szerző:
Király Dávid

Fel sem épülhetett volna, mégis felépült. Kevésnek bizonyult, kibővítették. Kétszer is elpusztították, mégis újra áll. Aztán békeidőben elhasználtuk. A Margit híd Budapest egyik legfontosabb és legkülönlegesebb hídja, amely végre visszakapta régi, Budapesthez méltó pompáját. A felújítás végéhez közeledve felidézzük a Margit híd kalandos történetét.

A Pestet és Budát összekötő, a Lánchíd utáni második állandó fővárosi Duna-híd építését az 1870. évi X. törvénycikk rendelte el. Eleinte vita volt arról, hogy a Margit híd, vagy a Fővám téri (Ferenc József, később Szabadság) híd épüljön-e meg előbb, végül a Nagykörút miatt a Margit hídra esett a választás. Tulajdonképpen a Margit híd is első: ez volt az első olyan dunai átkelő, amely átadásakor már nem két külön várost, Pestet és Budát, hanem az egyesített Budapest két városrészét kötötte össze.

Mindenekelőtt azonban rendezni kellett a Lánchíd helyzetét. Az első állandó Duna hidat ugyanis magánvállalkozásban építették, a költségeket a híd építését finanszírozó részvénytársaság által beszedett hídvám fedezte. Annak érdekében, hogy a vállalkozásnak megérje az építkezés, 1840-ben kikötötték, hogy a Lánchíd forgalomba helyezését követően 90 évig nem épülhet új híd az átkelő 1-1 magyar mérföldes (körülbelül 8 kilométeres) körzetében. A Lánchíd építésekor úgy gondolták, csaknem egy évszázadig nem lesz szükség új dunai összeköttetésre, az ipari fejlődés azonban közbeszólt. 1870-ben a magyar állam megváltotta a Lánchidat, így önállóan dönthetett új hidak építéséről.

Képes történelem a Margit hídról - kattintson!
©

Francia ízlés szerint

A tervezésre és az építésre a Közmunka-és Közlekedésügyi Minisztérium nemzetközi pályázatot írt ki. A 43 pályamunkából 23 bizonyult elfogadhatónak, a zsűri végül 6 tervet bírált részletesen. Érdekesség, hogy a pályázatra egyetlen magyar terv érkezett, Feketeházy Jánosé, aki később a Szabadság hidat tervezte. A győztes a zsűri 11-1 arányú szavazatával a francia Ernest Gouin terve lett, aki ötnyílású hidat tervezett Pest és Buda közé, a Nagykörút vonalában. A Duna szabályozása miatt azonban a terveket átdolgozták, így Gouin cége, a Société de Construction de Batignolles 1872 augusztusában egy hatnyílású, szimmetrikus, így esztétikusabb hidat kezdett el építeni.

Margit, a múzsa

Arany János 1877. augusztus 22-én, az öngyilkossági híreket olvasva írta meg Híd-avatás című versét. A költeményhez 1893-ban Zichy Mihály készített a híd szerkezetét igen pontosan és részletesen ábrázoló rajzos illusztrációt. (Ehhez hasonló kétes hírnévre később az öngyilkosok által legjobban preferált Szabadság híd tett szert.) A Margit híd építése, elpusztítása és újjáépítése Arany Jánoson és Zichy Mihályon kívül több művészt megihletett, köztük Csók Istvánt (A Margithíd átépítése, 1937) és Zádor Istvánt (Az ujjáépülő Margithíd, 1947).

A híd építésére – elsősorban a Lánchíd megnövekedett forgalma és annak romló állapota miatt – rövid határidőt szabtak: 1874 végére el kellett (volna) készülnie. Az új híd szükségességét mutatja az is, hogy bár az építkezésről szóló szerződést Ferenc József csak 1973. május 9-én szentesítette, az építkezés már javában zajlott.

