szerző:
Roma Sajtóközpont
Tetszett a cikk?

Jogellenesen különítik el egymástól a jászladányi önkormányzati és alapítványi iskola diákjait - állapította meg szerdai jogerős ítéletében a Legfelsőbb Bíróság. A Roma Sajtóközpont a jászladányi történetet dolgozta fel.

A hazai iskolai szegregációs folyamatok állatorvosi lovaként jellemzett, egyben legismertebb iskolai elkülönítési üggyel tanulmányok, cikkek tucatja, perek garmadája foglalkozott. A több mint tíz éve zajló történetben először született a roma gyerekek jogait tisztelő bírósági ítélet. A Legfelsőbb Bíróság 2011. június 29-i ítélete kimondja, hogy a településen zajló iskolaszervezési folyamatok a roma és hátrányos helyzetű gyerekek jogellenes elkülönítését eredményezték.

Egyetlen kormány sem vitatta, hogy a roma gyermekek minőségi oktatása az egyik legfontosabb feltétel a romák társadalmi integrációjához. A jászladányi iskolaügy jól példázza, mivé silányul bármiféle kormányzati akarat, ha egy helyi döntéshozó másképp látja az integráció kérdését, és más megoldásokban látja a helyi roma és nem roma lakosság együttélésének zálogát. Tíz év elteltével már felnőttek lettek azok a roma gyerekek, akik tanulhattak volna talán más körülmények között is. A Roma Sajtóközpont a tíz év történéseit gyűjtötte össze.

Két egykori iskolatárs

A feszültségek főszereplői az egykori iskolatársak, az egyaránt tántoríthatatlanságukról ismert Dankó István polgármester, a település befolyásos emberének, a legtöbb embernek munkát adó egykori téeszelnök vezetőjének a fia, és a kétkezi munkásból polgárjogi jogvédővé és cigány kisebbségi vezetővé avanzsált Kállai László.

Dankó István Jászladány polgármestere (2001)
©

Régóta feszültségforrást jelentett a település határában, a cigánytelep közvetlen szomszédságában található szemétlerakó. Legális szemétlerakó hiányában a település összes lakosa egy rothadó, bűzös, döglött tóba hordta hulladékát, súlyos közegészségügyi következményekkel veszélyeztetve elsősorban a telepen élőket.

2000. november 21-én Jászladány Nagyközség Polgármestere írásbeli javaslatot tett alapítványi iskola létesítésére, amelynek a szükségességét az igénytelenebb és az igényesebb szülői, tanulói felelősségvállalások közötti feszültségekkel indokolta. Az igénytelenséget, mint közösségi minőséget, általában a szegényebbekhez, és romákhoz kötötte, míg az igényességet a nem-roma, és tehetősebb közösségéhez.

2001 elején kezdődtek a romák elleni atrocitások, melyek során csuklyás támadók cigányokat bántalmaztak, majd utóbb, júniusban két esetben molotov-koktélokat dobáltak romák lakta házakra. Az elkövetők nem lettek meg, a helyi hatóságok és a rendőrség a cigány kisebbségi önkormányzat (ckö) szerint nem tett semmit az ügy kezelése érdekében. A ckö feljelentést tett, a nyomozás eredménytelenül zárult. Az önkormányzat testületi ülése májusban elítélte a csuklyás támadásokat, de a ckö-t elítélő határozatot fogadott el. Három nappal később Kállai László ckö elnök lakossági fórumot tartott, itt hangzott el Kállai később sokat idézett kijelentése, miszerint a jászladányi magyar lakosság közel fele cigányellenes és rasszista nézeteket vall, és ha másként nem tudják kifejezni ellenszenvüket, csuklyát húznak, és így zaklatják a cigányokat. Kállai ügyének segítője, Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője a sajtóban intette nyugalomra Kállait, hogy alaptalan és nem bizonyítható állításokkal csak ront a helyzeten.

A településen évek óta építési tilalom volt érvényben, ami Kállai szerint a cigányok telepről a faluba költözése elleni intézkedés, s amelyet a nem cigányoknak számos esetben bizonyítható módon nem kellett betartaniuk.

