szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Nagy különbségek vannak a frakcióhoz tartozók és a független képviselők parlamenti felszólalási lehetőségei között, mint ahogyan a bizottsági helyek eloszlása és az állami támogatás miatt is kulcskérdés, hogy megalakíthatja-e most frakcióját az MSZP-ből távozó tíz képviselő, vagy csak fél év elteltével nyílik erre lehetőségük.

A felszólalási lehetőségek közötti eltérésről sokat elmond, hogy az adótörvények keddi általános vitájának hatórás időkeretében a legkisebb - 15 tagú - frakciónak, az LMP-nek 41 perce van szólni, míg a függetlenek összesen tíz perccel gazdálkodhatnak. A Kövér László házelnök jövő heti döntéséig mindenképp függetlennek számító tíz gyurcsányista képviselőnek ezen kellene osztoznia az edelényi Molnár Oszkárral, a Jobbikból kizárt Pősze Lajossal, az LMP-frakcióból kilépett Ivády Gáborral és a szocialistákat otthagyó Szili Katalinnal.

A frakciókkal szemben a független képviselőknek nincs lehetőségük napirend előtti felszólalásra és arra sem, hogy a kormánytagok napirend előtt elmondott szónoklataira reagáljanak. Korlátozottak az interpellációs lehetőségeik is, ugyanis amíg a frakcióknak biztosítják, hogy minden ülésen legalább egy-egy interpellációt és kérdést feltehessenek, a független képviselők esetében a házszabály csak azt rögzíti, hogy a házbizottság létszámukat figyelembe véve ad lehetőséget az interpellációik és a kérdéseik elmondására.

A házszabály alapján minden frakciónak az összes parlamenti bizottságban helyet kell kapnia. Az Országgyűlésben húsz állandó bizottság működik, így ha megalakulhat a Demokrata Párt frakciója, akkor mind a tíz tagja két-két testületben vállalhatna szerepet. Ezzel szemben a független honatyákat csak egy bizottsági hely illeti meg, a házszabály ugyanis annyit mond ki, hogy - a kormánytagok és az államtitkárok kivételével - minden képviselőnek lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen. Ugyanakkor ez nem kötelező: a tízek egyike, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök például egyetlen bizottságnak sem tagja.

Nézze meg képeinket!
Fazekas István

Ráadásul a bizottsági munka a képviselők díjazásában is meghatározó, igaz, a második testületi tagságot már szerényebben jutalmazzák: a bizottsági részvételért havi 162 330 forint jár a 231 900 forintos képviselői alapdíj mellé (amit jelenleg választókerületi pótlék és a vidéki képviselők esetében lakhatási támogatás egészít ki), míg a második bizottsági tagságért már csak újabb 57 975 forint.

Biztosan rosszul jár anyagilag a szocialista frakcióból való távozással Vadai Ágnes, aki a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként havi 278 280 forintot vehetett fel. A politikus akkor sem maradhatna a testület élén, ha a Demokrata Párt azonnal frakciót alakíthatna, mivel annak vezetése hagyományosan a legnagyobb ellenzéki erőé. Ha most nem alakíthatnak képviselőcsoport a Demokratikus Koalícióhoz tartozók, a hozzájuk utolsóként csatlakozó Oláh Lajos valamivel kevesebb mint 1,1 millió forintos jövedelme is csökkenni fog, a fenntartható fejlődés bizottságának alelnökeként ugyanis a képviselői alapdíjjal megegyező összeget kap. Függetlenként viszont szinte biztosan nem lehet bizottsági tisztségviselő.

A Demokratikus Koalíció egyszersmind jelentős anyagi támogatástól esik el, ha csak fél év elteltével alakíthat frakciót. A hatályos szabályok szerint a képviselőcsoportok a működésükkel járó kiadásokra havonta frakciónként 25 képviselő alapdíjával megegyező összeget (azaz 5,8 millió forintot) vehetnek igénybe, ami kiegészül képviselőnként a kormánypártok esetében az alapdíj 55, az ellenzékiek esetében 85 százalékával.

Az LMP-frakció így évi 105 millió forintból gazdálkodhat, míg a Demokratikus Koalíció esetében ez az összeg - az MTI számítása szerint - nagyjából 93 millió forint lenne. Vagyis a féléves kötelező függetlenség miatt ennek a felét, 46,5 millió forintot bukna el a párt, miközben a független képviselők csak a hozzávetőleg 232 ezer forintos alapdíjukkal egyező összeget vehetnek igénybe működési kiadásokra.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új, nyugatos, polgári balközép pártot alapítanak a már létező Demokrata Párt bázisán, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva. Közölte továbbá, hogy az MSZP-ből vele együtt távozó politikusok létrehozták a párt parlamenti frakcióját.

Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője hétfőn arról tájékoztatta a házvezetést, hogy tíz képviselő - Baracskai József, Ficsor Ádám, Gyurcsány Ferenc, Kolber István, Molnár Csaba, Oláh Lajos, Szűcs Erika, Vadai Ágnes, Varju László és Vitányi Iván - kilépett az MSZP képviselőcsoportjából. Molnár Csaba - aki vasárnap azt közölte Kövér Lászlóval, hogy vezetésével a tízek megalakították a Demokrata Párt parlamenti frakcióját - viszont azt hangsúlyozta, hogy nem léptek ki a szocialista frakcióból, és ki sem zárták őket, frakciótagságuk így az új képviselőcsoport létrejöttével szűnt meg, azaz nem kell fél évre a függetlenek közé ülniük, hanem azonnal önálló frakcióként működhetnek.

Kövér László azután kezdeményezi majd az üggyel kapcsolatban szükséges döntések meghozatalát, hogy a hét végén hazatér latin-amerikai útjáról, a tíz képviselő addig függetlenként tevékenykedhet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!