A Népszabadság a kormánypártokból származó információi szerint az átalakítás leginkább az Alkotmánybíróságot és a bíróságokat érinti. Az Alkotmánybíróság radikálisan szűkített hatáskörei miatt az AB-ról szóló sarkalatos törvényben kell lefektetni a testület új eljárási szabályait. A testület működése, leterheltsége ugyanis alapvetően megváltozik azzal, hogy megszűnik a jelenlegi "actio popularis", azaz hogy bárki kérheti egy jogszabály alkotmányosságának vizsgálatát. Január elsejétől ezt a kormány, a parlamenti képviselők egynegyede, az alapvető jogok biztosa vagy egyedi ügyekben bírók kezdeményezhetik - írja a lap.

Jóllehet az új alkotmány rögzíti, hogy januártól az Alkotmánybíróság elnökét már nem a bírók egymás közül, hanem az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg, erre a Fidesznek még három évet kell várnia. Idén július elején ugyanis lejár az AB mostani elnökének, Paczolay Péternek a hároméves megbízatása. A törvény szerint az alkotmánybíróknak legkésőbb június elejéig meg kell választania három évre, tehát 2014 nyaráig az új elnököt és elnökhelyettest. A lap információi szerint újra Paczolay Péter lehet az elnök, Stumpf István alkotmánybíró, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere pedig a helyettese.

Az egyik vezető fideszes politikus a lapnak úgy fogalmazott, az igazságügyi reform keretében a bíróságokra vár a legnagyobb átalakítás. A bíróságok igazgatási feladatait ellátó Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) a Népszabadság szerint várhatóan megszűnik vagy jelentősen átalakul, a bírói kar képzésével, a bíróságok működési feltételeinek biztosításával egy kisebb hivatal foglalkozik, a bírói kinevezések előterjesztése, a bírósági vezetők kinevezése, valamint a bíróságok költségvetésének előkészítése pedig visszaszállhat az Igazságügyi Minisztériumra, mint ahogy 1997-ig volt, a Horn-kormány igazságügyi reformjának bevezeté séig. A végleges, hivatalos álláspontmég nem alakult ki, de az már egyértelművé vált, hogy lesz önálló közigazgatási bíróság.

A Fideszben arra számítanak, hogy 2012 elején új elnököt választanak a Kúria élére. Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnökének ugyan 2015-ben járna le a megbízatása, de a bírósági rendszer átalakítására való hivatkozással új „főbíró” kerülhet kilenc évre a Kúria élére – valószínűsítik fideszes források.

A lap a miniszterelnökhöz közel álló forrásai arról tájékoztattak: Orbán Viktor gondolkodik arról, hogy esetleg Áder Jánost bízná meg a bíróságokkal kapcsolatos feladatokkal. A sarkalatos, év végéig elfogadandó jogszabályok között ugyanis tucatnyi érinti valamilyen formában a bíróságokat, az ügyészséget.