A szövetség ezért a november 1-jén életbe lépő adóemelés jövő év végéig való elhalasztását szorgalmazza, ugyanis akkorra válik lehetővé a gépek szerveralapú üzemeltetése.
A szervezet hétfői közleményében jelzi: tavasszal újabb gépleadási hullám várható, így 5 ezer gépnél aligha marad több a piacon. Akkor lép életbe ugyanis a dupla adó, amely nyomán nemcsak a gépenkénti havi fix 500 ezer forintot kell majd megfizetni, hanem gépenként havi 300 ezer forint bevétel felett még a 20 százalékos adót is.
Az MSZSZ szerint a munkavállalók a szektorban tüntetéseket fontolgatnak, mert "az iparágat lenullázzák, több tízezer embert tesznek földönfutóvá, vállalkozásokat, gyártókat, forgalmazókat és üzemeltetőket teljesen megfosztanak bevételeiktől, kenyérkereseti lehetőségüktől".
MTI
A közlemény idézi Schreiber Istvánt, a szövetség elnökét, aki elmondta: az MSZSZ elnöksége meg van győződve arról, hogy "a parlament által megszavazott, drasztikus játékadó-emelést tartalmazó törvény várható hatásaival sem a magyar kormány, sem a képviselők nincsenek tisztában". Megjegyezte, hogy a nyerőgép-ágazat az adóemelést megelőzően is küzdött a recesszióval, az utóbbi 5 évben több mint tízezer játékhely szűnt meg.
A szeptember közepén megszavazott játékadó (különadó) emelés, mely az adót a gépenkénti havi 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelte, nem az eddigi terhek további növelését, hanem az iparág végét jelenti a szakmai szervezet szerint. Úgy vélik, az ilyen mértékű adóemelés a tiltással egyenértékű.
A közlemény kiemeli, hogy az iparág az elmúlt években átlagosan 70 milliárd forintot fizetett a költségvetésbe adók és járulékok formájában, és mintegy hatvanezer embert foglalkoztatott. Most egyetlen megoldás marad számukra: vállalkozásaik megszüntetése, alkalmazottaik elbocsátása. Az ágazat mintegy 12 ezer vendéglátóhelyen működik, melyek döntő többsége a pénznyerő automatákból származó bevételből tartja fenn magát – teszik hozzá.
A szervezet úgy véli: az adóemelés következtében az ágazat játékhelyeinek száma februárig 90 százalékkal csökkenni fog, így a játékadó-bevétel az ötszörös emelés ellenére is alacsonyabb lesz, mint a jelenlegi havi 2,3 milliárd forint.
További, mintegy 9 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést fog eredményezni a kieső engedélyezési, illetve a hitelesítési díj. Mivel az újgép-beszerzés teljesen meg fog szűnni, ezért további 1 milliárd forint áfabevétellel sem számolhat a költségvetés.
A létszámleépítések miatt pedig mintegy 5 milliárd járulékbevételtől esik el az állam, a cégek eredménycsökkenése miatt pedig körülbelül 3 milliárd forint nyereségadó és iparűzési adó-bevétel sem fog az államkasszába befolyni – véli a Magyar Szerencsejáték Szövetség.
A közleményben jelzik: az ágazat kész minden szakmai segítséget megadni a hatóságoknak ahhoz, hogy az átláthatóságot növelő szerveralapú üzemeltetésre minél gyorsabban és zökkenőmentesebben át lehessen állni.
