"Titokzatos módon csökkentette a médiahatóság a Class FM és a Neo FM által az államnak fizetendő díjat, pedig a rádiók ezekre az összegekre hivatkozva kapták meg a frekvenciákat a 2009-ben nemzetközi vihart is kavaró pályázaton. A hatóság csak a csökkentést ismeri el, de az adók érdekeire hivatkozva nem teszi közzé, pontosan mekkora díjat kell most fizetniük az eredetileg nagyon bőkezű ajánlatot tevő cégeknek" - írja az Origo.

A lap felidézi, hogy 2009. október 28-án az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) ülésén döntöttek az akkor még a Sláger és a Danubius rádiók által használt frekvenciákra kiírt pályázatról, és az ülés jegyzőkönyve szerint a tagok között komoly nézeteltérés alakult ki egyes jelentkezők alkalmasságáról. Összesen öt pályázó volt a két frekvenciára, közülük ketten is azt ígérték, hogy győzelmük esetén a többieknél jóval nagyobb díjat fognak befizetni az államnak. A testület akkori elnöke, Majtényi László azonban vitatta, hogy ez a vállalás teljesíthető lenne. Majtényi végül kisebbségben maradt, és a feltűnően nagy összeget kínáló cégek nyerték el a frekvenciát, majd néhány héttel később Class FM és Neo FM néven el is indították az új rádiókat.

A két cég pályázati anyagában a lap szerint konkrétan az szerepelt, hogy az első szűk két évben fix összegű díjat fizetnek, majd 2011. július elsejétől az előre meghatározott 200 millió forintos alapdíj felett befizetik bevételük mintegy felét. A Class FM-et tulajdonló Advenio Zrt. a bevételének 55 százalékát ajánlotta fel, a Neo FM-et elindító FM1 Konzorcium pedig kereken 50 százalékát. Ehhez képest a többi pályázó - a Sláger, a Danubius és a Juventus rádió tulajdonosai - a bevételének jóval kisebb hányadát, mindössze 10-15 százalékát ajánlotta fel, és ennek a látványos különbségnek szerepe volt abban, hogy ezek a cégek alulmaradtak az Advenióval és az FM1-gyel szemben.

"Mivel a pályázatokban megszabott 2011. július elsejei határidő rég letelt, már javában működnie kellene annak a rendszernek, amelyben a rádiók üzemeltetői a bevételük után fizetik a műsor-szolgáltatási díjat, ez azonban végül nem következett be. Az időközben az ORTT helyére lépett Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH) kapott információkból és az áttekintett hivatalos dokumentumokból ugyanis az derült ki, hogy a díjfizetési rendszert jelentősen átalakították a pályázatban szerepeltetett feltételekhez képest, a két rádió üzemeltetői által fizetendő díjat pedig mérsékelték" - írja a lap.

Az NMHH betekintést engedett ugyan az Origo kérésére a két rádióval kötött szerződésekbe, azokban azonban kitakarták a legfontosabb információkat, a díjak összegét. A médiahatóság közölte, hogy ezt a rádiót működtető cégek kérésére tették, a médiatörvény ugyanis lehetőséget biztosít számukra, hogy megjelöljenek olyan adatokat, amelyeket "üzleti titok védelmére, egyéb méltányolható érdekre, továbbá jelentős médiapolitikai szempontra hivatkozással" nem akarnak nyilvánosságra hozni.

Ez a lap szerint valóban szerepel ugyan a jogszabályban, de az kimondja azt is, hogy a lehetőség nem vonatkozik "a közérdekből nyilvános, illetve jogszabályban meghatározottak szerint egyébként törvény által védett titoknak nem minősíthető" adatokra. A polgári törvénykönyv szintén kimondja azt, hogy "nem minősül üzleti titoknak (...) az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat".

Az Origo megkérdezte az NMHH-t, hogy ezeknek a törvényi kitételeknek a fényében is helyesnek tartja-e, hogy nem ismerhető meg az állam - vagyis az adófizetők - tulajdonában álló frekvenciák használatáért kapott díj, de erre a felvetésükre nem reagáltak.

További részleteket itt olvashat!