Előzetes alkotmányossági vizsgálat bevezetésén gondolkodik a kormány

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy hétfői, az alkotmányozás témakörében rendezett háttérbeszélgetésen elmondta: az 1990-es évek elején már volt ilyen hatásköre az Ab-nek, ezt azonban maga a testület semmisítette meg. Most viszont ennek újbóli bevezetésén gondolkodik a kabinet, hiszen "nagyon fontos, hogy minél alkotmányosabb legyen már a szavazás előtt is" egy-egy törvényjavaslat - tette hozzá, kiemelve, hogy ez az intézmény egy "visszahűtöttebb törvényalkotási sebességet feltételez, mint amilyen az elmúlt nyolc hónapban volt a parlamentben".

Az előzetes alkotmányossági vizsgálatról - így például arról, hogy ki kérhetne előzetes véleménynyilvánítást az Ab-tól - további részleteket egyelőre nem közölt Rétvári Bence. Megjegyezte, az Alkotmánybírósággal is konzultálni fognak az ügyben. Beszámolt arról is: felmerült annak lehetősége, hogy bővítsék azok körét, akik előzetes normakontrollt kérhetnek az Alkotmánybíróságtól.

Az államtitkár elmondta: a törvények esetében az utólagos normakontroll a jelenlegi tervek szerint "úgy, ahogy van" marad az Ab-nél. Hozzátette ugyanakkor, korábban maga az Ab kérte, hogy az önkormányzati rendeleteket érintően adott esetben ne ő, hanem a rendes bíróságok döntsenek. Megerősítette, hogy a kormány elképzelései szerint úgynevezett közpénzügyi fejezet készül majd az új alkotmányban. Amikor a jelenleg hatályos alaptörvény szövegének jó része létrejött a rendszerváltáskor, akkor "a szuverenitást elsősorban abban tudtuk megfogni, hogy nincsenek idegen csapatok Magyarország területén, hogy nem vagyunk kvázi egy megszállt övezet". Az elmúlt húsz évben azonban sokszor látható volt, hogy a szuverenitás alapvetően nem egy fegyveres erőnek az itt állomásozásával függ össze, hanem az állam oly mértékű eladósodottságával, amely már az önálló, a köz érdekében való döntéshozatalt is megnehezíti, ellehetetleníti - fejtette ki.

A közpénzügyi fejezettel - folytatta - ezért arra fognak törekedni, hogy az ország megőrizze gazdasági szuverenitását. Rétvári Bence szerint hatékonyabban kell szabályozni az állampolgárok garanciáit is "főleg a 2006-os eseményeknek a tükrében", vagyis ne történhessen meg még egyszer például az, hogy felelősségre vonás nélkül fordulhassanak elő olyan rendőrségi intézkedések, mint akkor. Példaként említette a meghallgatáshoz való jog alkotmányos megerősítését, valamint a megtérítések "alkotmányos garanciákkal való körülbástyázását".

A politikus szólt arról is, hogy ha létrejön a kisebb Országgyűlés, jóval több olyan poszt lesz, amelyet a képviselőség mellett nem lehet gyakorolni; ilyen lehet például a kormányhivatal-vezetői, a megyei közgyűlés elnöki vagy akár a polgármesteri tisztség. Arra a kérdésre, hogy az alkotmány módosításával kapcsolatosan terveznek-e korlátot, így például azt, hogy csak két egymást követő ciklus támogatása után lehessen változtatni a jogszabályon, úgy válaszolt: "jelen pillanatban nem".