szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Noha Orbán Viktor szerint "a romkocsmák félhomályában merengő diplomásokkal" Dunát lehetett rekeszteni, s a felsőoktatás eddig tömegével termelte ki a használhatatlan tudású embereket, a tények nem támasztják alá a kormányfő szavait: a diplomás munkanélküliek száma messze elmarad a teljes átlagtól, s bár a bölcsészek valóban nehezebb helyzetben vannak például a jogászokhoz képest, közel sem biztos, hogy sanyarú sorsuk miatt merengenének.

Amikor a "romkocsmák félhomályában merengő diplomásokról" és a használhatatlan tudású emberekről beszélt hétfőn az Országgyűlésben Orbán Viktor, akkor minden bizonnyal nem az informatikusokra vagy a jogászokra, hanem a bölcsészekre célzott. (Szavai egyébként nagyban emlékeztetnek Demján Sándor kirohanásaira, a nagyvállalkozó szemében is csak az úgynevezett "termelő" szférának van becsülete. De az ezzel a réteggel szembeni kormányzati ellenérzéseket jól illusztrálta a Budai Gyula által kirobbantott filozófusbotrányban sugallt "henye tudósok" képe – míg a rendőrség bűncselekmény hiányában meg nem szüntette a nyomozást.)

Nincs könnyű helyzetben, aki a kormányfő szavai mögött a tényeket kutatja. Ha szigorúan a "merengő diplomásokat" vesszük alapul, akkor abba valamennyi felsőfokú végzettségű, diplomás embert beleértjük, akik – Orbán Viktor értelmezése szerint – piacképtelenek, s ha munka nincs, marad a merengés. Csakhogy a statisztikák nem ezt igazolják. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2010 utolsó negyedéves adatai alapján (ezt elemzték részletesen munkaerő-piaci szakértők – a szerk.) például megállapítható, hogy míg a teljes népességen belül 10,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta (ez majdhogynem megfelel a 2011 III. negyedévi adatnak), addig a diplomás munkanélküliség mindössze 4 százalék volt, ami messze elmarad a teljes átlagtól. Sőt, az érettségizettek (7 százalék) és a szakképzettek (9 százalék) adataitól is. A munkanélküliség azóta ugyan 11,5 százalékra kúszott fel, de a belső arányok nem változtak jelentősen.

Nem tudni, hová tűnnek a bölcsészek

Amennyiben a "merengő diplomások" alatt a bölcsészeket értjük, még nehezebb a helyzet. Bauer Béla szociológus a hvg.hu-nak elmondta: négy évvel ezelőtt készült az utolsó komoly kutatás (ez volt az Ifjúság 2008 címmel írt felmérés), amely választ adhatna erre a kérdésre, csakhogy azóta sok idő telt el. Legutóbb ugyan készült a témában egy felmérés, de az is az interneten, és a megkérdezettek mind egyetemisták voltak, nem pedig aktív munkavállalók vagy éppen munkanélküli diplomások. Pedig a téma nemcsak a közvéleményt, hanem a tudományt is érdekli, legalábbis erre utal, hogy például az ELTE Karrierközpontjában már rendeztek a "bölcsészdiploma valós értékéről" konferenciát.

A Hallgatói Hálózat tüntetése. Aktív merengők
©

Azt, hogy a felsőoktatás tömegével termeli ki a piac számára használhatatlan munkaerőt, Hoffmann Rózsa is előszeretettel hangoztatja, jóllehet az oktatási államtitkár is általában személyes tapasztalatokra (vállalatigazgatókkal folytatott beszélgetések) hivatkozik. Emiatt csökkentették az ilyen jellegű képzések keretszámait drasztikusan, míg a műszaki szakok államilag finanszírozott férőhelyeit növelték. Tény ugyanakkor, hogy a KSH – már hivatkozott, 2010-es – adatai szerint a diplomás munkanélküliség a számítástechnikai területen végzetteket érinti a legkevésbé (1,6 százalékos a munkanélküliségi ráta), míg a humán tudományokat űzők között kicsivel több mint 4 százalékos a munkanélküliség. Ám a válság miatt nehéz helyzetben vannak az építőipari, építészeti területen, sőt a mezőgazdasági területen dolgozók is, akikre pedig nehéz lenne rásütni a bölcsész jelzőt.

A menő egyetemek végzettjeit felszívja a piac

Van még egy kapaszkodási pont is, ha "merengő bölcsészek" után akarunk kutatni, mégpedig a felsőoktatási intézmények pályakövetési adatai. Ezekből elvileg kiolvasható, hogy az adott intézmény adott karain, illetve szakjain végzett hallgatók mennyire voltak képesek elhelyezkedni a munkaerőpiacon, egyáltalán a végzettségüknek megfelelő munkát végzik-e már aktív munkaerőként. A Pécsi Tudományegyetem pályakövetési rendszerének legutóbbi adatai szerint az állást kereső végzett hallgatók közül a válaszadók 81,6 százaléka talált magának munkát, közülük 32 százalék egy hónapon belül. Igaz, a bontásból kiderül, hogy a sikertelen álláskeresés az egyetem emberi erőforrás-fejlesztési kar végzettjeinél (32 százalék), valamint a bölcsészeknél (29,3 százalék) volt átlag feletti.