Az alapozási munkák 1873 októberére be is fejeződtek. A Margitsziget déli végénél 150 fokos szöget bezáró, andráskeresztes alátámasztású átkelő két hídfőjénél 1-1 parti hídnyílást építettek, rajtuk ideiglenes vámszedőbódékkal, amelyeket 1886-ban téglaépülettel váltottak fel. A parti nyílásokkal együtt a híd 607,6 méter hosszú és 16,9 méter széles lett.

Az új átkelőt a Magyar Tudományos Akadémia, illetve annak főtitkárhelyettese, Gyulai Pál író javaslatára Margit hídnak nevezték el. Az átkelőt a király nevében Péchy Tamás közlekedési miniszter – a véghatáridő többszöri módosítása és csaknem másfél éves csúszás után – 1876. április 30-án, déli 12 órakor adta át a forgalomnak. Ám mint azt Gáll Imre A budapesti Duna-hidak című könyvében leírja: a budapestiek – az építővállalat és a felügyelőség tudtával – már hetekkel korábban, a terheléspróba után használták az új hidat. Ferenc József egy hónappal később, május 29-én tekintette meg Budapest új hídját.

A híd díszítése a korabeli historizáló francia ízlést tükrözte. A díszítményeket Wilbrod Chabrol, a Palais Royal építésze készítette, az oszlopfőket a magyar korona díszítette. A hídon 4-4 díszes, a Durenne cég által gyártott kandelábert helyeztek el, lámpatesteiket szárnyas griffmadarak tartották. A középpillér déli mellvédjén az ország címerét helyezték el a koronával, sarkain obeliszkekkel. A pillérek szobraira külön pályázatot írtak ki, ezeket Adolphe Thabard francia szobrászművész készítette. A Margit hídon – a kocsipálya szélén, a járdák mellett – 1879 júniusában indult meg a lóvasúti közlekedés, 1896-ban pedig áthaladt rajta az első villamos.

Az építési szerződés 4 millió 200 ezer forintról szólt, a híd végül összesen 5 millió 51 ezer forintba került.

Nézze meg képeinket!
©

Széltében, hosszában

A margitszigeti szárnyhíd építését az 1899. évi VII. törvénycikk rendelte el; a 70 méter hosszú, a Margit híd törésszögét éppen felező, egynyílású híd 1900. augusztus 19-én készült el, összesen 670 ezer koronás költséggel. Noha a szárnyhíd szerkezete és kialakítása a nagy hídét követi, ennek már tervezői és kivitelezői is magyarok voltak.

A hídon először 1920 telén és 1921 tavaszán végeztek komolyabb felújítási munkálatokat: az útpálya elhasználódott fakocka burkolatát kőkockákra cserélték, ezzel párhuzamosan kicserélték a villamosok vágányait is. A kőburkolat a híd számára nagyobb terhelést jelentett, ráadásul 1927-től a Margitszigetre, 1929-től pedig már Pest és Buda között is jártak a hídon autóbuszok, amely szintén a terhelés növekedésével járt. „A híd teljesítőképességének vége felé közeledett” – írja már említett könyvében Gáll Imre.

1930-ban felvetődött a híd kétszintűvé alakítása is, ezt a megoldást végül esztétikai okokból elvetették. A kormány és a főváros a híd szélesítése mellett döntött, a munkálatok 1935 májusában kezdődtek. A hídfőket és a mederpilléreket déli irányban kibővítették, nyílásonként 2-2 főtartótépítettek, a pillérszobrokat pedig áthelyezték. Az útpálya, amelyet teljesen felújítottak és ismét fakockákkal burkoltak, az átépítés eredményeképpen csaknem 6 méterrel szélesebb lett. Ekkor helyezték a híd közepére a villamossíneket, a járdák fapallós szerkezetét pedig vasbeton lemezekre cserélték.

Az átépítéskor alakították ki a középpillér belsejében azt az aluljárót, amelyen keresztül a Margitsziget megközelíthetővé vált, s amelyet a mostani felújítás során zártak le. A híd szélesítését a forgalom fenntartása mellett, illetve éjszakai korlátozásokkal végezték. A kiszélesített és korszerűsített hidat 1937. szeptember 30-án adták át. Az átépítés nem volt olcsó mulatság: 5 millió pengőbe került, ez az összeg a híd eredeti építési költségének csaknem fele.

