Március közepén fogad el véleményt a Velencei Bizottság plenáris ülése a magyar bíróságról és a vallásszabadságról. A testület másik hat magyar jogszabályt is vizsgál: ezek a parlamenti választásokkal, az információs szabadsággal, az alkotmánybírósággal, az ügyészséggel, a nemzetiségekkel és a családvédelemmel kapcsolatosak, véleményt pedig a júniusi plenáris ülésen fogalmazhatnak meg – írja a Népszabadság.
A jogállamiság, emberi jogok és demokrácia felett őrködő, strasbourgi székhelyű Európa Tanács nem az EU intézménye, most 47 tagja van, a Velencei Bizottság ennek az alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete.
A bizottság január 20-án jelezte: a magyar hatóságok azzal a kérdéssel fordultak a testülethez, hogy véleményezze a bíróság függetlenségével, a vallásszabadsággal és a választásokkal kapcsolatos jogszabályokat. A magyar felkérés azután érkezett, hogy erre január 11-én Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára Martonyi János külügyminiszternek küldött levelében megkérte Budapestet.
A levélben a főtitkár a három említett területen kívül még a médiatörvényt jelöli meg – ebben a témában azonban eddig nem érkezett felkérés az Európa Tanács felé. A médiatörvényt nem is a Velencei Bizottság, hanem az Európa Tanács emberi jogokkal és jogállamisággal foglalkozó főigazgatósága venné górcső alá.
Hat nappal később a Velencei Bizottság azt is jelezte: az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének úgynevezett „monitoring” bizottsága (amely a tagállamok kötelezettségeinek való megfelelést vizsgálja) az új magyar jogszabályokkal kapcsolatos aggályok miatt arra kérte fel a Velencei Bizottságot, hogy vizsgálja meg az információ szabadságára, az alkotmánybíróságra, az ügyészségre, a nemzetiségekre és a családvédelemre vonatkozó jogszabályokat is.
Ezek a vizsgálódások a Velencei Bizottság tájékoztatása szerint részei annak a folyamatnak, amelyet 2011 tavaszán indított a monitoring bizottság, miután a parlamenti közgyűlés 24 tagja kezdeményezte a monitoring eljárás megindítását Magyarországgal kapcsolatban. Ennek keretében február 16-17-én érkezik Budapestre az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője, a svéd Kerstin Lundgren és a cseh Jana Fischerová. A két jelentéstevő tavaly júliusban egyszer már tájékozódott Budapesten - olvasható a cikkben.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról, melyre szerintük a Pride körüli tudatosan keltett álhírek miatt volt szükség.
Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
