Az ideológiai váltását firtató kérdés kapcsán a miniszterelnök elmondta, hogy az ideológia nem érdekli többé, az "értékek számítanak", s azok nem változtak 1989 óta. "Ez a nemzet a szabadságharcosok nemzete, az 1848-asoké a Habsburg-dominancia ellen és az 1956-osoké a szovjet megszállás ellen. Ehhez a hagyományhoz tartozom" - mondta.  A nemzeti szuverenitást nagyon fontosnak tartja, még ha szerinte annak gyakorlása összetett is, hiszen "egymástól kölcsönösen függő országok világában" élünk. Másik fontos értéknek tartja az elkötelezettséget. "Nem szeretem az elitista és arisztokratikus politizálást. A plebejus megközelítést jobban kedvelem" - jelentette ki.

A miniszterelnök politikailag magát az Európai Néppárthoz való tartozás alapján definiálja. Ez szerinte kereszténydemokrata orientációt jelent, kötődést a szabadsághoz, az egyéni felelősséghez és a nemzeti szuverenitáshoz. Olyan jobbközép politika, amely mélyen gyökerezik az értékekben, amelyek között vannak hagyományosak, mint a kereszténység, a család és a szabadság, mások pedig progresszívabbak, mint a részvétel és a társadalmi mobilitás. "Jobboldali plebejus vagyok" - mondta Orbán. 

Arra a kérdésre, hogy populistának tartja-e magát azt válaszolta: "Ha az, hogy azt mondom az embereknek, hogy jobbá akarom tenni az életüket, azt jelenti, hogy populista, akkor igen. Ha Abraham Lincolnhoz hasonlóan, a nép által és a népért kormányozni, ezt jelenti, akkor igen".

A kormányfő szerint Európában nehéz helyzetbe került a demokrácia. "Szeretjük a demokráciát, mert értékeken alapuló rendszer. De a demokrácia eredményekről és sikerekről is szól. És Európában eladósodtak vállalataink, csökken a születések száma, kudarcba fulladt a társadalmi integráció, erősödnek a szélsőségek. Ez gyengíti demokratikus rendszereinket" - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy előbb vagy utóbb "szembesülni fogunk azzal a kihívással, amelyet a nem demokratikusan megszervezett, de sikeresebb országok jelentenek, így Kína és az ázsiai vállalatok". Szerinte arra kell ösztönözni az értelmiségieket és a politikusokat Európában, hogy "gondolkodjanak szabadabban a demokrácia jövőjéről". 

Az Európai Unió által megfogalmazott aggályok kapcsán Orbán felhívta arra a figyelmet, hogy a szomszédos országok szolidárisak Magyarországgal. "Megértem, hogy vannak tisztességes, nem politikailag motivált aggályok, miután a nyugati történelmi és társadalmi kontextus nem ugyanaz, mint a miénk" - mutatott rá. Az alapvető különbség szerinte az, hogy Nyugat-Európa nem tapasztalta meg a kommunizmust és a posztkommunizmust.

A miniszterelnök a másfél év alatt elfogadott 365 új törvényt és az átfogó reformokat a helyzet súlyosságával indokolta. Amikor átvette a hatalmat "az ország a szakadék szélén állt", amelyre a makrogazdasági mutatókon kívül - a több mint 7 százalékos államháztartási hiány és a GDP 80 százalékát meghaladó államadósság mellett - olyan más tényezők is utaltak, mint hogy 10 millió lakosra alig 2,6 millió adófizető jutott. Ezért nem volt szerinte vesztegetnivaló idő, és minden "demokratikus eszközt" fel kellett használni a "bulldózer" tempóhoz. 

"De a bulldózerünk mindig tiszteletben tartotta a KRESZ szabályait. Még akkor is, ha időnként próbáltam a KRESZ-en változtatni, mindig gondosan ügyeltem a törvények tiszteletben tartására" - mondta Orbán, hozzátéve, hogy jogi végzettsége van, nagyon jól érti, hogy szükséges a jogállam tiszteletben tartása. 

Az eladósodottságról szólva úgy vélte, hogy a nemzetgazdaság már közelít a kiúthoz. A végtörlesztéssel kapcsolatos banki tárgyalásait "politikai karrierje legkeményebb harcának" nevezte a miniszterelnök, miután "az egész nemzetközi banki közösséggel" találta magát szemben. Kijelentette, hogy politikája a középosztály megerősítését célozza. Ugyanakkor úgy látja, hogy a veszély nagyobb része már elmúlt, a konszolidáció korszakába kell lépni, s ezentúl "több idő lesz az egyeztetésre". 

A jegybank függetlenségét illetően megjegyezte: amikor átvette a hatalmat, ígéretet tett arra, hogy nem váltja le az MNB elnökét. Ugyanakkor szerinte nehéz összehangolni a kormány és a jegybank gazdaságpolitikáját, ami más európai országokban is létező vita. Elmondta, hogy a pénzügyminisztérium képviselője - szavazati jog nélkül - húsz éve részt vesz a jegybak monetáris tanácsának ülésein, de miután ezt most az Európai Bizottság illegálisnak találta, a kormány kész ezen a helyzeten változtatni. 

A média helyzetét illetően a miniszterelnök elmondta, hogy a magyar médiumok 90 százaléka magáncsoportok, kétharmada pedig külföldiek kezében van, s eddig egyiknek a vezetője sem mondta neki, hogy gondjai lennének a médiatörvénnyel. Ironikusan megjegyezte, hogy először fordult elő politikai karrierje során, hogy egy nagyhatalom minisztere, nevezetesen Hillary Clinton amerikai külügyminiszter "törvénysértésre" ösztönözte azzal, hogy megkérte: lépjen közbe a Klubrádió ügyében, pedig a frekvencia elosztását szigorú előírás határozza meg. "Ha az amerikaiak vagy mások támogatni akarják a Klubrádiót, adjanak pénzt a rádiónak, hogy meg tudja erősíteni a pénzügyi vállalásait" - tette hozzá. 

A miniszterelnöki interjút Az ember, aki ráijeszt Európára felirattal és fotóval illusztrálva címlapján harangozta be a Le Monde. A mértékakadó liberális lap hétvégi külpolitikai mellékletében az interjú mellett kétoldalas elemzést közölt "Orbán metódusáról", külön írásban foglalkozott az unortodox magyar gazdaságpolitikával, honlapján pedig Meg kell erősíteni a párbeszédet az ellenzékkel címmel Martonyi János külügyminiszterrel közölt interjút.