Amikor az idősebb Geroge Bush 1989-ben Magyarországra jött, és a Kossuth téren látványosan összetépte a papírt, amin a beszéde szerepelt, komoly üzenetet fogalmazott meg a gesztussal. „Az előző rendszerben a pártfunkcionáriusok bikkfanyelven olvasták fel a beszédeiket. Ez a mozdulat azt üzente, hogy egy szabad, demokratikus társadalomban nincs szükség papírra, a meggyőzés eszköze maga a beszéd, s ezzel megváltoztatta a magyar retorikai kultúrát is”- mesélte a hvg.hu-nak Baricz Árpád, a Beszédírók Kft. stratégiai igazgatója. Mint mondta, egy beszéd akkor lesz szónoklat, ha előadója törekszik a közönséggel tartott szemkontaktusra. „Ha valaki papírból olvas – ahogy gyakran Orbán Viktor is –, akkor azt a retorika szabályai szerint már nem nevezhetjük szónoklatnak, ráadásul így egy nagyon hatásos eszközt hanyagol” – mondja a szakember. A közelmúltból hoz is példát, nevezetesen a Fidesz 2010. március 15-i kampányindító nagygyűlését. „Orbán Viktor és Kósa Lajos hosszan és papírból beszélt. De ott volt Navracsics Tibor, aki röviden, mindenféle iromány nélkül nagyon hatásos beszédet tartott."

A miniszterelnöki nagybeszéd ugyanakkor a politikai beszédek sorában is külön műfaj, sajátos követelményekkel – magyarázta lapunknak a kommunikációs szakember. Általában komoly stáb dolgozik a beszéden. Vannak, akiknek csak az a dolguk, hogy a szlogenszerű üzeneteken dolgozzanak, mások gegelnek, megint mások a vizuális elemekkel, ruhával, világítással, háttérrel foglalkoznak – sorolja, hozzátéve: akárhányan is munkálkodnak egy ilyen beszéden, a legelső lépés a beszéd politikai üzenetének meghatározása, a kommunikációs cél tisztázása. A beszédek ugyanakkor elsősorban az érzelmekre hatnak, ráadásul egy ilyen kaliberű megszólalás célja, hogy nagyon sokféle ember számára érthető legyen, mindannyiuknak üzenjen valamit, s lehetőleg mindenki ugyanazt értse az elmondottakon.

Stiller Ákos

Ezt megerősíti Novák Tamás újságíró is, aki az első Orbán-kormány idején vett részt a miniszterelnök beszédeinek formálásában, ma pedig a Magyar Író Akadémia beszédíró mesterkurzusán oktat. Általában több csapat dolgozott a nagyobb beszédeken: voltak, akik a szükséges háttérinformációkat gyűjtötték, mások a retorikai szempontok szerint rendezték a szöveget, s voltak olyanok is, akik a politikai kommunikáció szabályai szerint szerkesztették – mesélte lapunknak. A szakemberek elsőként rövid útmutatást kaptak arra vonatkozólag, hogy mi a beszéd fő üzenete, majd ennek megfelelően dolgozták ki javaslataikat, amelyek a Fidesz első embere elé kerültek. „Előfordult, hogy visszadobta. Orbán Viktor tudatos, határozott elképzelésekkel bíró politikus, aki szeretett többféle javaslatot is meghallgatni, ez inspirálta, s újabb ötleteket generált” – meséli Novák. Az azonban egyértelmű elvárás volt, hogy a beszédekben ne szerepeljenek idegen szavak, így amit lehetett, azt magyar kifejezésekkel kellett elmondani.

Egy neve elhallgatását kérő forrásunk – aki maga is közelről látta az Orbán-beszédek formálódásának folyamatát – is felidézte az országértékelők előkészületének hangulatát: összejött egy csapat – újságírók, közírók, egy időben Wermer András és munkatársai, kommunikációs szakemberek –, és átbeszélték, miről és hogyan lenne érdemes beszélni. „Vannak olyan emberek, akik többnyire rábízzák magukat a beszédíróra, de Orbán ennél önjáróbb volt, megtörtént, hogy teljesen átírta a szöveget. Az a szónok volt, aki nem ragaszkodott szigorúan a szöveghez, de túlzott rögtönzésekbe sem csúszott bele, figyelt a hallgatóságra, és igyekezett a hangulatnak megfelelően reagálni, a megérzéseire hallgatott” – emlékezett vissza forrásunk. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy bár korábban azt gondolta, Orbán Viktor lazán felszökken a színpadra és elmondja a beszédet, a gyakorlatban ez másként nézett ki. „Az országértékelőn hetekig dolgoztak. Néhány nappal korábban már gyakorlatilag minden kész volt. A beszéd előtti órában pedig Orbán általában elvonult, egyedül hozta magát hangulatba.”

