A fizetős bölcsődék is a szegényeket sújtják

Dúró Dóra a gyerekek napközbeni ellátásáról kérdezett, mint mondta, a bölcsődék kihasználtsága már így is 130-140 százalékos, és ez emelkedő tendencia, a kistérségek nagy részében egyáltalán nincs bölcsőde. Ehhez képest a kormány havi több tízezer forintos díj megállapítását tette lehetővé önkormányzatoknak. Nem igaz, hogy csak a gazdagoknak kell fizetniük, egy 114 ezer forintos összbevételű család is 9500 forintot fizethet, ezzel sok alulképzett gyerek maradhat ki a rendszerből.

Ki tette tönkre az egészségügyet? Gyurcsány? Zuschlag?

Halász János államtitkár válaszában azt mondta, elkésett Tukacs István a kérdés felvetésével, mert hat éve kellett volna feltenni ezt az akkori kormánypártoknak. Azért van szükség az egészségügy átalakítására, mert a szocialisták tönkretették, nem kicsit, nagyon - mondta. Szerinte az átalakítás elkezdődött, ennek már jelei is vannak, mint például a rezidensösztöndíj, emiatt idén 250-nel többen kezdték meg a képzésüket, mint tavaly, minden dolgozó 3 havi bérpótlékot kapott tavaly. A béremelés forrása Halász szerint a chipsadó, a raiconalizálásból adódó megtakarítás. A többi pénzt Hunvald Györgynél, Gyurcsány Ferencnél kell keresni - mondta Halázs János. Tukacs István viszontválaszában emlékeztetett, hogy 2002-ben 50 százalékkal emelték a béreket, ehhez képest most nem mer számot mondani a kormány. Az Országgyűlés elfogadta a választ.

Trükkös próbálkozások az egészségügyben

Mikor, mennyit, miből - kapnak bérfejlesztést az orvosok? - tette fel a kérdést Tukacs István. Szerinte ez azért is érdekes kérdés, mert a miniszter egyik tanácsadó közgazdásza mondta el egy interjúban, hogy erre nem lesz plusz forrás. Így nagyon érdekes, hogy miből, mennyit tudnak adni - mondta. Számos kérdés vár még megválaszolásra - mondta.

1951 embert rúgnak ki a Malévtól

Cséfalvay Zoltán válaszában elmondta, a Malév ügyében az EU a 2007-es támogatások szabálytalanná minősítése nyomán került csődbe, miközben az utolsó negyedévben már 7 milliárd többletforgalmat hozott, a járatok 75 százalékos kihasználtsággal működtek. Cséfalvay szerint a bérgaranciaalapból ki lehet fizetni az elmaradt fizetések egy részét. Összesen 1951 fő veszítheti el állását, nagy részük május-júniusban. A végkielégítések 9 milliárdot tesznek ki, de a kölcsönzött munkaerő csak akkor kaphat ebből, ha maga a kölcsönző cég is felszámolás alá kerül, ez előzetes becslések szerint 300 embert érint. Simon Gábor nem fogadta el a választ, szerinte semmilyen konkrét lépést nem terveznek a dolgozók megsegítésére. A parlament elfogadta.

A csődbe vitt Malév és a kormány

Simon Gábor szerint a kormány egyik nagy bravúrja a Malév csődbe vitele volt, amivel családok ezreit sikerült romlásba taszítani, egy kisvárosnyi ember került létbizonytalanságba. A leánycégeknél is évtizedek óta ott dolgozó embereket bocsátanak el a földi kiszolgálóktól, és a Budapest Airport is 250 dolgozót rúg ki. Ráadásul az érintettek nagy része a XVIII. kerületben él, így nekik mint ott dolgozóknak ez külünösen súlyos helyzet. Hogy segíti a kormányzat a kölcsönzött Malév munkavállalókat? - kérdezte.

Elveszett a mozgástér?

Scheiring Gábor nem fogadta el Fellegi Tamás válaszát, szerinte az, hogy január óta nincs meghívó, azt jelzi, a kormány elveszítette a mozgásterét, de még ettől függetlenül is lehetne világos álláspontja a kormánynak a feltételekről. A parlament elfogadta Fellegi Tamás válaszát 185 igen szavazattal.

Miért titkolózik a kormány az IMF-tárgyalásokról?

Scheiring Gábor szerint a kormány hallgat az IMF-tárgyalásokról. Mint emlékeztetett, tavaly novemberben januárra tették a tárgyalások megkezdésének idejét, azóta semmit nem tudni arról, mikor lesz szignó, és ennek mi lesz az ára. Az IMF-feltételekről hírek röpppentek fel, megszorítások a közszérában, a közösségi közlekedésben, és hasonlók - mondta. A kormány úgy tűnik, "mindent kész megadni a Valutaalapnak" - mondta. Vajon miért hallgatnak? - tette fel a kérdést.

Fellegi Tamás válaszában arról beszélt, a sajtóból is lehet követni, hogy január óta folynak a konzultációk a tárgyalások előkészítésére. Ezzel együtt megküldtük a magyar álláspontot a túlzottdeficit-eljáráshoz is az Európai Bizottsághoz, és a kormány kész a szükséges intézkedéseket meghozni. Fellegi szerint a kormány írott formában eddig nem kapott feltételeket az EU-bizottságtól, de készek minden feltétel elfogadására, aminek teljesítése az ország hosszú távú stabilitását és a versenyképességet segítik elő. Fellegi szerint továbbra sincs szükség a pénzek lehívására.

Mutyi a Képcsarnokban?

L. Simon László a Magyar Alkotóművészeti Kft. csődjéről kérdezte a minisztert. A kft. két kiállító csarnokát is veszély fenygeti ezzel kapcsolatban, ráadásul a Képcsarnok jelentős kedvezménnyel adja bérbe egy jövedelemérdekelt galéráiának a helyet, miközben ő maga a Derkovits galériát drágábban bérli. Halász János államtikár válaszában azt mondta, az új tulajdonos hamarosan átvilágítja a Képcsarnok Kft.-t, így pontos képet lehet kapni a működésről. A kormány továbbra is a kortárs magyar képzőművészet szolgálatában szeretné látni a Képcsarnokot, de így is fontosak a meglévő galéráiák. Meglepetés: L. Simon László elfogadta Halász János válaszát!

Hoffmann és az öninterpelláció

A KDNP interpellálta Hoffmann Rózsát, amit az államtitkár meglepő módon nagy örömmel fogadt. Az interpelláció célja valószínűleg az volt, hogy Hoffmann beszámolhasson arról, hogyan védte meg a felsőoktatási törvényt az Európai Bizottság előtt.

"Ez nem röghöz kötés, hanem a fiatalok szabad döntésén múlik" - mondta Hoffmann Rózsa arról, hogy az államilag finanszírozott képzésért cserébe Magyarországon kell dolgozniuk a hallgatóknak.