„Kistermelő vagy meghatározott földrajzi térségen belül mezőgazdasági vállalkozó által megtermelt vagy előállított alapanyagokból” kell készülnie a napköziseknek felszolgált meleg ételnek a 23/2012. (IV. 18.) Nefmi-rendelet értelmében. A hátrányos helyzetű gyerekek nyári étkeztetésére pályázó önkormányzatoknak „a kistermelővel, vállalkozóval kötött szerződéssel kell igazolni”, hogy az ingyenebéd a település 40 kilométeres körzetében termelt alapanyagokból, valamint helyi vendéglátó-ipari vagy kereskedelmi egységben készült.

Ajánlott volt, kötelező lett

A korábbi jogszabályok csak ajánlották a helyi termelőktől való vásárlást, sok település valóban a környékről szerezte be a hozzávalókat, most azonban a korábbi ajánlat kötelező érvényűvé, a pályázás egyik feltételévé vált.

Menzakoszt. Keserű falatok

Stiller Ákos

Szabó Tímea LMP-s képviselő szombaton úgy nyilatkozott: elfogadhatatlannak tartja az új szabályozást, hiszen sok település nem tudja megtermelni a napközis étkezéshez szükséges hozzávalók harminc százalékát, ezért a minisztériumnak át kellene vizsgálnia a szabályozást. Hangsúlyozta: „egy kormány kiemelt feladata kell legyen, hogy a gyermekek hozzáférjenek a meleg ételhez”. A képviselőnő szerint a rendelet következtében több tízezer gyermek maradhat éhen.

Menet közben hozott szabály

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) a hvg.hu kérdéseire azt válaszolta: a rendelet „túl merev”, hosszú távon módosításra szorul, hogy ne érintse rosszul azokat a falvakat, ahol nem folytatnak jelentős mezőgazdasági tevékenységet. Ráadásul ezek tipikusan azok a hátrányos helyzetű települések, ahol a legtöbb gyerek szorulna rá a rendszeres napközis étkeztetésre. Schmidt azért is bírálta a rendeletet, mert „menet közben” hozták, amikor már számos közbeszerzési szerződést megkötöttek, vagy folyamatban van a megkötésük. Szerinte a kistermelők forgalmának növelésére másmilyen eszközök is lennének, akár az önkormányzatok bevonásával is meg lehetne szervezni például a zöldségek, savanyúságnak való termények felvásárlását, azonban ehhez kevés a települések kényszerítése, ehelyett komoly pénzügyi támogatásra lenne szükség.

Hasonló véleményen van a TÖOSZ főtitkára, Zongor Gábor is. Szerinte a rendelet célja valóban a családi gazdaságok támogatása, nem a megszorítás, azonban ehhez ennél jóval többre lenne szükség. Különösen problémás lehet a napközik hússal való ellátása, hiszen az állattenyésztés az országban nagyon egyenlőtlenül oszlik el. Zongor úgy fogalmazott: hosszú távon a felmerült problémákra a megoldást a szövetkezeti rendszerre való átállás jelentené, hogy a mezőgazdasági termelők ne függjenek az értékesítőktől.

Amikor nincs kitől venni

„A beadott pályázati lapon is jeleztük, hogy nem tudjuk teljesíteni az új feltételeket” – mondta a hvg.hu-nak Pergő Margit, Berhida független polgármestere. Mint mondta, Berhida, a Veszprém megyei, hatezres lakosságú ipari város gyakorlatilag csak ipari növényeket, repcét, kukoricát és búzát termeszt. Berhidán és környékén elsősorban ipari tevékenységet folytatnak, a város egyike az úgynevezett „piszkos tizenkettőnek”, Magyarország legerősebben szennyezett településeinek. Emiatt a közelben megtermelt kevés élelmiszer is erősen ki van téve a környezetszennyezésnek, a helyi gyerekek egészségét veszélyeztetné, ha a szennyező anyagok a helyi terményekkel bekerülnének a szervezetükbe.

A polgármester elmondta: az elmúlt években körülbelül 120 hátrányos helyzetű gyerek élelmezését vállalta a város, az alapanyagokat egy külsős cég szállította és az egyik berhidai óvoda konyháján főztek belőle. A pályázat értelmében az állam ugyanannyi gyerek étkezését volt hajlandó állni, amennyit az önkormányzat, vagyis a költségek felét vállalta. Egy évvel ezelőtt forrásmegvonás miatt Berhida már csak 80 gyerek számára tudta biztosítani a nyári ebédet, az új rendelet után azonban lehetséges, hogy a rászorulók felének sem tudják majd biztosítani az eddigi ellátást.

Pergő Mária biztos benne, hogy a város nem fogja megnyerni idén a megpályázott támogatást. Áprilisban a polgármester felkereste a helyi termelőket, akik közölték, nem tudják biztosítani az élelem harminc százalékát. A beadott pályázatba ugyanez került be. Pergő Mária reméli, a rendeletet időközben módosítják majd, vagy hogy az elbírálók tekintettel lesznek a város helyzetére.

Nem szóltak, hogy hibás a pályázat

Tóth Pálné, a Dunaújváros környéki Rácalmás gyermekjóléti vezetője a hvg.hu-nak azt mondta: Rácalmás nem számít hátrányos helyzetű településnek, így eddig is csak a gyerekek negyedének nyári ellátását biztosította az állam. A falu eddig 100-150 ezer forintot kapott az államtól támogatásként, azonban az új rendelet hatására valószínűnek tartja, hogy júniustól az önkormányzat már saját zsebből lesz kénytelen az összes gyermek étkeztetését fizetni.

Mint mondta: a pályázat benyújtásakor kevéssé ismerték a jogszabályt, de ugyanígy lehettek ezzel a minisztérium dolgozói is, akik egy, a gyerekek számával kapcsolatos szabálytalanság miatt visszaküldték a szerződést, azonban az új feltételekbe ütköző pontokat látszólag nem vették észre. Tóth Pálné úgy emlékszik, a korábban beadott pályázatokkal szinte megegyező lapot nyújtott be idén is az önkormányzat. A falu képes lesz majd teljesíteni a helyi alapanyagokra vonatkozó feltételt, de a helyben való főzést és az ebédeltetést már nem tudják biztosítani. Eddig az ételt egy egyéni vállalkozó szállította a városba hűtőkocsival, az ételt a gyerekek ételhordókban vihették haza.

Tóth Pálné szerint a Rácalmás környéki falvakból az eddigi beszállító össze tudja ugyan gyűjteni a hozzávalókat, de a helyben való főzésre az önkormányzatnak nincs lehetősége. Emiatt elképzelhetőnek tartja, hogy Rácalmás is kiessen a támogatott települések köréből.