A bizottsági ülésen résztvevő civil szervezetek és szakértőinek elmondása szerint az elmúlt években a parlagfűhelyzet "nagyon élessé vált", az ország parlagfűvel elöntött területe, valamint a levegő pollenkoncentrációja is megnőtt. Mindeközben a parlagfű pollenjét tartják a legveszélyesebbnek.

Szabó Rebeka LMP-s képviselő, az allergia-parlagfű kerekasztal társelnöke hangsúlyozta: a helyzet megoldásának kérdésében összehangolt intézményi rendszerre van szükség. Emellett egyetértett a bizottságon felszólaló szakértők és civil szervezetek azon véleményével is, hogy az irányítás, a szükséges forrásokkal és eszközökkel együtt egy kézben, egy kormánybiztosnál legyen.

Az LMP-s képviselő ugyanakkor azt is kiemelte: a minisztériumok képviselőinek beszámolói alapján történtek előrelépések. A keddi bizottsági ülésen a parlagfűhelyzet kezelésében végzett kormányzati munkáról a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért és oktatásért felelős államtitkárságának képviselői számoltak be.

A VM és az NGM képviselői elmondták: az állami kezelésben lévő területek parlagfű-mentesítése közmunkaprogramok keretében történik majd. A Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársának beszámolója alapján az országos közfoglalkoztatási program 64 milliárd forintos költségvetésének terhére, "az ügy kiemelt fontosságára való tekintettel", átcsoportosításoknak köszönhetően a parlagfű-mentesítési akcióra idén 410 millió forint jut. Mint mondta az ötven leginkább fertőzött kistérség körében pályázatot írtak ki. Eszerint kistérségenként minimum húsz, maximum ötven közmunkás végzi majd június 13. és augusztus 31. között a mentesítést. Az NGM-nél arra is ígéretet tettek, hogy a bizottság korábbi ajánlásának megfelelően, nem fogják vizsgálni, hogy a parlagfű gazdasági szempontból hasznosítható-e.

A Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársai hangsúlyozták: az államnak nem feladata minden egyes tő parlagfű állami eszközökkel való kiirtása, minden földhasználónak saját felelőssége, hogy az általa gondozott területen kiirtsa a parlagfüvet. A jogkövető magatartásra való neveléshez viszont a bírság önmagában nem elegendő. A VM szerint a legfontosabb a nevelés, ehhez pedig egy olyan, a gazdákat felkészítő kampányra van szükség, amelyben hogy mit tudnak tenni a parlagfű ellen.

Kiss Viola, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium népegészségügyi munkatársa kutatásokra hivatkozva azt mondta: ha valaki allergiás a parlagfű pollenjére, másra is az lehet, emellett a pollen és a légúti megbetegedések között is kimutatható az összefüggés. Egy nemzetközi kutatás részeként pedig Magyarországon az Alföldet vizsgálva arra jutottak, a legszennyezettebb település Kecskemét.

A Nefmi munkatársa szerint szükséges az aerobiológiai állomások fejlesztése, mivel jelenleg az allergológiai tájékoztatás két-három napos csúszással működik. A cél, hogy - mint a szmog esetében -, a parlagfű tekintetében is legyen megfelelő előrejelzés, figyelmeztetés. 

A bizottságban Nékám Kristóf allergológus professzor felvetette, hogy kezdeményezzék egy nemzetközi parlagfű ellenes nap kijelölését. Ezt a bizottság valamennyi résztvevője támogatta. A VM jelenlevő munkatársai azt mondták, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Önkéntesség éve című programján belül, akár már június második felében ki is jelölhetik ezt a napot.

Parlagfű egy kerékpárút mellett

HVG Archív