A profik mellett szívesen alkalmaznak fiatalokat is a beszédíró csapatban, akik új impulzusokat, ötleteket vihetnek a beszédekbe – mondta forrásunk. A szövegekkel kapcsolatban ugyanakkor Orbán határozta meg az irányvonalat és azt is, hogy mi hangozzék el. Azt mondta, ő viszi vásárra a bőrét, az ő politikai renoméja forog kockán, ezért övé a döntés azzal kapcsolatban, hogy mi hangozzon el.

„Az országértékelő beszédek ötlete Wermer Andrástól, a Fidesz marketingstratégájáról származott, aki ezt amerikai mintára honosította meg itthon, 1999-ben, mert úgy vélte, fontos, hogy a kormányfő tematizálja a közbeszédet” – mondta Novák Tamás. Szerinte beszédíró jolly jokerek nincsenek a szakmában, nem lehet egyszerre többféle értékrend szerint hiteles beszédet írni. „Amíg Kossuth, aki hitt a fegyveres harcban, remek toborzóbeszédet tartott, Széchenyi, aki nem hitt ennek a sikerében, nem tudott volna erről hitelesen beszélni” – hozott az aktuálpolitikától távolabbi példát. „A beszédírás bizalmi dolog, s minkét oldalon vannak remek szakemberek” – véli Novák.

Tehetséges beszédírók tehát vannak, ugyanakkor vezető politikusaink – a jelek szerint – nem szeretik rövidre fogni. Baricz Árpád szerint a magyar retorikai kultúrába vissza kellene hozni a rövid beszédeket. Ő úgy véli, az emberek figyelmét – eltekintve az érdeklődő értelmiségtől, a szakújságíróktól és a politikai elemzőktől – egy ilyen beszéd alkalmával is maximum húsz percre lehet megragadni, ezt ilyenkor is figyelembe kellene venni. „A beszéd leglényegesebb pontja az eleje és a vége. Előbbi azért, mert itt dől el, hogy sikerül-e megragadni a közönség figyelmét, utóbbi pedig azért, mert leginkább arra emlékszik a hallgatóság” – magyarázta a szakember, hozzátéve: egy hosszabb beszédben célszerű 10 perceként érdekes felütéssel, rövid, frappáns politikai üzenettel felrázni a figyelmet. Mint mondta, a beszéd hossza mellett a többszörösen összetett mondatok is szöveg- és figyelemgyilkos dolgok.

Stiller Ákos

„A huszadik század világszerte legismertebb és leghatásosabb magyar politikai beszéde öt mondatból állt, s úgy kezdődött: Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen” – idézte fel Baricz Árpád, majd hozzátette: egy beszéd megkomponálásakor arra is figyelni kell, hogy milyen médiumon jelenik meg. „Nagy Imre beszéde a rádióban hangzott el, 1956. november 4-én, reggel 5 óra 20 perckor másfél-két percben, s minden benne volt, aminek benne kellett lennie. A televíziós közvetítéseknél persze más szempontok érvényesülnek, az információk 80-85 százalékát a képi, vizuális ingerek adják, csupán a maradék a szöveg és az atmoszféra" – tette hozzá a stratégiai igazgató. Emiatt sem tartja szerencsésnek, ha egy beszédet úgy tart a politikus – ahogy Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc beszédei alkalmával is megtörtént már –, hogy a háta mögött például a hívei vagy párttársai egy csoportja ül. „Az egyik megvakarja a fejét, a másik a bajszát piszkálja, a harmadik köhögni kezd, és ez elvonja a néző figyelmét. Semleges háttérre van szükség” – magyarázta a szakember.

Orbán Viktorral kapcsolatban úgy fogalmazott: a politikus egyik legnagyobb hibája, hogy sokszor felolvassa a szöveget, s bár 1989 óta nagyon sokat fejlődött, mostanában is előfordul, hogy kellemetlen fejhangon beszél, vagy éppen kiabál, amikor azt érzékeli, hogy emelni kellene a hangerőn. Baricz szerint az elmúlt 12 országértékelő alkalmával többféle technikát, hátteret is kitaláltak, kipróbáltak már, így most is kíváncsian várja, milyen beszéd hangzik majd el hétfőn. „Arra is kíváncsi vagyok, hogy bordó vagy lila nyakkendőben áll-e majd a közönség elé a miniszterelnök” – mondta, hozzátéve, hogy ezek a színek a kampány idején kerültek elő, s egyre több fideszes politikus, például a kormányfő szóvivője is gyakorta viseli őket.

Orbán Viktor 2009-es beszédét itt, a 2010-est pedig itt nézheti meg.