fejtette ki.