"Nagyobb aktivitásra számítottak a szakszervezetektől," hiszen a munkavállalók jogainak védelme "közös társadalmi ügy kéne, hogy legyen" - mondta Vágó Gábor LMP-s képvieslő a hvg.hu-nak.

Vágó szerint a kezdeményezés kudarcához hozzájárult a munkahelyi aláírásgyűjtést tiltó munkaügyi törvény, illetve az, hogy sokan tartózkodnak személyes adataik megadásától attól tartva, hogy egzisztenciájukat veszélyeztetné, ha bármilyen ellenzéki szerveződésben részt vesznek.

Korábban a Kettős Mérce nevű LMP-közeli blog közölt a szakszervezeteket bíráló cikket. Szerintük az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a LIGA Szakszervezetek, az MSZOSZ és mások „átalusszák a magyar történelem utolsó népszavazását” (utalva ezzel a hamarosan hatályba lépő, a civil kezdeményezéseket megnehezítő népszavazási törvényre).

MTI / Illyés Tibor

Az LMP honlapján támogatóként feltüntetett Pedagógusok Szakszervezetének egy tagja közölte: hivatalosan nem kampányoltak az LMP kezdeményezése mellett és nem gyűjtöttek szervezetileg aláírásokat. Elküldték viszont az aláírásgyűjtő íveket a helyi érdekvédelmi szervekhez, „mindenkinek egyéni döntésére” bízva, aláírja-e azt.

Hasonlókat mondott el dr. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Szerinte a szervezeti együttműködés feltétele lett volna, hogy a népszavazást kezdeményező szervezet az Autonómokkal is egyeztet például a kérdések megfogalmazásában. Politikai pártokkal azonban még ilyen feltételek mellett sem szeretnének együttműködni.

Az elnök szerint nem befolyásolta volna a kezdeményezés kimenetelét, ha az Autonóm Szakszervezetek aktívabban vesz részt az aláírásgyűjtésben. Az LMP-vel való szorosabb együttműködés más miatt is kockázatos: szerinte „objektív módon sérülnének” a munkavállalók jogai, ha a szakszervezet politikailag elkötelezné magát.

Borsik szerint antidemokratikus, hogy tiltják a munkahelyeken történő aláírásgyűjtést, amely nagyban hozzájárulhatott a kezdeményezés kudarcához. Bár azzal nem ért egyet, hogy az aláírásokat feldolgozó szervek elérhetnék az aláírók valamiféle diszkriminálását, szerinte tény, hogy az utóbbi időben Magyarországon „növekedett a társadalom veszélyérzete és ez kitermeli ezeket az aggodalmakat is.”