Margit híd: felemás műemlék a Duna felett
Ellentmondó véleményeket fogalmaztak meg a hvg.hu-nak nyilatkozó műemlékes szakemberek a Margit híd felújításáról. Tény, hogy a főváros - elsősorban takarékossági okokból - törölte a műemléki rekonstrukció több elemét, a műemléki koncepció gazdája szerint azonban a helyzet lehetne rosszabb is. Egy másik szakember szerint pazarlás történt.
„Ha belegondolunk abba, hogy milyen hatalmas ez a híd, és hogy milyen sok acél és kő van benne, szerintem a 30 milliárd nem irreális összeg. Én kezdetben 60 milliárdra becsültem a költségeket” – mondta a hvg.hu-nak Wild László, a Metróber Tervező és Tanácsadó Kft. építész ügyvezetője. Bár a 60 milliárd óriási összegnek tűnik, ebbe Wild beleszámította azokat a munkákat is, amelyeket menet közben a főváros – pénzhiányra hivatkozva – kihúzott a tervekből, és amelyek - legalábbis Wild szerint - szakmailag szükségesek lettek volna a híd teljes körű műemléki felújításához. Így maradt el a mederpillérek északi irányú bővítése, a déli oldal konzolos kiszélesítése, a hat vámház megépítése, a kapcsolódó parkok és három gyalogos aluljáró tényleges rendbetétele, valamint a pillérszobrok szakszerű pótlása és restaurálása. Utóbbira a főváros a közelmúltban írt ki tendert. (A műemléki rekonstrukció elmaradt elemeiről részletesen olvashat Z. Halmágyi Judit építész publicisztikájában.)
Mutáns műemlék a Duna felett
A Margit híd felújítása alapvetően a híd 1937-es állapota alapján történt, ám bizonyos elemek korábbi, mások későbbi állapotot tükröznek. „A helyreállítás nem egységes művészettörténeti koncepció alapján zajlott, hanem inkább a rendelkezésre álló formai tárházból való, esetleges „csemegézés” jellegét öltötte” – mondta lapunknak Zöldi Péter építész. A szakember szerint az öncélú formálás, a pazarló anyaghasználat - egy ma már nem ipari méretekben rendelkezésre álló technológiával együtt - mindenképpen jelentős árdrágító tényező volt. Ilyen például a középső oszlopsor feleslegesen, dagályosan megnövelt lábazata, amely jó fél métert elvesz a híd szélességéből. Ez a kerékpárút és a járda szűkösségének fényében különösen érthetetlen – hangsúlyozta Zöldi.
A kritikára, miszerint a koncepció - pontosabban koncepciótlanság - nem felel meg a 21. század műemléki követelményeinek, Wild azt válaszolta: őt nem érdekli a 21. század szempontja, csak a szépség. Szerinte egy műemléki felújításnál egyedül a hitelesség és az összkép számít. "Úgy vélem, ezek a vállalások - a lehetőségekhez képest - teljesültek a Margit hídnál” – válaszolta lapunknak Wild László, aki egyébként úgy készített kiviteli terveket, hogy másfél évig nem tudta, kik lesznek a műemléki kivitelezők. Holott egy kivitelezési tervnek az a lényege, hogy a tervező a kivitelezővel szorosan együttműködve dolgozik.
Káosz és pazarlás felsőfokon
Wild szerint azért az 1937-es állapothoz nyúltak vissza, mert először akkor szélesítették ki a hidat, s mert akkor is mindent az eredeti állapotra építettek vissza – kivéve a középpillér két obeliszkjét és két mederpillér teraszait a kis padokkal. A korábban soha nem létezett zöld-fehér Zsolnay-csempéket gránit lábazattal Wild László javasolta. „A Zsolnay-csempére azért esett a választásom, mert ez egy gyönyörű, könnyen tisztán tartható, nem kortárs anyag, amely bármikor pótolható” - mondta. A színe azért lett zöld-fehér, mert a szakember nem akart barnát és sárgát, mint a kisföldalattiban. Bár a Zsolnay-csempe négyzetméterára aranyárban van – információink szerint 40 ezer forint négyzetméterenként – Wild elismerte: ez nem volt szempont a műemléki tervezésnél.
Wild szerint nem tőle származik a vámházak nélküli vámházalapok visszaépítése, és azt sem tudja megmondani, hogy ez kinek az ötlete volt. Azt viszont határozottan cáfolta, hogy az építmény helyet venne el a járdából, sőt az inkább kibővítette a területet. A vámházakat ráadásul bármikor vissza lehet majd építeni, mint ahogy az eredetileg is szerepel a tervekben – mondta Wild lapunknak, aki szerint, „ha én nem vagyok, és nem küzdök, még ennél is alacsonyabb műszaki és esztétikai tartalommal valósul meg a műemlék-felújítás”.
Akkor ez most az eredeti állapot?
Magyarországon valamennyi egyedileg védett műemlék felújítása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozik. A hivatal kizárólag az eredeti helyreállítást ismeri el hitelesnek, amelyet ugyanakkor részelemeiben felülírhatnak egyéb – forgalombiztonsági, tűzvédelmi, technológiai, stb. – szempontok. Így volt ez a Margit híd esetében is. Bár a konkrétumok elbírálása a KÖH joga és kötelessége, a műemlékvédelem csak arról az elemről mondhat szakvéleményt, amit az építész-tervező a hivatalnak beterjeszt.