A Jászladányi általános iskola épülete a felújítás után
©

2001 februárjában a kisebbségi önkormányzat tagjai éhségsztrájkba kezdtek, tiltakoztak a magániskola terve miatt, a település cigány-magyar megosztása ellen, az építési tilalom megszüntetésért, a szociális alapellátás biztosításáért, és követelték, hogy az önkormányzat számoljon el a cigány felzárkóztatásra kapott emelt normatíva, valamint a Farkas Flórián vezette Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzattól pályázaton nyert támogatás felhasználásával, amelyből az önkormányzati iskolaépület felújítása történt.

2001 elején, majd szeptemberében a polgármester megakadályozta, hogy a kisebbségi önkormányzat kifüggessze a nevét – Jászladányi Cigány Önkormányzat – tartalmazó táblát a települési önkormányzat épületében található irodájára, mert az elnevezéssel nem értett egyet.

[[ Oldaltörés (Az iskolaügy) ]]

A település önkormányzata – mindenekelőtt a polgármester – úgy próbálta megakadályozni a helyi tanulók más települések iskoláiba vándorlását; illetve a jogvédők szerint legalizálni a helyi iskolában a roma és a nem roma tanulók elkülönítését, hogy bátorította és támogatta egy alapítványi magániskola létrehozását az önkormányzati iskolai javak részleges átadásával. A helyi kisebbségi önkormányzat élve a törvényben biztosított jogával, nem adta egyetértését a – legalábbis papíron – cigány kisebbségi oktatási program szerint működő általános iskola működési feltételeinek a csökkentéséhez, tehát „megvétózta” az önkormányzat döntését.

Az önkormányzat csak abban az esetben vélte garantálhatónak a „tanulni vágyó” „jó magaviseletű” diákok színvonalas oktatását, a jogvédők szerint pedig a romák távoltartását, ha olyan alapítványi iskolát gründol, amely tandíjat szedhet. A jogvédők és a ckö álláspontját erősíti a polgármester előterjesztése, ami egyfajta vulgarizált huntingtoni parafrázis a cigány-magyar viszonyra alkalmazva: „a népcsoportokat, amelyek a különböző kultúrákat hordozzák, nem lehet erőszakosan egybezárni , integrálni egymással… a jászladányi társadalomban a cigány-magyar törésvonal felerősödik, ha egybeesik a szegény-gazdag törésvonallal". A cigányokat és a szegényeket a szöveg több helyütt „alsóbb néprétegek” kifejezéssel jelöli.

©

A polgármester arra hivatkozva tagadta meg a ckö egyetértési jogának elismerését, hogy az iskolában nem folyik kisebbségi oktatási program – mivel azt egy határozattal, illetve az iskola alapító okiratának módosításával törölték. A jogszabályok alapján azonban az alapító okirat módosításához is kellett volna a ckö egyetértése, éppen azért, mert az a kisebbségi oktatást érintette. Így az önkormányzat eljárása mindenképpen jogellenes volt. A cigány kisebbségi önkormányzat példátlan bátorsággal és elszántsággal ragaszkodott álláspontjához, ezért a Kállai vezette megmozdulásoknak sok támogatója volt helyben és országosan.

Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman 2001 májusában először és utoljára tárgyalóasztalhoz ültette Dankót és Kállait, ahol a magániskola és a kisebbségi önkormányzat elnevezésének kivételével több dologban sikerült megegyezésre jutni.

Az önkormányzati iskolaépületet végül egy 2002. márciusi testületi határozattal megosztották az önkormányzati és az alapítványi iskola között; az alapítványi iskola a 16-ból 11 osztálytermet bérelt az önkormányzati iskola épületében, de hozzá került a tornaszoba és az ebédlő és a könyvtár is, valamint a tárgyi eszközök jó része.

2002 áprilisában megalapították az Antal Mihály Alapítványi Iskolát, melynek fenntartója a Jászladányi Zana Sándor Imre Nevelési Oktatási Közhasznú Alapítvány lett. Az alapítók között találjuk a Jászföld Mg Rt. vezérigazgatóját, id. Dankó Istvánt, ifj. Dankó István polgármester apját. A jegyző kiadta az iskola működési engedélyét. Az oktatási miniszter, Pálinkás József javaslatára megkért Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat szakvéleménye az önkormányzati épületrész átadását jogellenesnek minősítette.

