Valóban én voltam a témavezető, de többet erről az egész ügyről nem szeretnék beszélni – erősítette meg a hvg.hu információját Scherdán Józsefné, amikor csütörtök délelőtt megkerestük. A témavezető személye azért fontos, mert neki feladata nyomon követni a diplomamunka készítésének fázisait. Ugyanakkor a nyolcvanas években bevett gyakorlat volt a pécsi tanárképzőn, hogy a témavezető és a bíráló ugyanaz volt. A ma már nyugdíjasként dolgozó adjunktus írta alá Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának a bírálatát, melyet a Hír Tv hozott nyilvánosságra múlt pénteken.

A bírálat azért lényeges elem a plágiumgyanús történetben, mert ennek alapján gyanúsítják Gyurcsány Ferencet, hogy lemásolhatta egykori sógora, Rozs Szabolcs ugyanazzal a címmel elkészített diplomamunkáját. Gyurcsány szakdolgozatának bírálatát vetették ugyanis össze a Hír Tv-sek Rozs Szabolcs dolgozatával, és kiderült: a Rozs-dolgozatra illik a Gyurcsány-dolgozat bírálata. Márpedig ebből arra lehet következtetni, hogy a két dolgozat nem csak a címében egyezik egymással.

Gyurcsány Ferenc és Rozs Szabolcs is a pécsi tanárképző főiskolára jártak, de más-más szakra, s eltérő időpontban. A földrajz szakos Rozs 1980-ban A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel adott be szakdolgozatot, négy évvel később pedig a biológia-technika szakos Gyurcsány ugyanezen a címen adott le munkát. Gyurcsány 1983-ban házasodott össze Rozs Szabolcs testvérével, Beatrixszal, a sógor diplomamunkájának egyik példánya pedig azóta is Rozs szülei házában van – állította a Hír Tv múlt pénteki műsora.

Más dolgozatok is elkeveredhettek

Bár csütörtökön állítólag előkerült Rozs Szabolcs korábban elveszettnek hitt dolgozata, Gyurcsány Ferenc munkája továbbra sincs meg. Ezért egyelőre nem is lehet vizsgálni, illetve bizonyítani a plágiumot. Jóllehet a sajtóbeszámolók szerint csak Gyurcsány Ferenc szakdolgozata hiányzik az akkori évfolyamból, a hvg.hu egyetemi forrásból úgy értesült, amikor az intézmény keresni kezdte a volt kormányfő diplomamunkáját, nem ellenőrizte, hogy valamennyi akkori főiskolai hallgató dolgozata megtalálható-e az egyetemen, lehet, hogy másoké is elkeveredett.

Gyurcsány Ferenc a pártja majálisán - tagad és perel

Hernádi Levente

Több, egykoron a tanárképző karon tanító dolgozó is azt állította a hvg.hu-nak, hogy más dolgozatok is tűntek már el az intézményben. Ezt egykori és mostani dolgozók – köztük tanárok és adminisztrátorok, akik névvel nem vállalták a nyilatkozatukat – azzal magyarázták, hogy a nyolcvanas években még semmiféle nyilvántartási kötelezettségük nem volt, nem egy helyen tárolták a dolgozatokat, ráadásul azóta az épületben rekonstrukciós munkák is zajlottak. Selejtezés ugyanakkor nem volt – állították mindannyian.

Egy dolgozat útja

Gyurcsány dolgozatánál kulcskérdés, hol lehetett utoljára. Annyi bizonyos, hogy az államvizsgán az egyetemi példány még a vizsgálóbizottságnál volt, méghozzá a bírálattal, a hallgató indexével, illetve a (terep)gyakorlatot igazoló papírral együtt. A vizsgán pedig kérdéseket is tett fel a bizottság a dolgozattal kapcsolattal. A vizsga után a diplomamunkát is tartalmazó paksamétát a tanulmányi osztályra küldték, ahol az adminisztráció kiállította az oklevelet. Ekkor került a bírálat a dolgozatba, míg a bírálat másolatát iktatták egyebek mellett az államvizsga jegyzőkönyvével együtt. Ezért az egyetem igazolni tudja a diplomaszerzés és a szakdolgozat elkészítésének tényét, és így maradhatot meg a bírálat másolata is, miközben a szakdolgozat eltűnt.