Érdemes tudni, hogy a híd 2009-ben kezdődött és most befejeződő felújítása során nem az eredeti, hanem az 1935-37-es átépítéskor kialakított állapotát vették figyelembe.

Manci és a Hároméves terv

A hidat a második világháború idején aláaknázták. 1944. november 4-én, dél körül a pesti oldalhoz legközelebbi nyílásban elhelyezett töltetek máig tisztázatlan körülmények közt felrobbantak: a pesti oldal három nyílása a hídon közlekedő gyalogosokkal, gépkocsikkal, villamosokkal a Dunába roskadt; több mint 100 ember lelte halálát a katasztrófában (a rejtélyes robbanásról külön cikkünkben olvashat). A visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án a már használhatatlan híd megmaradt három budai nyílását is felrobbantották. A szárnyhíd azonban ellenállt az esztelen pusztításnak.

A háború után a közművek átvezetésére a megmaradt pilléreken kábelhidat építettek, a Margitsziget megközelítését pedig eleinte cölöphíddal, majd 1946 májusára pontonhíddal oldották meg (a cölöphidat 1946. január 11-én egy jégzajlás elvitte), amelyeket a pesti köznyelv Mancinak keresztelt el. A tönkretett híd roncsainak a kiemelése 1946 júniusában kezdődött el, ám mint azt az elmúlt hónapokban is tapasztalhattuk, csak részben: a régi híd számos elemét csak a mostani felújítással párhuzamosan emelték ki a Dunából.

1945: német robbantás után - nézze meg képeinket!
©

1946 őszén született meg a döntés, hogy a Hároméves terv keretében acélszerkezetű híd épül vasbeton pályalemezzel. Mindenekelőtt a mederpilléreket kellett felújítani és a sérüléseket kijavítani. Az új acélszerkezet csak látványában emlékeztetett a régire (bár az andráskereszteket elhagyták), technológiáját tekintve teljesen új volt. A korábbi nyolc helyett hat főtartót építettek, függőleges oszlopokkal. Az új szerkezet könnyedebb, mégis nagyobb teherbírású volt, mint a korábbiak. Az újjáépítés rohammunkában zajlott: az acélszerkezetek gyártása 1947 februárjában kezdődött meg, és november 17-én a híd déli oldalát már át is adták. A teljes hidat 1948. augusztus 1-jén vehették birtokba a budapestiek. Az épen maradt szárnyhidat is megemelték és kiszélesítették, ekkor bontották el az ottani vámszedőházakat is.

Az újjáépített híd 25 méter, az útpálya 18 méter széles lett. A szárnyhíd korlátai az eredetiek maradtak (ez a mostani műemléki rekonstrukciót nagyban segítette), a nagy hídra viszont a korábbinál egyszerűbb, új korlátokat szereltek fel. A Margit híd a többi budapesti dunai átkelővel együtt 1950-ben az államtól a főváros tulajdonába került.

Az utolsó felújítás

Szinte köztudott, hogy a hidakat körülbelül 25-30 évente fel kell újítani. A II. világháború után újjáépített híd a hetvenes évek közepére-végére ismét rekonstrukcióra szorult. A pályaszint alatti munkák már 1976-ban elkezdődtek, 1977-ben elbontották a parti nyílások százéves vasszerkezetét, helyettük új, vasbeton nyílásokat építettek, a két parton új gyalogos aluljárók épültek. A híd 1978-ban új, korszerű korrózióvédelmet és szigetelést kapott, az útburkolatot kiskocka helyett aszfaltra cserélték, és kicserélték a hossztartók saruit is. A 33 évvel ezelőtti rekonstrukció során emelték ki a Dunából, és helyezték vissza a pillérek északi szobrait. A Főmterv tervei alapján a Hídépítő Vállalat által végzett felújítás 433 millió forintba került.

