Az Amerika-szakértő a Clinton-látogatás üzenetértékével kapcsolatban megjegyezte: a Lantos-intézetben - amely a I. kerületi Magyar Külügyi Intézet épületében működik majd - az emberi és polgári jogokról, a kisebbségek helyzetéről, a közép-európai történelmi megbékélésről, valamint a transzatlanti kapcsolatokról végeznek kutatásokat. Hozzátette, a látogatásnak személyes vonzata is van, a Clinton család ugyanis meglehetősen jó viszonyban volt az amerikai kongresszus néhai magyar származású demokrata párti tagjával.

Magyarics Tamás kiemelte: a 2008-ban elhunyt Tom Lantos nevét viselő intézet létrehozását Magyarországon kezdettől egyaránt támogatta az MSZP és a Fidesz. A Lantos család azt kívánta, hogy egy pártpolitikától mentes intézmény legyen - tette hozzá.

Tom Lantos temetése

MTI/EPA

A szakértő megítélése szerint a kutatóintézet mindenképpen javítani fogja a magyar-amerikai kapcsolatokat. Egyrészt azért, mert olyan kérdésekkel foglalkozik majd, amelyekre Washingtonban különösen érzékenyeken reagálnak, másrészt pedig jelentős személyiségeket nyertek meg az intézmény támogatásához, társelnök lesz a szintén Budapestre érkező Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter. "Elég fontos intézménye lehet a magyar-amerikai kapcsolatoknak" - állapította meg az MKI igazgatója, aki azt is elmondta, hogy az intézet működését teljes egészében a magyar állam finanszírozza.

Magyarics Tamás a Clinton-látogatással kapcsolatban elmondta, hogy a jövő héten amerikai diplomáciai nagyhét lesz Budapesten. Clintont jelentős kongresszusi küldöttség kíséri el, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke is a magyar fővárosba látogat, ezenkívül felavatják Ronald Reagan egykori amerikai elnök szobrát a Szabadság-téren, ez eseményen Condoleezza Rice mond beszédet.

"Ez a magyar kormányzat elkötelezettségét is mutatja, az Európai Unió mellett nyilván ez az elsődleges tér, amely a magyar külpolitikát meghatározza, Budapest a transzatlanti kapcsolatot is erősnek és tartósnak szeretné tudni" - hangsúlyozta a szakértő.

MTI/AP

Azzal kapcsolatban, hogy a június 29-én érkező Hillary Clinton csak viszonylag rövid látogatást tesz Budapesten, az MKI igazgatója a félig tele, félig üres pohár esetét emlegette. Emlékeztetett rá: közép-kelet-európai politikusok, volt kormányzati szereplők két éve nyílt levelet intéztek az amerikai elnökhöz, észrevételezve a térség iránti lanyhuló amerikai figyelmet. Washington viszont ezt úgymond természetesnek tartja, mivel a régió szerinte normálissá, problémamentessé vált, ezért nincs szükség az Egyesült Államok kiemelt figyelmére.

Hillary Clinton látogatásának rövidsége azt jelezheti, hogy nincs olyan komoly ügy, amely egy külügyminiszteri szintű látogatást igényelne Magyarországon. Ugyanakkor arra is utal, hogy az amerikai adminisztráció úgy gondolja, Közép-Kelet-Európa nem olyan térség, amelynek óriási energiát kell szentelni. Az MKI igazgatója jelezte: Lengyelország és Csehország is panaszkodott a csökkent amerikai figyelemre.

A Hillary Clinton látogatásáról honlapján beszámoló Népszabadság értesülése szerint az amerikai külügyminiszter budapesti útját Washingtonban vita előzte meg; az amerikai külügyi tárca egyes tisztviselői állítólag aggódtak, hogy a látogatást Magyarországon "esetleg az Orbán-kormány politikájának nyújtott támogatásként" mutathatják be, mások viszont Tom Lantos emlékének méltó megőrzése és az intézet jelentősége miatt támogatták az utat.

Magyarics Tamás azt mondta, egy amerikai külügyminiszteri látogatást valóban úgy is lehet szemlélni, hogy az Egyesült Államok bizonyos értelemben elismeri, "legitimálja" az adott kormány politikáját. Kifejtette: az Orbán-kormány a külpolitikában nem tesz olyan lépéseket, amelyeket az Egyesült Államok ne venne jó néven, továbbra is elkötelezett az afganisztáni misszió mellett, az amerikaiak számára nagyon fontos NATO-együttműködés rendben van. Belpolitikájának megítélésével kapcsolatban viszont visszatérő kritika - mondta -, hogy a nem lép fel kellő eréllyel a szélsőséges - elfogadhatatlan rasszista politikai erőkkel szemben.

Stiller Ákos

Magyarics Tamás ugyanakkor hangsúlyozta, a szélsőjobboldali erők jelenléte a politikai életben nem kimondottan magyar, hanem összeurópai jelenség, Dániától kezdve, Hollandián, Németországon és Svédországon keresztül Finnországig mindenhol megjelennek. Ez összefügg az EU-ban tapasztalható gazdasági nehézségekkel, a munkanélküliséggel, illetve a bevándorlással; és ahol nagyobb roma közösség él, ott elsősorban a romák elleni rasszista megnyilvánulások érzékelhetők - mutatott rá a szakértő.

"Nem hiszem, hogy Magyarország általában rosszabb pozícióban lenne, mint sok más ország, az antiszemita megnyilvánulásokkal kapcsolatban sokkal rosszabb híreket hallani Franciaországból vagy Belgiumból " - mondta.

Az MKI igazgatója szerint Hillary Clinton azért találkozik feltehetően Bajnai Gordonnal is, mert a volt miniszterelnök egy kevésbé ideologikus, válságkezelő kormányt vezetett. Az üzenet az lehet, hogy Washington olyanfajta pragmatikus kormányzati politikát szeretne látni, amilyent részben Bajnai Gordon folytatott - mondta Magyarics Tamás, megjegyezve, Bajnai Gordon egy megismételhetetlen, elődéhez és utódához képest kényelmesebb helyzetben volt, hiszen csak egyéves miniszterelnökségre vállalkozott, sok belpolitikai kérdés nem nyomta, nem kellett választásokon megméretnie magát.