A TASZ elnöke, Dénes Balázs által jegyezett, eljuttatott közleményben azt írták: ha a törvényjavaslat szerint megváltozik a közérdekű adat fogalma, akkor az "magas korrupciós kockázattal jár" és nehezebben lesz nyomon követhető a közpénzek felhasználása. Emellett szerintük a törvényjavaslat "nehezíti az adóforintokat nem közérdekű célokra használó politikusok elszámoltathatóságát". A civil szervezet úgy véli, a törvényjavaslat "súlyos visszalépést jelent az információs önrendelkezés terén", több szabálya is az adatkezelők javára tesz engedményeket. A TASZ példaként említette, hogy a javaslat értelmében a hozzájáruláson alapuló adatkezeléskor a hozzájárulás kifejezett visszavonása után az adatkezelők - akár üzleti érdekből - tovább használják a személyes adatokat.

Hozzátette: Magyarország európai uniós kötelezettségeit sérti egyes elemeiben az Adatvédelmi Biztos Hivatalának felszámolása, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállítása. "Nagy a valószínűsége, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen, mert az Adatvédelmi Biztos távozásának mandátum lejárta előtti kikényszerítése sérti az uniós jogban előírt, adatvédelmet felügyelő intézményekkel szemben támasztott függetlenség követelményét" - olvasható a közleményben.

A TASZ véleménye szerint, mivel az új alaptörvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény megalkotását lényegében nem köti minősített többséghez, könnyebbé válik az állampolgárok megfigyelését, valamint az állam titkainak növelését célzó jogalkotás. Ennek kapcsán a szervezet hiányolja a törvényjavaslatból azokat a rendelkezéseket, amelyekkel az alaptörvényből fakadó, "a jogkorlátozást lényegesen könnyítő szabályok hatása tompítható lenne". Ennek kapcsán megállapította, "fennáll annak a veszélye, hogy az információs jogok szabályozása követhetetlenül töredezetté válik". A közlemény végén Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelem és információszabadság programjának vezetője úgy foglalta össze a szervezet bírálatait: a törvényjavaslat "egyértelműen az információs hatalommal rendelkező állam és üzleti szféra számára jelent kedvező elmozdulást". A programvezető úgy véli, hogy "a kormány elképzelése a magánszférát kiszolgáltatottá teszi, az állami titkainak körét tágítja és ezek feletti független felügyeletet szünteti meg".

A törvényjavaslatot június 17-én terjesztette a parlament elé a közigazgatási tárca. A törvénytervezettel kapcsolatban Jóri András adatvédelmi biztos 41 észrevételt fogalmazott meg, ezeket június 10-én küldte el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek, majd 17-én közzétette a honlapján. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa június 21-én, kedden levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, kérve, hogy ne fogadják el az ombudsmani intézményt is átalakító törvénytervezetet.