Sarkiróka, pézsmapocok: nemcsak az ebadóról vitáztak a parlamentben

A törvényjalavaslat lehetőséget adna arra, hogy az önkormányzatok a négy hónaposnál idősebb kutyák után ebrendészeti hozzájárulást szedjenek be a tulajdonostól. A hozzájárulás mértéke nem haladhatná meg a 3500 forintot, az ivartalanított és a menhelyről hazavitt ebek után azonban nem szedhetnének pénzt az önkormányzatok. Az előterjesztő Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a javaslat felelős állattartásra ösztönöz és az örökbefogadás gyakoribbá válását eredményezheti.

A tervezetről Szabó Rebeka LMP-s képviselő azt mondta, hogy az előterjesztő kapkodott, amikor összeállították a javaslatcsomagot, ugyanakkor közölte, a kormány jót akar a módosításokkal, mivel a felelős állattartás irányába mutat. Szerinte az ebadó nem töltheti be a funkcióját, mivel, aki nem akar adót fizetni az letagadja, hogy van kutyája, és senki nem ellenőrzi ennek valóságtartalmát. Szemléletformálásra is szükség van, az ehhez való ismeretanyag pedig a közoktatásban is megjelenhet – tette hozzá.

A vitában Bödecs Barna (Jobbik) azt mondta, hogy kötelezővé kellene tenni az ebek összeírását. A politikus egyúttal kötelező módon elektronikus chipet ültettetne az ebekbe. Az évi 3500 forintos ebadóról azt mondta, annak nagysága nem ösztönzi a gazdákat arra, hogy megakadályozzák a keverékkutyák további szaporodását. Általánosságban egyetértett azzal, hogy élő állatokat ne lehessen kisorsolni nyereményként, de azt kérte, hogy bizonyos vágóállatok, például szilveszteri malacok vagy a húsvéti bárányok esetében – szigorú szabályok betartása mellett – ne alkalmazzák a tilalmat.

A független Szili Katalin elfogadhatónak nevezte a javaslatot, de kérdésesnek tartotta, hogy hogyan oldják meg a szabályok betartását. Az állatmenhelyek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy Belgiumban 62 menhely található, összesen 212 kóbor kutyával, míg Magyarországon 52 menhelyen körülbelül 6000 ebet tartanak. A fideszes Bartos Mónika üdvözölte, hogy a tervezet a felelős állattartásra akar nevelni. Javasolta azt is, hogy valamilyen módon növeljék a populáción belül a magyar fajták arányát.

Göndör István (MSZP) támogatta az adatbázisok létrehozását, de kérte, hogy az elpusztult kutyák bejelentése az önkormányzatok vagy az önkormányzatokon keresztül a tulajdonos kötelessége legyen. A képviselő nagynak tartotta az ebrendészeti hozzájárulás mértékét, miközben nem értette, hogy az ivartalanított állatok után miért nem kell fizetni. Joghézagnak nevezte, hogy mentességet kap az is, aki telepről visz haza kutyát. Szerinte szükségtelen, hogy a volt gazdáknak öt éven keresztül meg kell őrizniük továbbadott kutyáik adatait.

A fideszes Szalay Péter azt mondta, hogy a világpiacon óriási kereslet van a prémek iránt. A képviselő javasolta, hogy az európai nyércet és a nutriát tenyészthető állatként szerepeltessék a törvényben. Úgy fogalmazott, hogy nem lát különbséget aközött, hogy egy állatot a húsáért vagy a szőréért tartanak. Magyar Zoltán (Jobbik) a pézsmapocok, az ezüst sarkiróka vagy a nyestkutya tartását sem zárná ki. Felhívta a figyelmet, hogy a világpiaci tendenciák alapján a jövőben is lehetőség lesz arra, hogy ezeket az állatokat nyereségesen lehessen tenyészteni.

Kardeván Endre az elhangzottakra válaszolva közölte, hogy az ebek chippel való ellátását kötelező jelleggel kormányrendeletben akarják szabályozni. Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg is üzemel egy elektronikus adatbázis. Hozzátette, hogy a regisztrációs díjat szintén kormányrendeletben szabályozzák. Az államtitkár elképzelhetőnek tartotta az ebösszeírás kötelezővé tételét, de felhívta a figyelmet, hogy az komoly terheket ró az önkormányzatokra. Kardeván Endre a 3500 forintos éves ebrendészeti hozzájárulást viszont nem érezte túlzottnak.