2002 augusztusában Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal megsemmisítette a jegyző által a Zana Sándor Alapítványi Iskola számára kiadott működési engedélyt az önkormányzati iskola megosztásáról szóló képviselőtestületi határozatot törvénytelennek minősítve. Az oktatási tárca új vezetője, Magyar Bálint 2002. augusztus végén megtagadta az OM azonosító kiadását az alapítványi iskolának, hivatkozva mindenekelőtt a megyei közigazgatási hivatal korábbi döntésére, ill. a működési engedély hiányára. Ennek ellenére megtartották a tanévnyitót az alapítványi iskolában.

©

„Nem én szegregálok, az élet szegregál” – jelentette ki a Roma Sajtóközpont tudósítójának Dankó István polgármester 2002. augusztus 29-én, az alapítványi iskolában megrendezésre kerülő első tanévnyitó előtt.

Az oktatási tárca szeptemberben levélben értesítette az intézményt, hogy OM azonosító hiányában nem kaphat állami támogatást, és a működésük törvénytelen. Az alapítvány bírósághoz fordult. Az alapítványi iskola működését formailag felfüggesztették, az önkormányzati iskola papíron visszavette az alapítványi iskolába íratott 205 tanulót és 12 tanárt, az alapítványi iskolába íratott gyerekek külön osztályokban és tanárokkal tanultak. Több tüntetés zajlott ezt követően az alapítványi iskola mellett és ellen.

A 2002. októberi kisebbségi választáson a jászladányi cigány kisebbségi önkormányzatba egy kivétellel nem romák kerültek be, a polgármester felesége lett az elnök, a tagok Nagy Gellértné, az iskolát működtetni kívánó alapítvány kuratóriumi elnökhelyettese, Balog János az önkormányzat építésügyi előadója, Tolvaj Árpád, egy helyi kisgazda. Ezzel elhárult a ckö jelentette minimális és egyébként is figyelmen kívül hagyott jogi akadály az iskola átszervezésében.

Az oktatási tárca módszertani, anyagi és infrastrukturális támogatást ajánlott fel az önkormányzatnak, de az nem élt a lehetőséggel, közben az önkormányzati iskola igazgatója fegyelmit kapott, mert nem működött együtt a nem is létező alapítványi iskola vezetőjével. Később eltávolították, de a munkaügyi pert megnyerte.

A megyei főügyész óvást nyújtott be a Közigazgatási Hivatalnak az alapítványi iskola működési engedélyét megsemmisítő határozata ellen. Az ennek nyomán az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére indult Legfőbb Ügyészségi vizsgálat állásfoglalásában törvénysértőnek ítélte a jászladányi Antal Mihály Általános Iskolát létrehozó Zana Sándor Imre Nevelési, Oktatási Közhasznú Alapítvány alapító okiratának több pontját: az alapítvány nem hozhatott létre, és nem működtethetett iskolát.

A kisebbségi választások kijátszása után a Kállai László korábbi ckö elnök által megalapított Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet gyűjtést indított annak érdekében, hogy a jászladányi magániskola esetleges 2003 szeptemberi indulásakor valamennyi cigány gyereket beírathassák, egész éves tandíjukat kifizethessék. Az összeg 2003 szeptemberére összegyűlt.

Az alapítványi iskola 2003 nyarán megkapta a működési engedélyt és az OM azonosítót. A hivatalos működés megkezdése előtt, 2003 augusztusában az iskola vezetése megtagadta 101 roma gyerek fölvételét arra hivatkozva, hogy a létszám már betelt; az iskola csak azoknak a szülőknek a jelentkezését fogadhatja el, akik már 2003 februárjában jelezték szándékukat. Később Tóth Ibolya igazgatónő további 19 roma gyerektől azzal az indokkal tagadta meg a felvételt, hogy az iskolának nincs kapacitása további tanulók felvételére – jóllehet az iskola 250 tanuló felvételére kapott engedélyt és addig csak 209 tanuló iratkozott be. Így aztán szeptemberben sikerült a csaknem romák nélküli iskolában megkezdeni a tanítást. Az iskolaépületet megosztották az önkormányzati és az alapítványi iskola között.

