Bordás Vilmos a jogszabályi változtatásokról azt mondta, hogy azok alkalmazása a választási szerveknek nem okozott problémát. Kitért arra is, hogy a választásokon 405 jelölő szervezet indult, ami komoly csökkentést mutat a korábbi időszakhoz képest.

A választásokon tapasztalt problémák közül felhívta a figyelmet arra, hogy párhuzamosan indulhatnak jogorvoslati eljárások több fórum előtt, így ezekben akár egyszerre több, egymásnak ellentmondó ítélet is születhet. Kitért arra is, hogy a passzív választójog korlátozására vonatkozó jogszabályok nehezen voltak alkalmazhatók. További problémaként említette, hogy az ajánlószelvények kitöltésével kapcsolatos szabályok nem eléggé konkrétak.

Bordás Vilmos közölte, hogy a választások esetében jelentős számban fordult elő, hogy egyes kistelepülésekre a választások előtt sokan költöztek,  akik egyébként nem ott laktak, de a névjegyzékbe fel kellett venni őket. Szavai szerint szükséges megfontolni, hogy ezt a kérdést nem lehet-e rendezni, mert visszaélésekre adhat okot. Problémának nevezte, hogy a tízezer főnél nagyobb településeken az egyéni és a kompenzációs listás eredményeket egyszerre állapították meg. Leszögezte, hogy a 3176 település jelentős részén eredményes volt a választás. Hozzátette, hogy 18 településen kellett megismételt,  illetve időközi választást tartani.

Kitért arra is, hogy a kisebbségi választói jegyzékbe 15 százalékkal többen kérték a felvételüket, mint négy évvel korábban. Megállapította, hogy a kétnapos elbírálási idő nem okozott problémát. Elmondta, hogy az OVB 159 határozatot hozott a kampányidőszakban. Kijelentette, a választási bizottság úgy értékeli, a választások eredményesen zajlottak le. A januári kisebbségi területi és országos választással kapcsolatos jelentést is az Országgyűlés elé terjesztették. Ebben megállapították, hogy rendkívüli események nem zavarták meg a választás lebonyolítását.

A jogszabályi környezetre kitérve azt mondta, hogy a törvény itt is csökkentette a megválasztható képviselők számát. Megállapította, hogy a 13 kisebbség mindegyike tudott országos önkormányzatot választani, de az ukrán és a szlovén kisebbség esetében nem teljesültek a területi önkormányzat megválasztását lehetővé tevő feltételek. Leszögezte, hogy a választás ebben az esetben is sikeresen zajlott le.