„Kiválasztottunk egy étkezőasztalt, ám amikor kiderült, hogy a rendelkezésre álló egymillió forintos keretnek a negyedét vitte volna el, másikat kerestünk” – mesélte el a hvg.hu-nak a tavaly októberben történt vörösiszap-katasztrófa egyik károsultja. A férfi nemcsak a magas árat kifogásolta, hanem azt is, hogy megszabták nekik, honnan válasszanak új bútort maguknak.

hvg.hu

A bútorok pótlása egyébként sem volt egyszerű. Úgy történt, hogy miután a Magyar Bútor és Faipari Szövetség (MBFSZ) július 30-ig rendelkezésre álló devecseri bemutatótermében vagy budapesti Paulay Ede utcai üzletében, az idén áprilisban megnyitott Magyar Bútor Galériában a károsultak kiválasztották a kívánt ülőgarnitúrát, szekrényt vagy ágyat, egyéb bútordarabot, a boltban felírták, hogy ki mit rendelt. Ennek alapján legyártották és kiszállították a bútorokat. Minderről számlát nem, csak szállítólevelet kaptak a „vásárlók”. Tóth Eszter, az MBFSZ elnöke ezt a hvg.hu-nak azzal magyarázta, hogy nekik az állam, pontosabban a megrendelő Országos Katasztrófa-védelmi Főigazgatósággal kell elszámolniuk, nem a károsultakkal. Az első osztályú termékek kiválasztásában, ha igényelték a károsultak, lakberendező segített nekik, majd a kinézett bútorról „hivatalos megrendelőlapot kapott a károsult”, akinek 35 napon belül szállították ki a bútorokat.

Tóth Eszter hangsúlyozta, hogy kivétel nélkül magyar bútorgyártók termékeiről van szó, amelyek minőségével a károsultak elégedettek voltak. A galéria bejáratánál elhelyezett 95 ezer forintos kárpitozott széknek az ára kissé magasnak tűnt, de az elnök válaszában közölte, hogy a budapesti üzlet kínálata nem egyezik meg teljesen az iszapkárosultak számára helyben kialakított bemutatóteremével. A Paulay Ede utcában ugyanis nemcsak lakásbútorok találhatóak, hanem szállodai és irodai lakberendezési tárgyak is. Megjegyezte: a gyártók a károsultakra tekintettel igyekeztek a legkedvezőbb árat adni, ami tartalmazza a kiszállítás és a csomagolóanyag eltávolításának, sőt, a bútor funkcionális elhelyezésének költségeit is. Ha az iszapkárosultak ismerték volna az árképzés rejtelmeit, meglehet, árengedmény fejében lemondtak volna a kicsomagolásról vagy a "funkcionális elhelyezésről", de erre nem volt lehetőségük.

A  Magyar Bútor Galéria kínálata

A szövetségnek több tucat tagja van ugyan, a galériában bemutatott bútorok azonban csak hét vállalkozáshoz tartoznak, közülük négy cég vezetői vagy tulajdonosai az MBFSZ elnökségének tagjai. A BBS Trend Bútoripari Kft. Berecz András érdekeltsége, a Sellaton Design Kft. Görömbei Csabáé, míg a Karrier Bútor Kft. Horváth Rezső elnökségi tagé, az Abaúj Bútoripari Zrt. pedig Juhász Béláé. Rajtuk kívül az ellenőrző bizottság tagjaként tevékenykedő Manherz Ferenchez és a családjához kötődő vállalkozás, a Kemabo Kft. bútorai is helyet kaptak az üzletben. A hetedik cégnek, a Németh-Fa Kft.-nek a honlapja alapján nincs efféle kapcsolata a bútorszövetség vezetéséhez, de a társaság honlapja szerint nem bútorok készítésével, hanem faházak építésével, illetve lépcsők és nyílászárók legyártásával, beépítésével foglalkoznak leginkább.

A Németh-Fa, a vegyi anyagokat forgalmazó Cherole és az irodabútorokat gyártó Sellaton Design termékei valószínűleg nem kerültek be a devecseri otthonokba. Tóth Eszter tájékoztatása szerint mintegy 120 millió forintot tett ki a „bútorforgalmazás”, amelyet egyébként a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közbeszerzésén nyertek el. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól (OKF) azt közölték, a bútorszövetség mellett két vállalkozásnak, a Cell-Modulnak és az N.A Ratio kft.-nek ajánlották fel tavaly novemberben, hogy indulhatnak azon az ötszázmillió forint értékű közbeszerzési eljáráson, amelynek révén az iszapkatasztrófa károsultjai bútorokhoz juthatnak.

A katasztrófavédelem tájékoztatása

Az OKF tájékoztatása szerint „mindhárom felkért cég benyújtotta ajánlatát” a meghatározott időpontig. A nyertes a Magyar Bútor és Faipari Szövetség (MBFSZ) lett, amit a katasztrófavédelem azzal indokolt, hogy a szövetség „mint összefogó szervezet, számos bútorgyártó tagot tömörít és képvisel, így több hazai bútorgyártó vállalkozás  közreműködésével valósulhatott meg a vörösiszap-károsultak bútorainak pótlása”. A szervezet alapszabálya és számviteli rendje pedig lehetővé teszi, hogy tagjai érdekében vállalkozói tevékenységet végezzen, így a közbeszerzési eljárásban az MBFSZ „szabályosan indulhatott és nyerhetett”. Azt nem közölték, hogy minek alapján nyert a szövetség, de magában a magyar gyártókra való hivatkozás azért furcsa, mivel a másik két ajánlattevő is teljesen magyar vállalkozás. A riválisok úgy sejtik, hogy a kedvezőbb árajánlat dönthetett végül az MBFSZ mellett.

hvg.hu

Ezek után kíváncsiak lettünk volna arra, milyen árakon kínálják a bútorokat, de az csak a BBS Trend honlapján volt feltüntetve. A Kemabonál pedig azt közölték velünk, ők csak azt követően adnak árajánlatot, hogy a vevő leadja a megrendelést. Szokatlan kereskedelmi gyakorlatukat még szokatlanabb módon indokolták: mint mondták, az árak hiánya megkönnyíti a választást. A merev fogyasztóvédelem nem biztos, hogy így gondolja.

Új házak Devecseren

MTI / Szigetváry Zsolt

A szövetség katalógusában feltüntetett összegeket összevetettük egy közismerten olcsó nemzetközi áruházlánc áraival. Míg az előbbinél egy háromszemélyes szövet vagy műbőr ülőgarnitúra 129 ezer és 142 ezer forint közé esik, addig az utóbbiban ugyanez már 79 ezer forinttól kapható. Egy étkezőasztal ára a galériában 25 ezer és 50 ezer forint között mozog – a cikkünk elején említett 250 ezer forintos darab csak a budapesti üzletben kiállított termék volt, a katalógusban nem szerepelt –, míg az áruházban 19 ezer forintért már található megfelelő modell, és 42 ezer forintba kerül a legdrágább.