©

Az alapítványi iskolába fel nem vett gyerekek szülei panasszal fordultak az Oktatási Minisztériumhoz, a kisebbségi ombudsmanhoz és a Megyei Közigazgatási Hivatalhoz. Az oktatási miniszter megkeresésére az ombudsman megállapította, hogy az alapítványi iskolának nem lett volna szabad kiadni az OM azonosítót, mivel az iskolát alapvetően alkotmányellenes céllal hozták létre. A miniszter ugyancsak vizsgálatra kérte az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpontot (OKÉV). Az OKÉV vizsgálata többek között megállapította, hogy az iskolaépületet nem jogszerűen osztották meg az alapítványi és az önkormányzati intézmény között, és a településen ténylegesen oktatási szegregáció érvényesül. Évekig elhúzódó pereskedések kezdődtek.

A Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet 2007 januárjában tiltakozott a településen működő alapítványi általános iskola döntése ellen. Kállai szerint a cigány tanulókat kitiltották az alapítványi iskola folyosójáról, amelyen keresztül korábban ebédelni jártak, és így az utcán és az udvaron keresztül kell eljutniuk az ebédlőig. Dankó István, Jászladány polgármestere a döntést úgy értékelte, hogy a roma fiatalokat sehonnan nem tiltották ki, csak az épület egy részét adták bérbe egy alapítványi iskolának, amit a bérlő alapítványon kívül senki sem használhat. A polgármester nem vette át a Gandhit idéző, mezítláb, indiai ruhában megjelenő Kállai és kísérői petícióját, arra kérte a romák küldöttségét, várják végig a képviselőtestületi ülést. Az (OKÉV jogutód) Oktatási Hivatal határozatban állapította meg, hogy a Móra Ferenc Általános Iskola tanulói esetében sérült az egyenlő bánásmódról szóló törvény követelménye.

2009 októberében Kállai László és néhány helyi aktivista gyalog indult Budapestre, és a Sándor palotában petíciót adtak át Sólyom László köztársasági elnöknek. A petícióban többek között a gyermekek törvénysértő elkülönítésének megszüntetését, a gyermekek minőségi oktatását, a kirekesztő struktúrák megszüntetését, a közszolgáltatásokhoz és a közjavakhoz való egyenlő hozzáférést, a fejlesztésekben a területi és hozzáférési szempontok, valamint a legszegényebbek érdekeinek hangsúlyos megjelenítését, pártatlan, romát és nem romát egyenlő mércével mérő igazságszolgáltatást, elfogulatlan rendőrséget követeltek. A demonstráció egy több hónapig tartó, iskolai szegregáció ellen tiltakozó országjáró kampány lezárása volt.

[[ Oldaltörés (Közszereplők megnyilvánulásai) ]]

Lévai Katalin, esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter 2003-ban, a hivatalosan is megnyíló alapítványi iskola tanévnyitója előtti napokban Jászladányba látogatott és azt nyilatkozta, hogy esélyt kell adni az alapítványi iskolának, hogy bebizonyítsa: nemcsak programjában és a szólamok szintjén, hanem a mindennapokban sem kirekesztő a működése.

A korábbi oktatási miniszter, Pálinkás József 2004 februárjában felszólalt egy helyi rendezvényen. A Fidesz oktatási kabinetjének elnökeként kijelentette, hogy a szülőknek joguk van olyan iskolát létrehozni, amely megfelel saját elvárásaiknak. Pálinkás miniszterként, 2001 októberében még maga szólította fel a jászladányi önkormányzatot, hogy érvényesítse a cigány kisebbségi önkormányzat egyetértési jogát.

©

Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok egykori országgyűlési biztosa állásfoglalásban fejtette ki: a jászladányi Antal Mihály Alapítványi Általános Iskolában folyó oktatás azért nem engedélyezhető, mert azt egy alkotmányellenes cél elérése érdekében szervezték meg. Az ombudsman szerint „egyértelmű, hogy a településen előbb a szegregációra való törekvés szándéka fogalmazódott meg, majd utóbb ennek kivitelezése érdekében történt meg az alapítvány bejegyzése, valamint az iskola létrehozása”.

Mádl Ferenc köztársasági elnök 2002 szeptemberében hivatalában fogadta Jászladány polgármesterét, Dankó Istvánt és a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökét, Kállai Lászlót. A köztársasági elnök hangsúlyozta: az ügyben nincs közvetlen cselekvési jogköre, ezért csak reményét fejezheti ki, hogy az érintett vezetők és testületek tárgyalások útján oldják meg a kialakult helyzetet.

