Ultimátumot kapott Orbán az EB-től

Személyes hangvételű levélben szólította fel az Európai Bizottság elnöke a Orbán Viktort a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvény visszavonására - értesült az Origo.

Fizetés nélkül is fűthetnek

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézmények felmentést kaphatnak a fűtési szezonra az energiaszolgáltatások fizetési hátralék miatti kikapcsolása alól. A képviselők 294 igen szavazattal, 48 nem ellenében döntöttek az erről szóló fideszes javaslat elfogadásáról.

Felmentést kapnak egyes közintézmények az energiaszolgáltatás kikapcsolása alól

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézmények felmentést kaphatnak a fűtési szezonra az energiaszolgáltatások fizetési hátralék miatti kikapcsolása alól. A képviselők 294 igen szavazattal, 48 nem ellenében döntöttek az erről szóló fideszes javaslat elfogadásáról.

A villamos energiáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben határozza meg azoknak az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és közoktatási intézményeknek a körét, amelyek kezdeményezhetik, hogy fizetési késedelem estén se lehessen kikapcsolni az áram-, a gáz- illetve a távhőszolgáltatásból. 

A moratórium legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjedhet ki. A  közintézmény fenntartója a moratórium ideje alatt keletkezett tartozásokért egyszerű kezesként felel. A törvénymódosítás szerint a moratórium nem érinti a szolgáltatónak azt a jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesítse. 

Ismételten akkor kezdeményezhet moratóriumot a kormányrendeletben meghatározott közintézmény, ha korábbi fizetési kötelezettségének már eleget tett.  

Újraszabályozták az állam és az önkormányzatok viszonyát

Az Országgyűlés hétfőn este név szerinti szavazással fogadta el az új önkormányzati törvényt, amely alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat-, és hatáskörmegosztást. A parlament 259 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenzéki nem ellenében hagyta jóvá a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg további részét 257 igen és 89 nem mellett szavazta meg.

A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága lesz, hogy a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek. A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának. A kétharmados jogszabály a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi.

Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges.

A javaslat rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalan-ellátás. A változások közé tartozik az is, hogy a törvény helyiadó-kivetési jogot ad a településeknek saját bevételeik növelésére.

Baki csúszott a költségvetésbe, most javítják ki

Összeül a költségvetési és az alkotmányügyi bizottság is, ezért félórás szünetet rendeltek el. Valószinűleg a költségvetési törvénytervezet lehet a téma, a bizottságok ugyanis a zárószavazás előtti módosító javaslatok rohamtempóbn való benyújtásakor több bakit is elkövettek.

Orbán Viktor ugyan többször kijelentette, hogy a büdzsé fő számain nem változtatnak - nem is tehetnék, mert az törvényellenes -, a költségvetési bizottság mégis erre vonatkozó módosítót nyújtott be. De nem bíztak semmit a véletlenre, nem egy, hanem háromféleképpen írták volna át a bevételeket és a kiadásokat.

Most ezt javítják ki.

Beindulhat az államosító gépezet

Az Országgyűlés hétfőn este név szerinti szavazással fogadta el az új önkormányzati törvényt, amely alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztást.

A parlament 259 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenzéki nem ellenében hagyta jóvá a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg további részét 257 igen és 89 nem mellett szavazta meg.

A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága lesz, hogy a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek.

Hoffmann megjósolta: megszavazzák

Az oktatási államtitkárság már délután 2 előtt kiküldte a meghívót arra a keddi sajtótájékoztatóra, amely a köznevelési törvény megszavazásáról szól. Este 10 órakor ez még nem történt meg.

Államosítás Esztergomban

Állami kézbe kerül tizenkét esztergomi intézmény - köztük általános és középiskolák, múzeum, szociális központ és kórház - az Országgyűlés hétfői döntése értelmében.

A fideszes Navracsics Tibor, Szabó Erika és Czunyiné Bertalan Judit erről szóló indítványának minősített többséget igénylő rendelkezéseit 257 igen, 52 nem és 43 tartózkodó szavazat mellett, míg további passzusait 254 igen, 54 nem és 41 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

A kormánypárti politikusok azzal indokolták az esztergomi intézmények átvételét, hogy a város önkormányzata nem rendelkezik megfelelő forrással a működtetésükhöz. Álláspontjuk szerint a kialakult helyzet mára már a feladatellátást veszélyezteti, akadályozza és hátrányosan érinti az ellátottak, a diákok érdekeit.

Még mindig tüntetnek a parlamentnél a köznevelési törvény ellen

A köznevelési törvény megszavazása ellen a Parlamenttel szemben tart demonstrációt tart a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) elnevezésű egyesület, a jogszabály végszavazásának eredményére várva. A hvg.hu információi szerint körülbelül ötvenen lehetnek a tüntetésen.

A demonstráció résztvevői a szervezők felszólítására időnként csengőket ráztak, jelezve, hogy elégedetlenek a törvényjavaslattal. A szervezők azt mondták az összegyűlteknek, hogy addig maradnak, amíg a végszavazásnak meglesz az eredménye.