Úgy tudjuk, a Margit híd esetében a műemlékvédelem mindössze két fontosabb esetben írta felül a generáltervező szándékát. Az egyik a híd eredeti színének megváltoztatása - tengerészkékről sárgára -, a másik a híd déli oldalának könnyűszerkezetes acélkonzollal való kiszélesítése volt. A mederpillérek északi kiszélesítését pénzhiány miatt a főváros vetette el.
A háború előtt a Margit híd tengerészkék színű volt, így a műemléki ökölszabály szerint azt eredeti állapotára, kékre kellett volna festeni. Azonban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai javaslatára mégis sárga színű lett a híd, hiszen „a ma élő emberek emlékeiben a Margit híd homoksárga színével jelenik meg”. Wild László nem bánja, hogy sárga lett, mivel „a kék szín fakóvá, komorrá tette volna a hidat”. Egy korábbi KÖH nyilatkozat szerint egyébként a Margit híd műemléki felújítása illeszkedik a nemzetközi trendekbe.
| A műemlékvédelmi arculat kialakítója a pénzét keresi |
A Margit híd műemléki arculatát lényegében Wild László alakította ki – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) és más szakhatóságokkal szorosan együttműködve. Wild négyéves munkája - történeti-tudományos, engedélyezési- és tendertervvel együtt - összesen 26 millió forintba került. „Becslésem szerint a tervezési díjam a híd 30 milliárdos bekerülési költségének 1,153 százaléka volt”– közölte Wild, aki hozzátette: ebben az összegben nincs benne a minimum 15 milliónyi többletmunkája. „Idén májusig egy fillért sem kaptam, a cégem tönkrement, jelenleg elszámolási vitában állok a generáltervezővel” – vont keserű mérleget lapunknak a szakember. Erről, a műemléki helyreállítás koncepciójáról, valamint a tételes költségekről szerettük volna megkérdezni a kivitelező Mh 2009 Konzorciumot és a fővárost is, de egyikük sem válaszolt a megkeresésünkre. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal azt mondta, hogy megválaszolták a kérdéseinket, de a főváros engedélye nélkül ezt nem küldhetik meg nekünk. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Amit a Margit híd felújításáról tudni érdemes
Hétfőtől ismét megállnak a villamosok a Margitszigetnél és részlegesen átadták a Margit híd északi járdáját is, ezzel a legtöbb forgalmi korlátozás megszűnt a felújított átkelőn. A Margit híd rekonstrukciója több mint két évig tartott; a híd közelgő átadása alkalmából összefoglaltuk a felújítás részleteit.
Z. Halmágyi Judit: A kétarcú Margit híd
A Margit híd építészete, Budapest életében betöltött szerepe és a felújítás jelentősége egy építész szemével. Z. Halmágyi Judit írása.
„Előtte a folyam, az új hid” – a Margit híd története
Fel sem épülhetett volna, mégis felépült. Kevésnek bizonyult, kibővítették. Kétszer is elpusztították, mégis újra áll. Aztán békeidőben elhasználtuk. A Margit híd Budapest egyik legfontosabb és legkülönlegesebb hídja, amely végre visszakapta régi, Budapesthez méltó pompáját. A felújítás végéhez közeledve felidézzük a Margit híd kalandos történetét.
Elsunnyogták a nyilasok a Margit híd felrobbanását
Tömegkatasztrófa történt 1944. november 4-én Budapesten: a budapesti Duna-hidak közül elsőként a Margit híd esett el. Német utászok dolgoztak a Margit híd aláaknázásán, amikor a szombat déli csúcsforgalomban – máig tisztázatlan okokból – óriási robbanás történt. A detonáció következtében leomlott a híd Pest és Margitsziget közti része. A halálos áldozatokról máig sincs biztos adat: 100-600 között mozognak az iszonytató számok.
Zavaros helyzetben: a Margit híd avatása 1876-ban
Rendkívüli politikai csatározások közepette, a miniszterelnök távollétében adták át 1876-ban a második állandó hidat a Duna pesti szakaszán. Az elsőt még Haynau avatta fel, a másodikat, a Margit hidat viszont egy mára elfeledett közlekedési miniszter.
Felújítás aranyárban – avagy miért drága a Margit híd?
A fővárosi projektek esetében már megszokott költségnövekedés a Margit hidat sem kerülte el, ám az, hogy a híd rekonstrukciója az eredetileg becsült összeg duplájába került, még a költségtúllépésben tapasztalt várospolitikusokat is meglepte. Hogy szállt el így a hídfelújítás ára? S kik állnak a közbeszerzésen induló cégek mögött? Pénzügyi összefoglalónk.
Hídavatás: a Margit híd története – Nagyítás-fotógaléria
A Margit híd felújítása az évtized végére halaszthatatlanná vált. A több mint két évig tartó rekonstrukció során mind műszaki, mind műemléki szempontból megújult Budapest második állandó Duna-hídja. Nagyítás-fotógalériánk a híd múltját és jelenét idézi meg.
