Az Alkotmánybíróságról szóló törvény tárgyalása előtt tartott sajtótájékoztatón a frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy januártól megszűnik az a jog, amely alapján bárki indítvánnyal fordulhatott az Alkotmánybírósághoz. Hozzátette, hogy a tervezet január elsejével megsemmisíti azoknak a folyamatban lévő ügyeknek a vizsgálatát, amelyeket olyanok indítványoztak, akiknek erre az új esztendőben már nem lenne lehetőségük. Az LMP ezért megpróbálja elérni, hogy ezt a szakaszt vegyék ki javaslatból - vázolta egyik céljukat Schiffer András. Példaként említette, hogy itt olyan ügyekről van szó, mint magán-nyugdíjpénztári vagyon, a médiatörvény vagy az önkormányzati testületek zárt üléseinek tilalma.

A frakcióvezető közölte, hogy emellett az úgynevezett többcsatornás alkotmánybíró jelölésre tesznek javaslatot, vagyis az új alkotmánybírák egyharmadát a testület korábbi tagjai, egyharmadát a Kúria elnöke, egyharmadát pedig az erre illetékes parlamenti bizottság jelölné. Hangsúlyozta, hogy a megválasztáshoz viszont minden esetben a parlament kétharmadának egyetértése kell. Arra külön kitért, hogy a korábbi miniszterek, államtitkárok vagy államfők nem lehetnek az Ab tagjai, de - mint mondta - a törvény a parlamenti képviselőkre nem vonatkozik. Ezért az LMP azt is javasolja, hogy január 1-jétől a törvényi tilalom terjedjen ki rájuk is.

A párt egyúttal szeretné, ha az alkotmánybírósági eljárások átláthatóak lennének és nőne az alkotmányjogi panaszok lehetőségének köre. Kitért arra is, hogy az egészséges környezettel összefüggő jogok esetében a zöldszervezeteknek adnának ügyféli jogot.

MTI / Szigetváry Zsolt

Schiffer András egyébként úgy fogalmazott, hogy a parlament előtt fekvő jogszabály: "gyászmise a magyar alkotmányosság felett". A politikus közölte, ezt a törvényt nem lehet elvonatkoztatni attól a folyamattól, amelynek során a Fidesz-KDNP tavaly "megkezdte az alkotmányosság felszámolását". Kijelentette azt is, hogy az Ab jogkörének szűkítésével a törvényhozó hatalom előtt már nincs érdemi hatalmi korlát.

Schiffer András álságosnak nevezte, hogy a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János korábban felajánlotta a parlamenti pártoknak annak lehetőségét, hogy egyeztessenek a törvényről. Kijelentését azzal indokolta, hogy a fideszes javaslatok tavaly novemberben elvették annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság az adó és költségvetési kérdéseket vizsgálhassa. Hozzátette, hogy a kormánypártok ezután, az alkotmányozási folyamat során elvették az emberektől azt a jogot, hogy végső esetben ennél a testületnél keressenek menedéket. Hangot adott annak a véleményének is, hogy végül idén nyáron a Fidesz-KDNP hozzá lojális tagokkal töltötte fel az Ab-t.