Örülnek az Ab döntésének a Krisna-völgyben

A közösség az elmúlt hónapokban minden lehetséges fórumon igyekezett felhívni a figyelmet a törvény visszásságaira. "Bízunk benne, hogy az újra benyújtandó vallásügyi törvény megalkotásánál a kormány bölcsen figyelembe veszi azokat a demokratikus aggályokat, melyet számos, nem megérdemelten hátrányos helyzetbe hozott hazai közösség mellett több nemzetközi szervezet, szakértő politikus és diplomata is megfogalmazott" - írják keddi közleményükben.

Január 1-jétől, az új egyházügyi törvény hatálybalépésével a közösség szerint a Somogyvámos határában lévő Krisna-völgy lakói elveszíthették volna otthonukat, életterüket, és az ország egyik legkiemelkedőbb ökogazdasága és turisztikai célpontja bezárhatott volna. A 270 hektáros Krisna-völgy jelenleg 150 szerzetesnek és kisgyermekes családnak, valamint 52 szentként tisztelt tehénnek és ökörnek a lakóhelye.

Az 1 százalékos adófelajánlások tükrében a hinduizmus világvallását képviselő Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége jelenleg a 4-5. legnépszerűbb egyház hazánkban. Ennek ellenére nem került be a tervezett új törvény mellékletében szereplő 14 kiválasztott egyház közé, így elveszíthette volna jelenlegi jogi státuszát és átmenetileg vagy végleg egyesületté kellett volna alakulnia.

Magyarországon azonban egyesületek nem birtokolhatnak termőföldet, így a Krisna-közösség területe - tulajdonlási jogfolytonosság híján - törvényen kívüli helyzetbe kerülhetett volna. A 270 hektáros terület magán-, alapítványi vagy céges tulajdonná való átíratása szintén nem lett volna járható út, mivel az több mint százmilliós - a közösség számára vállalhatatlan - illetékköltséget jelentett volna. A közösség demonstrációt is szervezett az ügy miatt a Parlament előtt.

Az egyházügyi államtitkárság múlt kedden közölte, hogy okafogyottá vált a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének keddre, a földtulajdonlás miatt meghirdetett tüntetése. Latorcai Csaba KDNP-s helyettes államtitkár akkor elmondta: egyeztettek a közösséggel, és a találkozókon egyetértés alakult ki, hogy a vitatott probléma rendeződött az emberi jogi, civil és vallásügyi bizottság módosító javaslatával.

Eszerint az egyházi státuszukat elveszítő,  január 1-jétől egyesületként működő vallási közösségek és szervezetek megtarthatták volna a korábban szerzett földtulajdonukat. A testület indítványa az új alkotmánnyal összefüggő módosításokat soroló jogszabály részeként változtatott volna a termőföldtörvényen, kimondva, hogy a jövő év elejétől hatályos új egyházügyi törvény értelmében egyesületként továbbműködő korábbi egyházak jogutódlással megszerzik a jogelődeik tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát.

Az Alkotmánybíróság azonban hétfőn megsemmisítette az új egyházügyi törvényt.

"Az indiai kormány, az Indiai Köztársaság hazai diplomatái, a Magyarországon élő indiai üzletemberek, illetve nemzetközi hindu szervezetek képviselői több csatornán keresztül igyekeztek a magyar kormány tudomására hozni, hogy mennyire megalázónak tartják, hogy egy többezer éves, világszerte egymilliárd hívővel rendelkező vallásnak újra-regisztrálási procedúrán keresztül kell bizonyítani a hitelességét és létjogosultságát Magyarországon" - tette közzé a közösség kedden. 
 
Gauri Das, az Angliai Hindu Tanács elnöke kijelentette: “üdvözöljük a magyar Krisna-hívők földtulajdonának megvédésére született parlamenti lépéseket, ugyanakkor mindaddig, és egyre erőteljesebben hallatni fogjuk a hangunkat, amíg a magyar Krisna-hívők vissza nem kapják méltatlanul elvett egyházi státuszukat.” A közösségnél remélik, hogy a hamarosan ismét előterjesztésre kerülő egyházügyi törvény újabb tervezete figyelembe veszi több ezer éves gyökereiket és hasznosságukat a magyar társadalomban és egyházi státusban folytathatják munkásságukat.