A közigazgatási és igazságügyi miniszter erről a Hír Televízió Rájátszás című műsorának szerda esti adásában beszélt, arra a felvetésre reagálva, hogy ügyvédi vélemény szerint nincs szükség törvénymódosításra ahhoz, hogy büntetőjogilag is felelősségre lehessen vonni korábbi miniszterelnököt Magyarország eladósítása miatt. Navracsics Tibor arra a kérdésre, ő is úgy látja-e, hogy a jelenleg hatályos törvények szerint is felelősségre vonható büntetőjogilag három volt kormányfő, azt felelte: nem ismeri pontosan azokat a körülményeket, amelyek alapján az az elképzelés született meg, hogy "büntetőjogilag felelősségre kell vonni".

"De hogy ha bizonyítékok rendelkezésre állnak, akkor valóban, én is úgy gondolom, hogy a büntető törvénykönyv  tartalmazza azokat a tényállásokat, amelyek alapján felelősségre lehet vonni miniszterelnököket, ami egyébként nem példátlan Európában" - mondta, hozzátéve: vannak olyan országok, ahol szintén hasonló okokból eljárás folyik, akár a közpénzekkel való bánásmód, akár az államháztartási fegyelem megszegése miatt, s adott esetben ez a büntetőjogot is elérheti.

A miniszterelnök-helyettes arra a felvetésre, mi számíthat bűncselekménynek az ország eladósításának ügyében, azt mondta: ilyen lehet például a nem valós adatszolgáltatás, a közpénzekkel való hűtlen, illetve hanyag kezelés. Kitért arra is, hogy közvádas bűncselekmények esetén a parlament a szokásjog alapján általában kiadja a képviselőt, magánvádas bűncselekmény esetén pedig fenntartja a mentelmi jogot.

A szándékosság bizonyításáról szólva közölte: nemcsak az egyenes szándék minősül szándékosságnak, hanem az úgynevezett eshetőleges szándék is. Vagyis az, amikor valaki látja ugyan, hogy a cselekedetének melyek lesznek a következményei, de - ahogy fogalmaz a büntetőjog - könnyelműen bízik azok elmaradásában. "Vagyis tudja, hogy baj lesz, de úgy gondolja, hogy ezt úgyis meg fogja úszni, ebben az esetben ugyanúgy megállapítható a szándékosság, ha vannak erre vonatkozó bizonyítékok" - mondta Navracsics Tibor.

Szijjártó Péter fideszes politikus múlt csütörtökön jelentette be: a Fidesz kezdeményezni fogja, hogy a parlament alkotmányügyi, valamint számvevőszéki bizottsága vizsgálja meg, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet lehetőséget ad-e az államadósság növelése esetében a jogi következmények és felelősség megállapítására. A miniszterelnök szóvivője újságíróknak elmondta: ha a jogszabályi környezet erre nem ad lehetőséget, akkor kérni fogják, hogy a két testület gondoskodjon arról, "a jövőben ez így legyen". Szijjártó Péter a felelősök között név szerint említette Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt kormányfőket, s szerinte az akkori pénzügyminiszterek felelőssége is megkerülhetetlen. 

Kovács László, az MSZP alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: a felvetés célja nyilvánvalóan az, hogy a Fidesz bíróság elé állíthassa a korábbi szocialista kormányok miniszterelnökeit és pénzügyminisztereit. Véleménye szerint azonban ez példátlan lenne, mert egyetlen demokratikus országban sem fordult még elő, hogy egy politikusnak a kormánya által folytatott gazdaságpolitika kedvezőtlen következményei miatt kelljen bíróság elé állnia. A szocialista párt közleményben is reagált Szijjártó Péter kijelentéseire, és felszólították a miniszterelnök szóvivőjét, hogy "ne kísérletezzen a politikai és a jogi kategóriák összemosásával". 

Az LMP csütörtöki közleményében az olvasható: a párt politikai és jogi nonszensznek tartja, hogy Szijjártó Péter "börtönnel fenyegetett meg korábbi kormányfőket". Vágó Gábor országgyűlési képviselő azt írta: demokráciákban csak a választók ítélkezhetnek a politikusok fölött, ha azok nem követtek el köztörvényes bűncselekményeket.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője azt közölte: pártja tökéletesen egyetért azzal, hogy jogi lépések kellenek és büntetőjogi felelősséget kell megállapítani a kérdésben. Az ellenzéki párt szerint ugyanakkor nemcsak az elmúlt kilenc évből nyolcra vonatkozóan kell ezt megtenni, "hanem az Orbán-kormány felelősei is jussanak oda, ahova valók".