„Folyosói pletykákból azt hallani, hogy a menedzsmenten belül van egy olyan érdekcsoport, ami azon dolgozik, hogy a még működő földi kiszolgáló cég, a Malév GH piacvesztésével és nehéz helyzetbe kerülésével, a vezetésen belül valakik üzletrészt szerezhetnének” – jelentette ki egy csütörtöki sajtótájékoztatón Csorba Attila, a Légiközlekedési Egyesület Szakszervezet (LESZ) vezetője. Csorba ugyanakkor a hvg.hu kérdésére nem nevezte meg, hogy a vezetésen belül kire, kikre gondol. Ugyanakkor a sajtótájékoztatón végig azt hangoztatta: a Malév és egyben a földi kiszolgálást vezető Malév-leányvállalat, Malév GH vezérigazgatója, Limburger Lóránt egymás után hozza a szakszervezet szerint káros, gyanús hátterű döntéseket, így siettetve a csoportos leépítést.

Csorba a káros döntések között említette, hogy a Malév csődje után az Malév GH menedzsmentje nem kezdett agresszív piacszerzésbe, helyette a napokban több speciális műszaki berendezést – buszokat, vontatókat, mobil áramforrásokat – adott kölcsön a török tulajdonban lévő versenytárs, a Celebi GH számára. Csorba emlékeztetett arra, hogy Limburger évekkel ezelőtt a Celebi ügyvezetője volt.

Limburger Lóránt vezérigazgató. A szakszervezet nekiment

MTI / Földi Imre

A szakszervezeti vezető szerint aggasztó Limburger azon kijelentése is, miszerint az Malév GH becsült értéke 1-1,2 milliárd forint, noha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 3 milliárd forintra taksálta a társaságot. Összehasonlításképpen elmondta, hogy a Celebi GH néhány éve 10 milliárd forintért cserélt gazdát. Csorba úgy véli, felelős vezető nem nyilatkozhat úgy, ahogy Limburger, aki szerdán az MTI-nek azt mondta, hogy a piac bizalma folyamatosan csökken az Malév GH iránt. Csorba azt állítja: a cégnél dolgozók közül egyre többen bizonyosak abban, hogy Limburger, aki Borisz Abramovics orosz befektető hívására éppen a Celebi GH éléről tért vissza az Malév GH-hoz, valójában nem a cég megmentéséért dolgozik.

Csorba beszélt arról is, hogy a vállalat több mint felét, 450 embert rúgnak ki, miközben a napokban alacsonyan képzett, korábban kölcsönzöttként dolgozó munkavállalókat felvettek. „Komoly konfliktus látszik kialakulni, a dolgozók haragja, elkeseredése is fokozódik. Ezt ma még úgy látjuk, hogy meg tudjuk fékezni, de akkor át kell gondolni a dolgokat a tulajdonosoknak” – utalt az államra Csorba, aki szerint akár agresszióba is torkolhat az, ami az Malév GH-nál zajlik. Azt, hogy mit ért agresszió alatt, a kérdésre nem fejtette ki, mindössze annyit mondott: „itt nem azokról van szó, akik éppen megélnek egyik napról a másikra, hitelük van, nehéz helyzetben vannak”. Az elbocsátottak listáján található egyébként a LESZ szakszervezet több tisztségviselője, köztük Csorba Attila is – derült ki a sajtótájékoztatón. „A vezetés ezzel lefejezi az Üzemi Tanácsot, a Munkavédelmi Bizottságot, a Felügyelő Bizottságot pedig működésképtelenné tette” – mondta a szakszervezeti vezető.

Összeesküvés-elméletekből egyébként eddig sem volt hiány a Malév háza táján. A légitársaság csődje után több dolgozó is azt állította, hogy a menedzsment korábban tárgyalt a kormánnyal, sőt a menedzsment „államtitkoknak minősülő papírokat is aláírt”. Mások arra vettek volna mérget, hogy a kormánynak is érdeke volt a csőd, a kieső járatokat (és forgalmat) meg majd pótolják más légitársaságok, így például a Ryanair. Utóbbi felvetés nem is teljesen alaptalan. Információnk szerint az csőd előtt nem sokkal a Ryanair kétszer is megkereste a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airportot, legutóbb éppen aznap, amikor a leállást bejelentették. Korábban ugyanakkor a hvg.hu-nak több, egymástól független malévos forrás is megerősítette, hogy a leállásról nem a kormányzat, hanem személyesen Limburger Lóránt döntött. Értesülésünk szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból azt az ukázt kapta a vezetés, hogy a Malév addig üzemeljen, ameddig csak lehetséges. Limburger állítólag az után döntött a leállás mellett, hogy világossá vált számára: ha a 400 ezer dolláros tartozást rendezi a tel-avivi repülőtér felé, akkor a Malév nem tudja kifizetni a januári béreket.