A szlovák állampolgárságú, Patkány, illetve Fogász gúnynevű Jozef Rohácot a szervezett bűnözés terén dolgozó rendőrök kapcsolatba hozták több, a kilencvenes években történt robbantásos bűncselekménnyel, így az 1998. július 2-án történt Aranykéz utcai, négy halálos áldozatot követelő robbantással is.

null

A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói az Aranykéz utcai robbantás idején a rendelkezésre álló adataik alapján úgy gondolták, hogy Rohác és bandájának tagjai hozhatóak összefüggésbe a merénylettel. Egy, az ügy felderítésében résztvevő – ma már nyugdíjas – rendőr a hvg.hu-nak elmondta: információik voltak arról, hogy a csapat a Béke Szálló melyik szobájában lakik, s tudták, hogy a robbanóanyagot – Semtexet – a társaság egyik tagjának a lábára feltett gipszben csempészték be az országba. „Rendelkezésünkre álltak videókamera-felvételek, illetve megvolt az olajzöld színű, szlovák diplomata rendszámú Mercedes is, amellyel Rohácék utaztak. A történtek után még a robbanóanyag maradványaira is rábukkantunk.” Azt azonban, hogy tényleg ez a csapat hajtotta-e végre a bűntettet, ma sem tudni.

Mindezek ellenére az máig nem tisztázott, hogy az Aranykéz utcában megölt Boros Tamást – akinek meggyilkolására az olajbűnözés kapcsán tett vallomásai miatt a rendőrök is számítottak – a szlovák bűnözők a magyar alvilág megrendelésére tették-e el láb alól, vagy politikai szabotázsakciót hajtottak végre. Rohácot sem tudták ezzel az üggyel meggyanúsítani. Két évvel ezelőtt viszont eljárást tudtak indítani ellene, mégpedig egy 1997-es ügy, a Seres Zoltán vállalkozó ellen tervezett gyilkossági kísérlet miatt.

Tavaly októberben Rohácot felmentették az előre kitervelt emberölés kísérletének vádja alól, robbanószerrel való visszaélésért viszont két év börtönt kapott. Mivel pont ennyi volt az előzetes letartóztatásban eltöltött idő, ezért Patkány az ítélethirdetés után szabadlábra került. A bíróság – mint azt korábban megírtuk – az alapján találta bűnösnek a férfit, hogy a Seres Bentley-jére felszerelt robbanószerkezeten megtalálták a szlovák férfi ujjlenyomatának egy töredékét.

A Seres-ügy után Fenyő megölésének gyanúja

Rohác azonban nem sokáig örülhetett a szabadulásának, mivel a magyar rendőrség ismét a kiadatását kérte, mégpedig Fenyő János üzletember 1998. február 11-én való megölésének gyanújával. A hvg.hu-nak Rohac ügyvédje, Fülöp Tamás azt mondta, hogy a gyilkosság helyszínétől nem messze talált sapkában lévő hajszálból rögzített DNS-nek az ügyfelével való egyezését februárban mutatták ki. Szerinte érthetetlen, miért nem történt ez meg, amíg ügyfele előzetes letartóztatásban volt Magyarországon. Megjegyezte, többet akkor tud majd mondani, ha a rendőrség a szakértői véleményeket elé tárja, mindenesetre úgy gondolja, hogy a Seres-ügy analógiájára önmagában ez a DNS-nyom sem lehet elég Rohác elítélésére.

Hasonlóan vélekednek a nyomozást ismerők is. A hvg.hu-nak az Aranykéz utcai merénylet ügyében és más robbantásos ügyekben is nyomozó volt rendőr úgy vélekedett, hogy a Fenyő-gyilkosság nem fér össze azzal, hogy Rohác háttérember volt és nem végrehajtó. „A robbantás módszerével dolgozó bűnözők, csak úgy, mint az orvlövészek, nem akarnak kontaktusba kerülni a célszeméllyel. Ezért távolról végeznek vele, és még véletlenül sem mennek a közelébe” - mondta az egyik nyomozó.

