szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) napokban hozott határozatában azokat az indítványokat, amelyek a tavalyi jogkörszűkítés alkotmányellenességének megállapítását célozták – írja a Magyar Nemzet. Az Ab szerint azonban a hatáskör szűkítésével egy ponton túl felborul a hatalommegosztás rendszere. Indoklásában a testület élesen bírálta az alkotmánymódosítások fideszes gyakorlatát is.

Túry Gergely
A lap emlékeztet arra, hogy Lázár János és Balsai István fideszes képviselők tavaly novemberben elfogadott törvénymódosítási kezdeményezése az Ab hatáskörét csökkentette: eszerint költségvetésről, adókról, járulékokról és vámokról szóló törvényeket kizárólag az alapjogok sérelmére hivatkozva vizsgálhatja felül. Ezt támadta meg az Ab-n több magánszemély, szervezet, sőt, az MSZP is.

Az Ab azzal indokolta a mostani döntését, hogy nem állapíthat meg saját maga számára jogkört az alkotmány felülvizsgálatára, ezért hatáskör hiánya miatt visszautasította, illetve megalapozatlanság miatt elutasította ezeket a beadványokat. Ugyanakkor a testület azt is leszögezte, hogy „az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése egy ponton túl felborítja a kölcsönös fékek és ellensúlyok elve alapján működő hatalommegosztás rendszerét”.

Élesen bírálta a testület ugyanakkor az alkotmánymódosítások fideszes gyakorlatát. „Az alkotmány sorozatos, aktuálpolitikai érdekek és célok megvalósítása, elérése érdekében történő módosítása rendkívül aggályos a demokratikus jogállam követelményei, különösen az alkotmányos jogrend stabilitása, kiszámíthatósága, a széles körű társadalmi legitimitás, az alkotmányos jogrendszerbe ellentmondás-mentesen történő beépülése szempontjából. Az Alkotmánybíróság az aktuálpolitikai szempontokat azonban nem vizsgálhatja” - olvasható a döntés indoklásában.

A határozathoz egyébként Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírák különvéleményt fogalmaztak meg. Szerintük bizonyos esetekben az Ab-nek joga van felülvizsgálni az alkotmánymódosításokat. "Annyi biztosan kimondható, hogy az Alkotmánybíróság alapjogvédelmi hatáskörének korlátozása, amiről az indítványokban elsősorban szó van, prima facie az emberi jogok korlátozása is, hiszen ennek következtében a törvényhozó esetleges alapjog-korlátozásával szemben az Alkotmány nem biztosít jogvédelmet. Ennek alapján az Alkotmánybíróság eljuthatott volna az alkotmánymódosító törvények alkotmányellenességének megállapításáig" - áll például Bragyova András különvéleményében.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu/MTI Itthon

Paczolay Péter maradt az Alkotmánybíróság elnöke

A parlament az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét választotta újra a tisztségre. Megválasztásához a titkos szavazáson az országgyűlési képviselők kétharmadának - azaz 257 képviselőnek - az "igen" szavazatára volt szükség.