Csakhogy a diplomamunka – benne az eredeti bírálattal – ezután külön utat járt be. A vizsgált időszakban az intézményben dolgozók egybehangzó állítása szerint a tanárképző főiskola könyvtára túlzsúfolt volt, így a dolgozatok a legtöbbször nem ott, hanem az illetékes tanszékeknél landoltak, de az is előfordult, hogy a témavezetőknél ragadtak. A hvg.hu egyetemi forrásból úgy tudja, ma is vannak az épületben olyan szakdolgozatok, amelyek évtizedekkel ezelőtt készültek, szekrények tetején porosodnak és nincsenek a nyilvántartásban. Így még az sem zárható ki, hogy Gyurcsány elveszettnek hitt dolgozata végül előkerül.

A Pécsi Tudományegyetem sajtóreferense, Kottász Gergely nem kívánt megkeresésünkre válaszolni a szakdolgozat tárolására vonatkozó kérdéseinkre. Mint mondta, az összes erre vonatkozó kérdést az áprilisban felállt tényfeltáró bizottság fogja megválaszolni, az egyetem ezt követően ad majd ki közleményt.

A kísérletek elmaradtak

A hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó egyik egyetemi oktató – aki Gyurcsány Ferencet és Rozs Szabolcsot is tanította – azt mondta, abban az időben a természettudományi témákban inkább „kísérletes típusú” diplomamunkák készültek, ezek voltak a gyakoriak. Ilyenkor a tanár saját kutatásának egyik részterületébe vonta be a hallgatót. Értelemszerűen ekkor a konzultációk is gyakoribbak voltak, így a plagizálás szinte kizárható volt. A tanár azt mondta, mindkét hallgatójára jól emlékszik, ami szerinte nem is meglepő, hiszen a karra szinte csak lányok jártak, így a fiúkat könnyű volt megjegyezni, ráadásul a későbbi miniszterelnök a helyi KISZ bizottságának vezetőjeként igencsak aktív volt.

Facebook / Gyurcsány Ferenc

Ezzel szemben néhányan úgynevezett „irodalmon, adatgyűjtésen” alapuló diplomamunkákat adtak be, ezek közé tartozott Rozs Szabolcs és Gyurcsány Ferenc is. A témavezető és a hallgató közötti konzultáció azonban az ilyen típusú munkák esetében sem maradt el, amit az egyik forrás azzal indokolt, hogy hatalmas lebőgés lett volna az előbbire nézve, ha az államvizsgán a hallgatót a dolgozata miatt „meszelik el”. Kérdés persze, hogy a témavezető és a hallgató milyen viszonyban állt egymással, s előbbi mennyire volt megengedő a konzultációkat tekintve.

Több, Gyurcsány Ferencet még az 1980-as évekből ismerő egykori tanár is arról beszélt lapunknak, hogy miután Gyurcsány a helyi KISZ-bizottság vezetője lett, sokszor kellett halasztást kérnie egy-egy főiskolai feladat kapcsán. Gyurcsány témavezetője, Scherdán Józsefné viszont nem volt hajlandó válaszolni a konzultációkkal kapcsolatos kérdéseinkre sem.

A volt miniszterelnök tagad

Az ügyet kirobbantó Hír Tv kérdésére Gyurcsány Ferencet először nem tudta felidézni, hogy Rozs Szabolcs miről írt szakdolgozatot, sőt, azt sem, hogy melyik szakra járt. Amikor azonban közölték vele, hogy volt sógora szakdolgozatának címe megegyezik az ő későbbi diplomamunkájáéval, úgy fogalmazott: olvashatta a dolgozatot, és ha így volt, “nagyon valószínű”, hogy használta is. Arra, hogy a pécsi tanárképzőn vele együtt végző évfolyamtársainak a dolgozatai fellelhetők az egyetemen, az övé viszont nem, nem talált magyarázatot, és úgy fogalmazott: ez gyanús, de senkit sem akar megvádolni.

A Demokratikus Koalíció elnöke kedden arra az újságírói kérdésre, hogy szerinte a Rozs-család hazudik-e az ügyben, igennel felelt, szerda este pedig az ATV-nek adott interjúban nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy másolta-e a szakdolgozatát vagy annak egy részét. Úgy fogalmazott: diplomamunkájához a forrásanyagok egy részét és az inspirációt a Rozs-család balatonfüredi házában szerezte, de nem másolta le akkori sógora szakdolgozatát. Felvetette, hogy a Hír Tv által bemutatott munkapéldány hitelessége megkérdőjelezhető; mint mondta, elképzelhető, hogy az ő ellopott 1984-es szakdolgozata és a diplomamunka bírálatában található megállapítások alapján, utólag állították össze.