A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
„Csöbörből vödörbe estünk, de folytatjuk” - közölte az elhíresült jászladányi iskolaügyben országosan ismertté vált Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet (JRPSz) vezetője azután, hogy nem sikerült megegyezniük csütörtökön az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszéken a jászladányi önkormányzattal az iskolai szegregáció megszűntetésének a módjáról - írja a Roma Sajtóközpont.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet (JRPSz) 2007-ben indított pert Jászladány önkormányzata és a magániskolát fenntartó alapítvány ellen. A jászladányi önkormányzat úgy különítette el a roma és a nem roma tanulókat, hogy 2002-ben támogatta egy alapítványi iskola létrejöttét. Dankó István, polgármester az erről szóló előterjesztésében akkor úgy indokolta az intézmény megalapítását: „népeket, amelyek kultúrákat hordoznak, nem lehet erőszakosan egybezárni".
Tavaly júniusban majdnem tíz évig tartó jogi huzavona után a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogerősen elmarasztalta a jászladányi önkormányzatot az iskolaügyben. Az LB a felülvizsgálati eljárásban megállapította, hogy jogellenesen különíti el a jászladányi önkormányzat a saját fenntartású és a magániskolában a mélyszegény és a roma diákokat az etnikai hovatartozásuk, a társadalmi helyzetük és a vagyoni helyzetük alapján, és ezzel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az LB eltiltotta a jászladányi önkormányzatot a további jogsértéstől, kötelezte annak abbahagyására, ugyanakkor új eljárásra kötelezte az első fokon eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságot, hogy döntsön a jogellenes állapot megszüntetésének módjáról. Az LB a felperes alapítványtól azt kérte, hogy készítsen deszegregációs tervet, amely részletezi, hogyan kívánja felszámolni az elkülönítést.
Túry Gergely
Közben Jászladányon a képviselőtestület önfeloszlatása miatt időközi helyhatósági választásokat írtak ki, a szegregációt bevezető és védelmező polgármester már elbukott, és a független jelöltként induló Drávucz Katalint választották meg polgármesternek.
Mohácsi Erzsébet, a CFCF igazgatója közölte, hogy a jogerős LB ítélet ellenére az önkormányzat semmit sem intézkedett, hiába küldték el a deszegregációs tervüket az újonnan megválasztott polgármesternek, az nem reagált rá.
Csütörtökön kezdődött a per folytatólagos tárgyalása az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszéken. A tárgyalás kezdete előtt a polgármester felajánlotta a jogvédőknek a peren kívüli megegyezés lehetőségét és közölte, hogy szerintük az LB ítélet nem rendelkezett az alapítványi iskola megszüntetéséről. A taláros testület Drávucz Katalint hallgatta meg az első tárgyalási napon. Mohácsi szerint a városvezető a bíróságon kijelentette, hogy nem hajlandók megegyezni az iskolai elkülönítés megszüntetésének a módjáról, nem rosszabb az iskolai színvonal az önkormányzati iskolában, mint a magániskolában és nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy akkor mi indokolja az alapítványi iskola létezését, sőt azt se tudta, hogy hány diák jár az önkormányzati iskolába.
Drávucz Katalin januárban arra hivatkozott az RSK-nak az ítélet végrehajtását firtató kérdésünkre, hogy nem ismeri a peranyagot, és közölte, hogy az alapítványi iskolába jár a gyereke, mert „nem szeretné, ha viselkedési problémával küzdő gyerekek közt tanulna”.
A CFCF a deszegregációs tervében felmenő rendszerben szüntetné meg az elkülönítést, úgy, hogy az iskolakezdő kisdiákokat már csak az önkormányzati iskola fogadná a jövőben. Mohácsi közölte, ha az önkormányzat ezt nem fogadja el, akkor az LB döntés értelmében azonnali hatállyal fel kell számolni a magániskolát. Közben az önkormányzat 2019.-ig meghosszabbította az alapítványi iskolával kötött bérleti szerződést. Erről azt mondta, hogy az LB rendelkezhet arról, hogy a bérleti szerződést meg kell szüntetni. Hozzátette, hogy a két iskolarészt elválasztó földszinti ajtó még mindig zárva van, a polgármester a tárgyalás után azt mondta erről az egyik munkatárásnak, hogy vagyonvédelmi okokból zárják be az ajtót.
Kállai László, a JRPSz vezetője arra emlékeztetett: miután egy fal és kulcsra zárt ajtó választja el őket, a két iskolában a gyerekek, noha egy épületben vannak, mégsem játszhatnak, vagy beszélhetnek egymással, a játszótéren vagy más rendezvényen sem találkoznak. Kiemelte, hogy a jogerős bírósági végzés ellenére szeptemberben első osztály indult a magániskolában. A tárgyalást elnapolták.