Sólyom László köztársasági elnök Kállai 2006-os, 2007-es nyílt levelére nem válaszolt, a 2009-es gyalogos demonstráció során átadott petíciót érdemi válasz nélkül hagyta.

[[ Oldaltörés (Perek) ]]

A Parlament 2003 végén elfogadta az antidiszkriminációs törvényt (2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról - Ebktv). Ezzel a magyar jogrendszerben is megjelent a rejtett diszkrimináció fogalma. A törvény lehetővé teszi a jászladányihoz hasonló  közvetett diszkriminációs ügyekben történő fellépést.

©
Az Oktatási Minisztérium 2004 márciusában jogerősen pert vesztett az alapítványi iskolával szemben: a Legfelsőbb Bíróság formai indokra hivatkozva megsemmisítette a tárca 2002-es határozatát, amely megtagadta az OM azonosító kiadását, ami miatt az iskolában csak egy évvel később kezdődhetett a tanítás. A formai ok az volt, hogy a határozatot a miniszter, nem pedig a közigazgatási államtitkár írta alá. A minisztérium közigazgatási államtitkára elismerte a formai hibát, ugyanakkor fenntartotta a tárca álláspontját az ügy érdemi részét illetően.

2004 júliusában a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatalnak az Ebktv.-re alapozott, a jászladányi önkormányzatnak az iskolaügyben hozott közigazgatási hivatali határozat végrehajtására kötelezését célzó keresetét azért, mert az ügyben a hivatal két évvel ezelőtt már bírósághoz fordult, s akkor jogerős döntés született arról, hogy a bérbeadás megfelelt a jogszabályban előírtaknak. Később ezt az ítéletet – egy felülvizsgálati kérelem nyomán – a Legfelsőbb Bíróság is helyben hagyta. A hivatkozott korábbi perben is a megyei majd a Legfelsőbb Bíróság hozott elutasító döntést.

A döntés ellen a Közigazgatási Hivatal fellebbezéssel élt. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla úgy határozott, új, első fokú eljárás lefolytatása szükséges. 2006. január 18-án az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) perbeni beavatkozóként vett részt a tárgyaláson, az EBH elnökhelyettese, a néhai Furmann Imre elfogultsági indítvánnyal élt a bíró ellen. Az indítványt a bíróság elutasította, a per további folytatásában a felperes bizonyítási indítványait többségében figyelmen kívül hagyva a bíróság határozatában az alperest egyetlen pontban sem marasztalta el, jogsértést nem állapított meg.

[[ Oldaltörés (Az EBH szerepe) ]]

Az EBH eredetileg elutasította a Kállai László által képviselt Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet és a Horváth Aladár által képviselt Roma Polgárjogi Alapítvány, mint kérelmezők által benyújtott Jászladány Nagyközség Önkormányzata, mint eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett beadványt.

A hatóság a rendelkezésére álló 75 napos vizsgálati idejét 30 nappal meghosszabbította, de 105 nap után arra a következtetésre jutott, hogy az iskolaügyben nincs lehetősége jogi segítségnyújtásra, holott az Ebktv 14.§ f és g pontja alapján feladatainak ellátása során együttműködik a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel, valamint az érintett állami szervekkel; az érintettek számára pedig folyamatos tájékoztatást ad és segítséget nyújt az egyenlő bánásmód megsértése elleni fellépéshez. A hatóság a perbeni beavatkozás lehetőségével jóval később élt.

©

A hatóságnak az Ebktv. 14.§ (1) d) pontja alapján lehetősége van javaslatot tenni az egyenlő bánásmódot érintő jogi szabályozás módosítására, például ha úgy ítéli meg, hogy a hatályos jogszabályok és a diszkrimináció elleni fellépés eszközrendszere nem elégségesek a szegregáció csökkentése, felszámolása, az egyenlő bánásmód megteremtése céljából.

2006 májusában a jászladányi Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola fenntartója 30 millió forint vagyoni kártérítés megfizetését követelte az oktatási minisztertől, aki 2002-ben visszavonta az iskola OM azonosítójának kiadását, egy évvel késleltetve ezzel működésük megkezdését. Az ügy több forduló után 2011-ben jogerős határozattal zárult, amely elutasította a felperesek minden igényét.

Sárközi Gábor

(Roma Sajtóközpont)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!