A szervezők - a meghívón szereplő saját közlésük szerint - egyebek között azért tűzték napirendre a témát, mert miközben a populizmus jelenségét a kilencvenes években elsősorban a közép- és kelet-európai új demokráciák egyik vonásának tartották, mostanában már egész Európára jellemzőként kezelik. 

Schöpflin György  - még a rendezvény előtt - arról beszélt az MTI-nek, hogy meglátása szerint "nehéz megfogni, mit jelent a populizmus". Kifejtette: az megállapítható, hogy ideologizált fogalomról van szó, amelynek politikai szerepe is van. Az is biztos, hogy ma már negatív előjellel használják -  tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy például a XIX. század végén Amerikában a populizmus még pozitív erő volt. Az EP-képviselő saját megfogalmazása szerint az nevezhető populistának, aki a politikában "valami olyat mond, amiről tudja, hogy elrugaszkodik a realitástól". 

Példaként hozta fel, hogy az egyik ukrán-orosz gázárvita idején Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök azt mondta, hogy ha a vita folytatódik, újra elindítják a bohunicei atomerőművet. Beszélt a képviselő a nyilatkozatban a szélsőjobboldallal kapcsolatos témákról is. Mint mondta, szembe kell nézni azzal, hogy a baloldal nem tud  választ adni az európai lakosság számára komoly problémát jelentő bevándorlásra. A probléma súlyát érzékeltetve elmondta, hogy egy felmérés szerint Angliában például a lakosság közel fele támogatna egy olyan "nemzeti" pártot, amely a bevándorlás kihívásaival is szembenézne.