Nézze meg képeinket is!
©

A nagyfelújítást követő három évtizedben csak kisebb javításokat végeztek a hídon: 1993-ban az útpálya, egy évvel később a járda burkolatát újították fel. 2003-ban megtörtént a híd fővizsgálata, azóta a híd egyre romló állapota miatt és a balesetek elkerülése érdekében számos gyorsjavításra volt szükség. Ugyancsak 2003-ban, a Duna rendkívül alacsony vízállása idején előkerült több szobor- és címertöredék az eredeti hídról, amelyeket a Közlekedési Múzeum őriz, s amelyek a Margit híd műemléki rekonstrukciója idején nagyban segítették a tervezők és a kivitelezők munkáját.

A Margit híd régóta esedékes teljes felújítása 2009 augusztusában kezdődött meg, ennek részleteiről összefoglaló cikkünkben olvashat.

Cikkünkhöz az alábbi forrásmunkák nyújtottak segítséget:

- Dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak; Hídépítő Rt., Budapest 2005.
- Budapest Lexikon; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993.
- 130 éves a Margit híd – A budapesti Margit híd vázlatos története; Magyar Acélszerkezeti Szövetség, Budapest, 2006.
euprojekt.hu

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szegő Iván Miklós Tech

Elsunnyogták a nyilasok a Margit híd felrobbanását

Tömegkatasztrófa történt 1944. november 4-én Budapesten: a budapesti Duna-hidak közül elsőként a Margit híd esett el. Német utászok dolgoztak a Margit híd aláaknázásán, amikor a szombat déli csúcsforgalomban – máig tisztázatlan okokból – óriási robbanás történt. A detonáció következtében leomlott a híd Pest és Margitsziget közti része. A halálos áldozatokról máig sincs biztos adat: 100-600 között mozognak az iszonytató számok.

hvg.hu Gazdaság

Felújítás aranyárban – avagy miért drága a Margit híd?

A fővárosi projektek esetében már megszokott költségnövekedés a Margit hidat sem kerülte el, ám az, hogy a híd rekonstrukciója az eredetileg becsült összeg duplájába került, még a költségtúllépésben tapasztalt várospolitikusokat is meglepte. Hogy szállt el így a hídfelújítás ára? S kik állnak a közbeszerzésen induló cégek mögött? Pénzügyi összefoglalónk.

Szegő Iván Miklós Tech

Zavaros helyzetben: a Margit híd avatása 1876-ban

Rendkívüli politikai csatározások közepette, a miniszterelnök távollétében adták át 1876-ban a második állandó hidat a Duna pesti szakaszán. Az elsőt még Haynau avatta fel, a másodikat, a Margit hidat viszont egy mára elfeledett közlekedési miniszter.

Király Dávid Itthon

Amit a Margit híd felújításáról tudni érdemes

Hétfőtől ismét megállnak a villamosok a Margitszigetnél és részlegesen átadták a Margit híd északi járdáját is, ezzel a legtöbb forgalmi korlátozás megszűnt a felújított átkelőn. A Margit híd rekonstrukciója több mint két évig tartott; a híd közelgő átadása alkalmából összefoglaltuk a felújítás részleteit.

Napsütésben szavazhat az ország

Napsütésben szavazhat az ország

Agresszíven üvöltöztek a ferencvárosi szavazatszállítók, mikor kérdőre vonták őket

Agresszíven üvöltöztek a ferencvárosi szavazatszállítók, mikor kérdőre vonták őket

Több száz klímavédelmi aktivistát állítottak elő Brüsszelben

Több száz klímavédelmi aktivistát állítottak elő Brüsszelben

Bemutatták az új magyar iskolabuszt – fotók

Bemutatták az új magyar iskolabuszt – fotók

A hely, ahol 40 százalékkal begyalogol a Fidesz

A hely, ahol 40 százalékkal begyalogol a Fidesz

913 településen már el is dőlt a választás

913 településen már el is dőlt a választás