Egy órán keresztül faggattuk a belügyminisztert, de Pintér Sándor állta a sarat, minden egyes KRESZ-tétel felvetésünkre érdemi észrevétele volt - mondta munkatársunknak egy neve elhallgatását kérő fideszes képviselő, amikor arról kérdeztük, hogyan zajlott Pintér meghallgatása a kormánypártok hétfő délelőtti frakcióülésén. Egy másik képviselő szerint a belügyminiszter annyira határozott és felkészült volt, hogy "leverte a morgolódó képviselőket".
Az ügy előzménye, hogy áprilisban a fideszes Bíró Márk előterjesztésére úgy döntött a párt frakciója, hogy a KRESZ-t módosító rendelet felülvizsgálatát kéri, a képviselők álláspontja szerint ugyanis túlszabályozott lett a rendszer, és ezzel párhuzamosan a szankciók is túl szigorúvá váltak. Bíró akkor azt magyarázta, szerinte nem életszerű, hogy olyan kisebb szabálysértéseket, mint például a sárga lámpán való áthajtást, olyan mértékben büntessenek, amely egy átlag vidéki embernek megfizethetetlen. Példaként említette, hogy az úgynevezett nyomon követés szabálya miatt, ha valaki áthajt autójával a sárga lámpán, és a következő két hónapon belül vásárol egy új autót, ám azt elfelejti átíratni, akkor a két jogsértésért együtt akár a jogosítványát is elveszítheti. Azt is kifogásolta, hogy ha valaki harminc napon belül nem tudja megfizetni a rá kirótt büntetési díjat, akkor azért akár börtönbüntetést is kaphat. Felidézte, hogy "hummeresek randalíroztak a Balatonon", és arról szóltak a hírek, lehet, hogy csak húszezer forintos büntetést kapnak.
Információink szerint Pintér Sándor a képviselők előtt azt mondta, a büntetési tételek nagysága érdemben nem változott, és példaként említette, hogy csak a gyerekülés hiánya miatt kivetendő díj nagysága emelkedett. Azt mondta, hogy ez a szigorítás a ma EEMI-nek nevezett minisztérium (a korábbi Nefmi) kérésére került bele a szabályozásra, és tudomása szerint a minisztériumnál is eredetileg civil szervezetek kezdeményezték a változtatást.
Úgy tudjuk, a képviselők azt is kifogásolták, hogy gondot okoz az autósoknak, hogy egyes esetekben az útépítéseket követően is kint maradnak a 30 km/h-s sebesség korlátozó táblák az út szélén, és ez komoly gondot jelent az autósoknak, ráadásul a képviselők szerint volt rá példa, hogy a rendőrök ilyen útszakaszon mértek. Az is felmerült több a honyatyákban, hogy nem a rendőrség anyagi helyzetének javítását szolgálják-e a bírságok, de úgy tudjuk, Pintér Sándor rövid úton eligazította a képviselőket arról, hogy a jelenlegi költségvetési szerkezetben a bírságok nem a rendőrséghez futnak be.
Az egyik, lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő képviselő szerint a tanácskozáson a sárgalámpa-ügy volt a slágertéma, vagyis az a Bíró Márk által korábban is említett körülmény, hogy szigorúan büntetnék a sárga jelzésen áthaladó autósokat. A miniszter erre reagálva jelezte, hogy hajlandóak enyhíteni a szigoron, azaz azoknak csökkentenék a bírságát, akik először hajtanak át sárga lámpán, akik azonban rendszeresen megteszik ezt, azoknál növelnék a büntetést.
Információink szerint az is felmerült a frakcióülésen, hogy az autópályákon vezessék be a német modellt, azaz ne legyen sebességkorlát, ám Pintér Sándor közölte, hogy ebben nem enged, és statisztikákkal bizonyította, hogy az objektív felelősség elve és a szigorúbb büntetés visszavetette a halálozási arányt, vagyis míg 1990-ben 2439, addig tavaly csak 638 ember halt meg a magyar utakon.
Úgy tudjuk, hogy a frakcióülésen Révész Máriusz kőbányai képviselő rákérdezett arra is, miért büntetik nyakra-főre a bicikliseket, mire Pintér azt mondta, ebben a kérdésben is nyitott, de meg kell érteni, hogy vidéken gyakran a kocsmába is biciklivel járnak az emberek. Emiatt a főutakon szerinte továbbra is fenn kell tartani a szigort, míg a bicikliutakon részegen közlekedő, árokba boruló kerékpáros legfeljebb magával szúr ki.
A képviselők és a miniszter abban állapodtak meg a frakcióülés végén, hogy folytatják az egyeztetést; ehhez Bíró Márk főleg autós érdekvédő szervezeteket, Révész Máriusz pedig biciklis szervezeteket ajánlott a miniszter figyelmébe.
