Illusztris társaság, összesen tizenketten, volt polgármesterek és jegyzők, illetve Ráckeresztúr jelenlegi első embere, Ónody Miklós Attila foglalt helyet a vádlottak padján. A Székesfehérvári Városi Bíróságon tárgyalt vád velük szemben jogosulatlan gazdasági előny megszerzése.

Ráckeresztúr, Tordas, Martonvásár és Gyúró 2000 áprilisában állapodott meg közös közműfejlesztési programról. A szennyvízcsatornázás és -tisztítás megvalósításának irányításával, a gesztori feladatokkal Ráckeresztúrt bízták meg. A beruházást az Ökotám 2000 finaszírozási konstrukciójában valósították meg, amelyet két mérnök, Váci Gyula és felesége dolgozott ki. Ennek a lényege az volt, hogy a településeken lakók lakás-takarékpénztári szerződéseket kötöttek, ezek után a települések víziközmű társaságai és az Ökotám Alapítvány együttesen mindenkivel kontraktusokat kötöttek. Eszerint a lakosoknak 65 hónapon keresztül havi ezer forintot kell befizetniük, a beruházáshoz szükséges fennmaradó összegre pedig az alapítvány vissza nem térítendő támogatást ad a víziközmű-társaságokon keresztül.

Bírósági tárgyaló. Kemény ülés

Fazekas István

Emellett az önkormányzatok megbízási szerződést kötöttek az lakosokkal arról, hogy a víziközmű társaságok igazolásai alapján a helyhatóságok a közműfejlesztésekre igénybe vehető állami támogatásokat igényeljék vissza. A vádhatóság szerint azonban ezt „valótlan tartalmú nyilatkozatokkal, valótlan tartalmú okiratok felhasználásával” tették meg. Az ügyészség számításai alapján Ráckeresztúr vezetői mintegy 183 millió forintot, a martonvásáriak 207 milliót, Gyúró egykori vezetői 81 millió forintot igényeltek vissza jogtalanul. Mindezek mellett a negyedik, közműfejlesztésben érintett település, Tordas egykori polgármesterét és jegyzőjét is hasonló üggyel, támogatások jogtalan visszaigénylésével s jogtalan gazdasági előny szerzésével vádolták meg. Ügyüket a bíróságon egyesítették a többiekével.

Személyes bosszú lenne?

A január 12-én megtartott tárgyalás szünetében Márki Ferenc, az egyik vádlott, Tordas volt jegyzője a hvg.hu-nak azt hangsúlyozta, hogy szerinte már azért is alaptalan az eljárás, mert ők a beruházás során, az akkor adott jogszabályi környezetnek megfelelően jártak el. Ők a büntetőeljárást személyes bosszúnak tekintik, ami tulajdonképpen az ő leváltásával, majd az ellene megtett feljelentéssel kezdődött. Szerinte ez vezetett ahhoz, hogy a közműfejlesztést együtt megvalósító települések volt vezetői most a vádlottak padján ülnek. Márki Ferenc hangsúlyozta azt is, hogy az Ökotám Alapítvány által kidolgozott rendszer lényege az volt, hogy a lakosok költségei mellett a beruházás összegének jelentős részét támogatásokból teremtsék elő, így az egy főre jutó 1,4 millió forint helyett az ingatlanok tulajdonosainak csak 65 ezer forintot kellett befizetniük. A bíróságon tanúként meghallgatott Terényi Éva tordasi lakos többszöri kérdésre is csupán ennek az összegnek a megfizetésére emlékezett vissza.

Márki Ferenc egyébként a bíróságra beadott anyagában hangsúlyozta, hogy 2001-ben a négy település pályázott csatornaépítésre, de nem nyertek. „Ugyanakkor – tette hozzá – az ivóvizek védelméről, az azzal kapcsolatos csatornázási támogatások ütemezéséről megjelent a kormányrendelet a vízbázis veszélyeztetettségét Ráckeresztúron értékelte a legsúlyosabbnak, ám az ott megvalósítandó csatornaépítést csak 2016-ra ütemezte”, míg a másik négy településen ennél is későbbre, csak 2020-ra. Ezt azonban nem akarták megvárni. „A települések polgármestereit ekkor találta meg az ÖKOTÁM 2000 Alapítvány, amelyik felajánlotta konstrukcióját.”

Egy ideig mindent rendben volt

Miután a szerződéseket aláírták, és elkezdődött a mintegy 5 milliárd forintos beruházás, a Magyar Államkincstár (MÁK) részéről a közműfejlesztési hozzájárulások kiutalása „2006 második negyedévéig folyamatosan megtörtént”. Ezt követően azonban, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálódni kezdett, a MÁK megtagadta a további kifizetéseket. Márki Ferenc a bírósági beadványában hangsúlyozta, hogy az ÁSZ megállapításaira a települések vezetői megtették az észrevételéket, ugyanakkor azokra semmilyen reagálást nem kaptak. Az eljáráshoz a vádlottak közül többen csatolták a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség 2006.december 22-én kelt határozatát is, amely pontosan a mostani eljárás tárgyában, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében találta alaptalannak a nyomozást, amit megszüntetett.

Az akkor vizsgálódó ügyészség úgy találta, hogy a települések vezetői a támogatások igénybevételéhez nem nyújtottak be hamis magánokiratot, nyilatkozataik a valóságnak megfelelnek, azzal együtt, hogy a támogatási rendszer lehetőségeit maximálisan kihasználva – a jogalkotó céljaitól eltérően – vettek igénybe pénzösszegeket. Márki felhívta a figyelmet arra is, hogy az, amit rajtuk számon akarnak kérni, miszerint a lakás-takarékpénztári szerződések alapján megfizetett közműfejlesztési hozzájárulás csak a szerződés lejártát követően volt igényelhető, az ő beruházásuk idejében nem volt érvényes. Ezt ugyanis csak a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény mondta ki, ez azonban már a csatorna-beruházásuk elkészülte után, 2006. november 21-től volt hatályos. „Ezt figyelembe véve pedig – hangsúlyozta Márki Ferenc a bíróságnak – a 2004-2006 között benyújtott közműfejlesztési igénylésekben szereplő adattartam nem lehet jogsértő.”

A tárgyalás februárban folytatódik, és mivel a vádlottak arra hivatkoztak, hogy a beruházás megkezdése előtt jogászokkal, banki szakemberekkel egyeztettek, kérték a hitelt nyújtó pénzintézet vezetőjének ismételt meghallgatását, de várhatóan nyilatkozik majd a bíróság előtt az Állami Számvevőszék Fejér megyei vezetője is. Annak eldöntésére pedig, hogy az államkincstár miért csak két év után emelt kifogást a támogatások visszaigénylésével kapcsolatban, az egyik védő kérte a MÁK levelezésének bekérését is.