Az alkotmány lényegével kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az új alaptörvény szellemi kereteit és tartalmát az elmúlt két évtized tapasztalatai határozták meg. Mindezt - mint Orbán Viktor fogalmazott - egy mondatban lehet összefoglalni. "Ha egy ország saját önbecsülésében, saját magában nem biztos, ha nem ismeri saját szellemi alapjait, akkor gazdaságilag sem lehet sikeres" - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: "Európában azok az országok lesznek erősek, amelyek nemzeti önértékelése, nemzeti önbecsülése erős." Az új alaptörvény ehhez a jövőhöz igazodik - fűzte hozzá.

Az alkotmánnyal szemben értelmiségi részről megfogalmazódott bírálatokat a kormányfő azzal magyarázta, hogy a szellemi struktúrák Magyarországon és Európa többi részében azonosak. Szavai szerint létezik egy olyan liberális szellemiség, amely le akarja építeni az összes hagyományos értéket. Ezzel szemben létezik egy konzervatív felfogás, amely meg akarja őrizni ezeket. Ez a szembenállás az értelmiségiek között ugyanúgy létezik, mint a médiában, az Európai Parlamentben éppúgy, mint az egész közvéleményben.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Szent Korona miért szerepel az alaptörvény preambulumában, a kormányfő emlékeztetett: az állampolgároknak kiküldött 8 millió kérdőív magában foglalta azt a kérdést is, hogy mit tartalmazzon feltétlenül az alkotmány.  A visszaküldött 900 ezer kérdőívben a koronát újra és újra megnevezték. Ennek kapcsán utalt azokra a vizsgálatokra is, amelyek azt voltak hivatottak kideríteni, hogy a művészeti, építészeti tárgyak közül melyik szimbolizálja legerőteljesebben a magyar nemzetet. Ezek sorában a korona messze az első helyen állt. "Ezért vált szükségessé, hogy az alaptörvényben tiszteletteljes módon megemlítsük" - fűzte hozzá Orbán Viktor.

A kormányfő elutasította azt a feltételezést, amely szerint a korona Nagy-Magyarországot testesíti meg, és ezáltal sérti az ország mai szomszédainak az érdekeit. Ennek kapcsán mindenekelőtt arra utalt, hogy az alaptörvénynek csak a magyar államhatárokon belül van hatálya. Tévedésnek nevezte azt is, hogy a korona Nagy-Magyarországot szimbolizálná. A miniszterelnök szerint nem létezik semmifajta Nagy-Magyarország.  "Mi mindig a történelmi Magyarországról beszélünk" - hangsúlyozta a kormányfő, hozzáfűzve: az, hogy Magyarország korábban nem ugyanolyan nagyságú volt, nem ugyanarra a területre korlátozódott, mint ma, nem legenda, nem fikció vagy ideológia, hanem történelmi tény. "A korona tehát nem területeket szimbolizál, hanem valamennyi magyar összetartását" - szögezte le Orbán Viktor, hangsúlyozva: "Az összetartás ezen jelének semmi köze területi revízióra vonatkozó igényhez vagy vágyhoz."

Ugyancsak elutasította a miniszterelnök azt a feltételezést, amely szerint Isten említése az alaptörvényben a nem keresztény lakosság kirekesztését jelentené. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány a himnusz első sorával kezdődik, és Isten említése csak ezen az egy helyen történik. A himnusz azonban valamennyi magyar számára fontos, a hívők számára éppúgy, mint a nem hívők számára, más vallások követői számára éppúgy, mint a keresztények számára. A himnuszt sok alkalommal minden magyar énekli, ezért senki nem érezheti magát kizárva - fogalmazott a miniszterelnök, aki ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarország, Európa a jövőben vagy keresztény lesz, vagy nem fog létezni. 

A magyar uniós elnökség által eddig elért eredmények közül a miniszterelnök kiemelte, hogy sikerült megállapodást elérni az energiapolitikáról. Utalt arra a rögzített alapelvre, amely szerint minden országnak két, egymástól független energiaforrással kell rendelkeznie.  Szavai szerint Közép-Európának biztonsági garanciákra van szüksége. "Nem akarunk ismét ütközőállam lenni Nyugat-Európa és Oroszország között" - tette hozzá. 

A miniszterelnök nagy eredményként emelte ki azt is, hogy sikerült megállapodni a többi 26 tagállammal arról a hat jogszabályról, amelyek szükségesek az európai gazdasági kormányzáshoz. Utalt arra is, hogy első ízben fogadnak el közös romastratégiát. Szavai szerint bizonyos, hogy erre az állam- és kormányfők júniusi csúcstalálkozóján sor kerül. A negyedik fő eredménynek azt nevezte, hogy sikerült fenntartani Horvátország reményét a csatlakozási folyamat lezárására, mégpedig olyan időben, amikor szembenállás tapasztalható az EU mindenfajta bővítésével.

A schengeni bővítéssel, illetve a határon túli magyarok érdekeivel kapcsolatos kérdésre válaszolva  a kormányfő kifejtette: Magyarország stabilizáló szerepet kíván betölteni a térségben. Ehhez - mint hangsúlyozta - szolidaritáson alapuló szomszédsági politikára van szükség. Ezen az alapon akkor is támogatnánk a román és bolgár érdekeket, ha azok egyetlen határon túli magyart sem érintenének. Orbán Viktor úgy értékelte, hogy ez a politika sikert eredményezett. A magyar-román viszony évtizedek óta nem volt olyan jó, mint most, és ugyanez vonatkozik a magyar-horvát és a magyar-ukrán viszonyra. "A magyar-szlovák kapcsolatok is kevésbé mérgezettek, mint voltak egy éve" - fűzte hozzá.

Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: ha a jelenlegi feltételek maradnak, Magyarország valószínűleg 2020-ban bevezetheti az eurót.