Két szocialista bizottsági tag ellenszavazata mellett döntött úgy az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága, hogy Sukoró ügyében javasolják az Országgyűlésnek Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését. A döntés nyomán az egyik kormánypárti képviselőt arról kérdeztük, hogy amennyiben a volt miniszterelnök büntetőjogi felelőssége felmerül, ugyanez nem merül-e fel Orbán Viktor esetében is, aki 2009 augusztusában Ronald Lauderrel tárgyalt a sukorói beruházásról. Szerinte nem, mert Gyurcsány esetében jóval többről van szó, mint egyszerű tárgyalásról. Érdeklődésünkre elismerte: megvan annak a veszélye, hogy Gyurcsányból mártírt csináljanak, „de az látszik, hogy maga Gyurcsány Ferenc is erősen rajta van az ügyön”. Szerinte a volt miniszterelnök politikai hibát követett el azzal, hogy nem jött el a bizottsági ülésre.

A kormánypárti politikus azt viszont kizártnak tartja, hogy Gyurcsány Ferenc büntetőjogi felelőssége megállapítható az államadósság növekedése miatt, miként arról Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője, vagy más fideszes politikusok is beszéltek korábban, és amit külföldről határozottan elleneznek.

Mártír? Nem mártír?

Egy a neve elhallgatását kérő kormánypárti mentelmi bizottsági tag ugyanakkor vitába szállt frakciótársával. Szerinte ugyanis „nem áll fenn Gyurcsány Ferenc mártírrá válásának veszélye”. Úgy gondolta, kizárt, hogy Gyurcsány Ferenc mártírrá váljék, ráadásul a volt miniszterelnök „összevissza kapkod”. A honatya emlékei szerint Gyurcsány korábban még úgy nyilatkozott, hogy eljön a keddi bizottsági ülésre és csak hétfői levelében közölte, hogy nem. (Kerestük az interneten Gyurcsány azon ígéretét, hogy elmegy a bizottsági ülésre, de nem akadtunk nyomára.) A kormánypárti politikus szerint egy Orbán Viktor elleni, Sukoró ügyében tett feljelentés „nem állna meg”, de ennek részleteit még név nélkül sem volt hajlandó kifejteni. „Kétlem, hogy Gyurcsány Ferencet bilincsben vinnék el” – tette hozzá.

„Teljesen egyértelmű a dolog: a mentelmi bizottság gyakorlatának megfelelően született a döntés” – közölte a hvg.hu-val az ülés után Varga István fideszes bizottsági tag. Varga hangsúlyozta, hogy a mentelmi bizottság nem foglalhat abban állást, hogy Gyurcsány Ferenc elkövette-e a hivatali visszaélést, ezt a bíróság feladata eldönteni.

A sukorói tervezett beruházás madártávlatból: landolás az ügyészségen

Stiller Ákos

Rubovszky György, a bizottság kereszténydemokrata elnöke határozottan nem gondolja, hogy a Gyurcsány Ferenccel szembeni ügyészségi fellépés visszafele sülhet el és visszahull a kormánypártokra, ugyanakkor a Sukoró-ügyről csak annyit mondott, hogy „megvan a véleményem, de megtartom magamnak”. A hvg.hu-nak nyilatkozó kormánypárti politikus maga is arra hívta fel a figyelmet, hogy „az Országgyűlés mentelmi bizottsága nem része az igazságszolgáltatásnak: mi nem arról döntünk, hogy bűnös-e vagy sem”.

Rubovszky György kitérő választ adott azon kérdésünkre, hogy szerinte Gyurcsányt büntetőeljárás alá vonhatják-e az államadósság megnövekedése miatt, de megemlítette az izlandi miniszterelnök és az ír gazdasági miniszter példáját, akiket eljárás alá vontak. „Nem tudom. Meg kell nézni az eset összes körülményét” – felelt arra, hogy esetleges hibás gazdaságpolitikai döntések hanyag vagy hűtlen kezelést jelentenek-e.

Kérdésünkre, miszerint amennyiben Gyurcsányt megvádolja az ügyészség, majd felmenti a bíróság, a kormányzat hogy fogja kommunikálni azt, hogy előbbi nem a kormány „leányvállalata”, Rubovszky hangsúlyozta: ő korábban éppen azt szerette volna elérni, hogy az ügyészség – „mint a demokráciák jelentős részében” – legyen a kormány alá rendelve, de azt is mondta, hogy „ha az ügyészséget beengedjük a politikába, abból csak baj lesz”.

Az "alapvető különbség"

Sukoró ügyében az az alapvető különbség Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor között, hogy utóbbi Ronald Lauderral nem miniszterelnökként tárgyalt 2009 augusztusában – jegyezte meg érdeklődésünkre Szilágyi Péter, a mentelmi bizottság egyetlen LMP-s tagja. „Egy hivatalban lévő miniszterelnöknek jóval nagyobb a felelőssége” – közölte. Szerinte „Gyurcsány esetével az lenne az analógia, ha a mostani ciklus alatti befektetések ügyében születnének feljelentések” – vélte az ökopárti képviselő.

A zárt ülés utáni sajtótájékoztatóján dr. Simon Gábor szocialista bizottsági alelnök kifejtette: a szocialista képviselők azért szavaztak nemmel, „mert a megkapott dokumentumokból egyértelmű, hogy a politika íratta az ügyészségi indítványt”. Simon szerint „alaptalan motiváció” lehet a dolog mögött, így a szerdai frakcióülésen frakciótársait is arra fogja kérni, hogy a plenáris ülésen – amikor kétharmaddal döntenek a mentelmi jog esetleges felfüggesztéséről – szavazzanak nemmel.

Tekintettel a Rubovszky György bizottsági elnöknek írt hétfői Gyurcsány-levélre, nem az lett volna-e kompatibilis a volt miniszterelnök szándékaival, ha a szocialista képviselők is igennel szavaznak? – kérdezte a hvg.hu Simontól. A bizottsági alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy „az országgyűlési képviselőknek egy ilyen ügyben saját lelkiismeretük szerint kell szavazni, az én saját lelkiismeretem pedig a nemet mondja”. Ő erre fogja kérni frakciótársait is.