A bizottság alelnöke a bírák nyugdíjazása, a Legfelsőbb Bíróság elnökének rapid menesztése, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács átalakítása, illetve az adatvédelmi biztosi intézmény megszüntetése miatt a közelmúltban kért magyarázatot a magyar kormánytól. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a múlt héten írott válaszában igyekezett eloszlatni a „súlyos aggodalmakat”, erre válasz egyelőre nem érkezett.

Most tehát a bizottságon a sor, az eddigi tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy az aggályosnak talált ügyekben a tagállamok magyarázatát többnyire nem fogadják el – hangsúlyozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Népszabadságnak. Ha most is ez lenne a helyzet, és Magyarország nem hajlandó figyelembe venni a brüsszeli kritikát, kötelezettségszegési eljárás indulhat. Ennek célja az uniós jog végrehajtásának kikényszerítése, s a végső szót a luxemburgi bíróság mondhatja ki, bár arra évekig várni kell.

Ilyen esetekben a döntés része a jogszerű állapot helyreállítása. A konkrét ügyekben – feltéve, hogy az egyes intézkedések valóban ellentétesek az uniós közösségi joggal – ez a menesztett bírák visszavételét, a megbízatásának lejárta előtt leváltott főbíró, Baka András visszahelyezését, a jövőre felállítandó Országos Bírósági Hivatal elnöke bírói függetlenséget sértő hatásköreinek megnyirbálását, az adatvédelmi biztos intézményének ismételt felállítását jelentheti. A bíróság emellett – ha döntését nem hajtják végre – pénzbüntetést is kiszabhat.

AP

A nemzetközi jogász sem vitatja, hogy ezzel igen kényelmetlen helyzetbe kerülne a kormány. Igaz, a miniszterelnök politikai értelemben védekezhetne azzal, hogy a kétharmados többséggel rendelkező parlament döntéseit nemigen tudja felülírni, s ha valakit ilyen felhatalmazás birtokában állítottak a posztjára, hogyan állíthatná fel onnan, ám az ilyen védekezésnek a bíróság – a realitások figyelembevétele okán – nem szokott teret engedni.

Az ítélet kihirdetésével a luxemburgi bíróság szerepe véget ér –mondta a lap kérdésére a szakértő. Nincs ugyanis lehetősége arra, hogy bármely tagállamra nyomást gyakoroljon, de a politika eszköztára már elég gazdag ahhoz, hogy a verdikt végrehajtását kikényszerítse. Ilyesmire azonban Lattmann szerint csak elvétve van szükség, mert az érintett országok általában tudomásul veszik az elmarasztaló döntést.

Az elmúlt másfél évben született néhány más jogszabály ügyében is vizsgálódik a bizottság – emlékeztetett a nemzetközi jogász. Például az ágazati különadók, a devizahitelesek végtörlesztése vagy a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása is e körbe tartozik.

Lattmann szerint nem véletlen, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény tervezetébe bekerült az is, hogy amennyiben az Európai Unió Bírósága vagy a magyar Alkotmánybíróság döntése alapján az államnak fizetési kötelezettsége keletkezik, azt különadók kivetésével lehetne teljesíteni. Ez például a bírák esetében is felvetődhet, hiszen mire Luxemburgban esetleg ítélet születne, a helyüket betöltik, így a kieső jövedelmük után legfeljebb kártérítésre számíthatnának, ami összességében néhány tízmilliárd forint is lehetne.