Az egykori rendőr szerint nem jellemző, hogy a bűnözők változtatnának a módszereiken. „Egy betörő akkor követ el rablást, ha szembe találja magát az ingatlan tulajdonosával, és egy zsebes is akkor válik erőszakossá, ha az elmenekülését meg akarják akadályozni.” A férfi hangsúlyozta, hogy Rohac a Seres-gyilkosságnál sem robbantóként került képbe, hanem mint a robbanószerkezet-és anyag (azaz a Semtex) beszerzője, ami egyébként megegyezett az 1998. július elején történt Aranykéz utcai merényletnél használt robbanószerrel.

Hol volt a DNS-minta?

A Fenyő-ügyben egyébként korábban az albán vonalat „nyomták” a rendőrök. Ennek ellenére, amennyiben a médiavállalkozó megölésének helyszínén DNS-nyomot rögzítettek, akkor kizárt, hogy azt ne vetették volna össze a nagy bűntetteknél talált DNS-mintákkal. Amennyiben pedig csak utólag merült fel ez, az is elgondolkodtató – vélekedett az egykori nyomozó. Emiatt tartja furcsának, hogy a Fogász ilyen hirtelen került elő a Fenyő-gyilkosságban. Emiatt az ex nyomozó felvetette az is: hol volt a levett DNS-minta 2009 és 2011 között?

Megjegyezte: a ruházaton megtalált hajszálból vett DNS bizonyító erejű lehet, de csak arra, hogy Jozef Rohác a bűncselekmény idején a környéken járt. Azt hogy ő lőtt volna, csak a fegyveren, sőt leginkább a töltényhüvelyen rögzített DNS-minta igazolhatja. Legutóbb a média már arról számolt be, hogy a sapka mellett a gyilkosságnál használt fegyveren és egy kesztyűben is találtak Roháctól származó DNS-t.

Az egykori nyomozó szerint Rohác munkáiból kiindulva arra lehet következtetni, hogy ha egy lőfegyveres gyilkosságot be is vállalna, akkor sem közelről lőne, hanem távolról. A Patkány szerepe egyébként akkor lenne logikus, ha Fenyőt felrobbantják, és nem lelövik. Másrészt Rohácról szerinte az lenne elképzelhető, hogy indulatból cselekszik és öl, ugyanakkor Fenyő János megölése alaposan elő lett készítve, pontosan el lett tervezve, hiszen a tettes tisztában volt azzal, hogy az üzletember milyen útvonalon halad az autójával, ráadásul úgy, hogy éppen a testőrei sem kísérik.

Mindezek alapján a szakmai körökből többen felvetették: elképzelhető, hogy fals információkkal megpróbálják félrevezetni a gyilkost és a megbízót, hogy így kényszerítsék őket olyan lépésre, amely megbuktathatja őket.

Amennyiben azonban valóban Rohác lőtte le az üzletembert, akkor sincs értelme arra várni, hogy a Patkány nyelve megered, hiszen ha nem is ő hajtotta végre a gyilkosságot, hanem „csak” előkészítette, akkor is ugyanarra a büntetésre számíthat, így nem áll érdekében információit megosztani a hatósággal. Vádalkura sincs esélye, mivel emberölés esetén ezt nem lehet megtenni. Esetleg akkor alkudozhatna a hatóságokkal, ha arról lenne szó, hogy szerzett egy embert a munkára, de nem tudta, mi a megbízás. Mégis szakmai körökben úgy vélik, ha Jozef Rohác tudja, ki vagy kik állnak a háttérben, akkor azért sem fogják szóra bírni, mert ezek az információk jelentik számára az életbiztosítást.

Szintén így vélte Bilkei Pál kriminálpszichológus. A hvg.hu-nak elmondta, hogy azért biztos abban, hogy a férfi nem tesz vallomást, mert nincs veszíteni valója, és attól, ha beszélne, nem is lenne könnyebb az élete. Ezzel együtt a szakember szerint Rohác, aki karrierbűnöző, mert abból él, amiért megfizetik, így ha nem egy bérgyilkosság végrehajtására kap megbízást, végrehajtja azt.