Ígéret: 2015-ig százezer munkanélküli roma kap munkát

Legalább százezer munkanélküli romát vonnak be 2015-ig a munkaerőpiacra - ez az egyik fő célkitűzése annak a keretmegállapodásnak, amelyet pénteken írt alá a kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök Farkas Flóriánnal, az Országos Roma Önkormányzat elnökével a szervezet fővárosi, Dohány utcai székházában.

  • MTI MTI
Ígéret: 2015-ig százezer munkanélküli roma kap munkát

A dokumentum részleteit ismertetve a kormányfő kifejtette: átfogó oktatási változásokat hajtanak végre, amelynek végén 20 ezer roma fiatal 50 szakmunkásképző iskola keretében piacképes szakmát fog szerezni. Célul tűzik ki emellett, hogy legalább 10 ezer roma fiatal érettségit adót képzésben vehessen részt, és legalább ötezer tehetséges roma fiatalnak adódjon lehetőség, hogy felsőfokú oktatásban vegyen részt, és be tudja fejezni ott a tanulmányait.

A tervek szerint a szak- és a felnőttképzés területén körülbelül 50 ezer, ma legfeljebb szakiskolai végzettségű roma felnőtt piacképes szakképzését szervezik meg - közölte a miniszterelnök, hozzátéve, hogy emellett 80 ezer, alapfokú képességgel rendelkező roma felnőttet további képességfejlesztési programba vonnak be.

A miniszterelnök szerint a romákkal való együttműködés nélkül nem tudják végrehajtani azt a gazdasági fordulatot, amely a munkára alapozza Magyarország jövőjét. Orbán Viktor hangsúlyozta, a tisztességes élethez 180 fokos fordulatra van szükség a magyar gazdaságban, és ezt a magyarországi romákkal közösen kell véghez vinni. E fordulat lényege az, hogy aki tud és akar, dolgozzon. A munkára épülő gazdasági rendszert fel kell építeni Magyarországon - jelentette ki. A kormányfő kitért arra is, hogy a roma közösség vezetésében beállt változás nélkül nem jutottak volna ide, mert - mint mondta - "akárkivel én sem írok alá megállapodást".

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?