szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Velencei Bizottság magyar alkotmányról született jelentése kapcsán megfogalmazódó külföldi bírálatok ellen egységesen kellene fellépnie a magyar politikának - nyilatkozta Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.

Megfontoljuk a kritikákat; ez egy hosszú, több mint harminc oldalas jelentés – nyilatkozta a Velencei Bizottság dokumentumáról Gulyás Gergely. Mint mondta: a pozitív megállapítások adják a jelentés legfőbb tartalmát, a részletekben viszont vannak vitáik a Bizottsággal, ahol is másként ítélik meg egy-egy alkotmányos intézmény jövőben várható működését. Hozzátette: az alaptörvényből következő sarkalatos törvények kidolgozásánál a kormányoldal figyelembe veszi majd a Velencei Bizottság véleményét.

Érte kritika azzal kapcsolatban is a magyar kormányt, hogy - lévén a szakértői testület döntése nem kötelező erejű - lesöprik az asztalról a Bizottság véleményét, nem igazán foglalkoznak a jelentés tartalmával - vetette fel a Duna Tv műsorvezetője. Ez egy hosszú, terjedelmes szakmai anyag, ezért nyilvánvaló, hogy mindenki kiválasztja belőle a neki kedvező részt és “elkezdi idézgetni” - reagált Gulyás Gergely. Szerinte az alkotmányról készült jelentés lényege, hogy megállapítja: az új alaptörvénnyel is demokratikus jogállam marad Magyarország.

Hozzátette: látható, hogy külföldről is érik támadások a magyar kormányt a Velencei Bizottság jelentésére hivatkozva - tette hozzá a politikus; nézete szerint ez utóbbiakat a magyar politikának külön kell választania és velük szemben egységesen kellene fellépnie, hiszen a nemzetiségek jogaival kapcsolatosan példamutató az új magyar alkotmány; mind a Magyarországon élő nemzetiségek, mind a határon túli magyarok vonatkozásában igaz ez - állította a fideszes politikus.

Gulyás Gergely megjegyezte: területen kívüli hatálya természetesen nincs a magyar alaptörvénynek, a nemzetközi jog pedig általánosságban elismeri az egyes államok jogát a saját határain kívül élő nemzetiségei támogatására, függetlenül attól, hogy ez a támogatás mindig annak az államnak az elsődleges kötelessége, amelyben az adott kisebbség él. “Mi ez utóbbi elvet nem vitatjuk, de Magyarországnak természetesen joga van ahhoz, hogy az önazonosság-tudat megőrzése érdekében a határon túli magyar közösségeket támogassa - ezt egyébként szintén leírja a Velencei Bizottság” - hangsúlyozta Gulyás Gergely.

A kormánypárti politikus kérdésre válaszolva azt mondta: a választójog nem jelent területen kívüli hatályt, hiszen a választás mint közjogi aktus Magyarország területére hat ki közvetlenül. A szlovák külügyminiszter reakciójáról - nevezetesen, hogy a Velencei Bizottság jelentése megerősíti a szlovák diplomácia álláspontját, miszerint a Szlovákiában élő magyarokkal Szlovákiának kell foglalkoznia - Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta: ez egy politikai értelmezése egy szakértői anyagnak Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminiszter részéről.

A fideszes politikus úgy látja: a Bizottság - visszautalva egy saját korábbi határozatára, amelyet még a magyar státustörvény kapcsán hozott - mostani jelentésében kimondja: Magyarországnak joga van támogatni a határon túli magyarokat, csak ennek a támogatásnak nem lehetnek területen kívüli elemei. És ebbe a megállapításban kapaszkodik most bele a szlovák külügyminisztérium - tette hozzá. De - érvelt Gulyás - sem a Velencei Bizottság nem állítja, hogy a magyar támogatáspolitikának lennének ilyen - területen kívüli - elemei, sem a szlovák külpolitika nem tudott rámutatni ilyenekre.

Arra felvetésre, hogy a Velencei Bizottság megállapítása szerint Magyarországon belül nem volt megfelelő egyeztetés a kormánypártok és az ellenzék között az új magyar alaptörvény kidolgozása során, illetve a kérdésre, hogy ezt a hiányt pótolják-e majd a kormánypártok a sarkalatos törvények kidolgozásakor, Gulyás Gergely úgy reagált: bíznak benne, hogy a sarkalatos törvények kidolgozásakor nagyobb lesz az együttműködés kormány és ellenzéke között.

Azt azonban fontosnak tartotta megjegyezni: a Velencei Bizottság úgy fogalmaz jelentésében, hogy az együttműködés a kormánypártok és az ellenzéki pártok között nem volt megfelelő az alkotmányozás időszakában. "Ez egy ténymegállapítás, ezt én is így gondolom. Az egy más kérdés, hogy ezért felelősség - az én álláspontom szerint - szinte kizárólag a parlamenti vitától távol maradó ellenzéket terheli" - szögezte le a fideszes országgyűlési képviselő a Közbeszédnek adott interjújában.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!