A válság előtt több szakértő is azon a véleményen volt, hogy a bölcsészdiplomát értéktelennek beállítók tévednek, merthogy a nyelveket beszélő, jól kommunikáló bölcsészek sokkal rugalmasabbak, több területen is bevethetőek, éppen ezért piacképesek. Ezt egyébként a pécsi egyetem felmérése is visszaigazolja. „Nagyon érdekes viszont a bölcsészek vártnál nagyobb arányú (43,9%) jelenléte a magánvállalatoknál, ami a diploma hasznosításának egy új lehetőségére utal” – olvasható a pályakövetési tanulmányban. A piaci szférában egyébként a pécsi egyetemről kikerülők közül átlag felett helyezkednek el a közgazdászok (75 százalék), a mérnökök (74,6 százalék) és a művészek (66,7 százalék), míg jelentősen alatta maradnak az orvosok (30,4 százalék). Igaz, hogy ugyanebből a pécsi egyetemi felmérésből akár a "merengő bölcsészeket" is megtalálhatjuk, hiszen az adatok szerint a "sem most, sem korábban nem dolgozók aránya" magas a művészeknél (30,5 százalék), a természettudományi kar végzettjeinél (28,2 százalék) és a bölcsészeknél (27,8 százalék).

0,4 százalék mereng csak a kocsmákban

Ha a pécsi példánál maradunk, akkor a Munkaügyi Központ dél-dunántúli statisztikája sem elhanyagolható. Eszerint 2011-ben a Dél-Dunántúlon 72 272 regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, amiből a diplomások száma mindössze 3028 volt (azaz az összes regisztrált 4,2 százaléka), a bölcsészek pedig a teljes munkanélküli tömeg 0,4 százalékát tették ki.

Festett fal az egykori Tűzraktérben
©

Az ELTE diplomás pályakövetési rendszerének eredményei is visszaigazolják, hogy a bölcsészeknek nehezebb elhelyezkedniük, mint például a jogászoknak vagy az informatikusoknak, bár az, hogy az intézményben végzett pályakezdő diplomás válaszadók 68,6 százalékának már akkor volt állandó munkahelye, amikor a diplomáját megszerezte, nem a romkocsmás merengést vetíti előre. Az elhelyezkedési arány a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon a legmagasabb (91,8 százalék), ezt követi az Állam- és Jogtudományi Kar (87,4 százalék), míg az Informatikai Karon végzettek 82 százaléka talált állást néhány hónapon belül. Ahogy a pécsi esetben is, a legnehezebb dolguk a bölcsészeknek és a természettudósoknak van, mivel előbbieknél 62 százalékos, utóbbiaknál 60,1 százalékos az elhelyezkedési arány.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Itthon

Bölcsészek átnyergelnek az informatikára?

Bölcsészekből is lehet az IT-szektorban megbecsült munkavállaló - legalábbis ezt ígéri a Debreceni Egyetem és egy informatikai szolgáltató közötti megállapodás. Ennek jegyében a civis városban 300 új munkahely létesül.

MTI Karrier

A bölcsészdiplomások tudnak a legkevésbé munkát találni

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) felmérése szerint a frissdiplomás válaszadók 68,6 százalékának már volt állandó munkahelye, az állandó munkahellyel eddig nem rendelkezők között felülreprezentáltak a tanulmányaikat (még) folytató végzettek. A legalacsonyabb az elhelyezkedési arány a bölcsészettudományi kar és a természettudományi kar végzettjei között.

MTI Karrier

Mesterszakos diplomák: megállapodott az öt legnagyobb bölcsészkar

A tudományegyetemeken szerzett mesterszakos diplomák értékének megőrzése a célja annak a megállapodásnak, amely szerint mesterszakos felvételi rendszerük minél teljesebb összehangolására törekszenek a jövőben az ország vezető bölcsészettudományi karainak dékánjai.

MTI Karrier

Hatszázmillió forint a bölcsészképzés fejlesztésére

Mintegy hatszázmillió forintot fordíthat összesen európai uniós forrásból 13 egyetem és főiskola konzorciumként a bölcsész tananyag megújítására. A témában kétnapos konferenciát rendeznek a fővárosban - tájékoztatott az oktatási és kulturális tárca.

eduline.hu Karrier

A bölcsészkaroknak is odacsapnak: ilyenek lesznek a 2013-as keretszámok

Rosszul járnak a 2013-as keretszámokkal a bölcsészszakokra és mesterképzésekre felvételizők. Az erőforrás-minisztérium legfrissebb, az eduline birtokába került felsőoktatási tervezete alapján jövőre ezerrel kevesebb hallgatót vehetnek fel bölcsészképzésekre az egyetemek és főiskolák, de a mesterszakokra sem lesz könnyű bekerülni.

Gazdára talált az Agymenők Élménynap nyereményautója

Gazdára talált az Agymenők Élménynap nyereményautója

32 millió forintért vásárolt be Trócsányi László az új szuperkötvényből

32 millió forintért vásárolt be Trócsányi László az új szuperkötvényből

Valószínű nem szaladgálós autónak építették ezt a 360 lóerős ültetett Volkswagen Caddyt

Valószínű nem szaladgálós autónak építették ezt a 360 lóerős ültetett Volkswagen Caddyt

Észak-Koreának segíthetett mobilhálózatot építeni a Huawei, kémkedhetett a felhasználók után

Észak-Koreának segíthetett mobilhálózatot építeni a Huawei, kémkedhetett a felhasználók után

Marabu FékNyúz: Életre nevelés

Marabu FékNyúz: Életre nevelés

A budapesti állatkert vombatkölyke robbantotta a mai cukiságbombát

A budapesti állatkert vombatkölyke robbantotta a mai cukiságbombát