A Legfelsőbb Bíróságnak tájékoztatása szerint a BKV, a Dél-Buda - Rákospalota Metróvonal Beruházó Kft. és a Fővárosi Önkormányzat 1999 januárjában kötött megállapodást a 4-es metróvonal beruházásainak lebonyolítására. A megállapodás egyebek mellett rögzítette, hogy az állam és a Fővárosi Önkormányzat finanszírozza a projektet, a pénzt az önkormányzat vissza nem térítendő támogatásként bocsátja számlák ellenében a BKV rendelkezésére. A beruházás lebonyolításáért felelős BKV 2002 márciusában több közbeszerzési pályázatot írt ki, közülük az egyes munkafázisokra több győztest is hirdettek. 

A GVH 2003-ban versenyfelügyeleti eljárást indított, mert felmerült a gyanú, hogy több építőipari cég versenykorlátozó magatartást tanúsított a 4-es metró előkészítésével kapcsolatban a BKV Metró Projekt Igazgatóság által kiírt közbeszerzési eljárás ajánlati szakaszában. A versenyhivatal 2004 márciusában több pályázó esetében megállapította, hogy "a közbeszerzési eljárásban összehangolt magatartást tanúsítottak az árak kialakítása során". A 4-es metró építéséhez kötődően a belső Bartók Béla út felújítására kiírt közbeszerzési pályázattal összefüggésben három építőipari céget bírságolt meg: a Strabag Rt.-t 137 millió forint, az Egút Rt.-t 56 millió, a Ring Kkt.-t 52 millió megfizetésére kötelezte. Ugyancsak jogellenes, összehangolt magatartást állapított meg a GVH Versenytanácsa a Bocskai úti csomópont átépítésére kiírt közbeszerzési eljárással összefüggően a Strabag Rt. és a Ring Kkt. esetében. 

A Fővárosi Bíróság 2006. szeptember 26-án kihirdetett ítéletében helybenhagyta a Gazdasági Versenyhivatal 2004 márciusi határozatát, amelyben az kimondta, hogy a Strabag Rt., a Ring Kkt., valamint az Egút Rt. több fővárosi útépítési tenderrel kapcsolatban  összehangolt magatartást tanúsított. A BKV a GVH határozathozatalát követően nyújtott be kártérítés megfizetése iránti keresetet a Strabag Zrt., illetve jogutód vállalkozásai - a Strabag Zrt.-ből kivált további négy kft. ellen. Habár a Bocskai úti csomópont pályázatának nyertesei nem az alperesek voltak, és a győztes pályázóval szemben erre a munkafázisra sem születetett elmarasztaló határozat, a BKV álláspontja szerint a GVH által az alperesek terhére megállapított (a Bocskai úti csomópontot is érintő) jogellenes magatartásnak az adott piacon - így a perben szereplőben is - árfelhajtó hatása volt, és emiatt a vállalatot kár érte. 

Az elsőfokú bíróság - a másodfokú bíróság által helybenhagyott - ítéletével elutasította a BKV keresetét. Mindkét bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a BKV-t nem érhette kár, tekintettel arra, hogy a beruházást nem a közlekedési vállalat, hanem a Fővárosi Önkormányzat finanszírozta, ezért a vagyonában sem következhetett be olyan kár, amelynek megfizetését követelhetné. Az ügyben várhatóan hétfőn hirdet határozatot a Legfelsőbb Bíróság.