szerző:
Faigl Zoltán

„Vagy nagyon utálják, vagy nagyon szeretik a cigányokat, de tenni senki nem szeret értük” – így látja a helyzetet az ország egyik legszegényebb településén Bagdi Erzsébet, a Hencidai Általános Iskola nemrég leváltott igazgatója, aki 2005 óta létrehozta a régió legmodernebb eszközökkel felszerelt roma iskoláját. Helyszíni riport.

„Könnyű sztereotípiákat ráhúzni mindenkire, amiknek adott esetben igazságtartalmuk is van, de a segítő szándék mindig kifullad, amikor az első kudarc éri a tanárt, mert a gyerek nem úgy szól vissza, ahogy az megszokott. Napi kudarcokkal szembesülnek a kollégák, mert nem csak tanítani, nevelni is kell a diákokat és rá kellett vezetni őket, hogy akarjanak, szeressenek tanulni, ez pedig nem könnyű feladat” – Hencidán vagyunk, az ország egyik hátrányos helyzetű – Jobbik vezette – településén, ahol Bagdi Erzsébet a nehéz körülmények ellenére hozta létre a térség egyik legjobban felszerelt általános iskoláját, azonban a fenntartó önkormányzat leváltotta a vezetőt, annak ellenére, hogy az évek alatt "rendet tett" a hencidai iskolában.

A volt iskolaigazgató munkája elismeréseként Magyarországon elsőként kapta meg a 2008-ban Hiller István minisztersége alatt létrehozott, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek segítéséért járó Teleki Blanka-díjat.

„Megbecsülésről szó sincs”

A Hajdú-Bihar megyei település lakóinak több mint a fele cigány. A 2010-es önkormányzati választásokon Hencida egyike volt annak a négy településnek, ahol a cigány többség ellenére a Jobbik jelöltjét választották meg polgármesternek. Szémán László akkor fölényesen nyerte a választásokat. Amikor ennek okáról kérdeztük a hencidai cigányságot, egybehangzó volt a válasz: „jó ember volt ő mindig, de ha tudtuk volna, hogy így megváltozik, nem szavaztunk volna rá”.

Volt tanítvány - Rézműves Melinda két gyermekével.
©

Mint bármelyik önkormányzatnál, itt is szűkösek az anyagi források, ez vezetett oda, hogy az iskola két épülete közül a nagyobbikat már 2011 őszén bezárták, mivel a rezsire már nem futotta. A kisebbik épületben – a múlt tanévhez hasonlóan – várhatóan idén is váltott munkarendben, délelőtt és délután is folyik majd a tanítás, egy termet pedig akár két osztály is használ egyszerre. Bagdi a 2011/2012-es tanév végén mondott le igazgatói posztjáról amiatt, mert összetűzésbe került a fenntartó, hencidai önkormányzattal.

„Amikor az igazgatói státuszba kerültem, áldatlan állapotok voltak: többször kellett rendőrségi feljelentést tenni, volt, hogy szülők megverték más gyerekét az udvaron, vagy ordítva jöttek be hozzám, egyáltalán nem voltak együttműködőek” – mesélte Bagdi. Először őket kellett megnyernie az újdonsült vezetőnek, aki bár mosolyogva emlékezett vissza az általános iskolában töltött első évekre, a hvg.hu-nak elárulta, hogy gyakran elgondolkozva ment haza a tanítás után, hogy mit nem csinál jól, min kellene változtatni.

„Igazgatónak és pedagógusnak lenni teljesen embert próbáló feladat volt, mert megbecsülésről itt szó sincs, nincsenek olyan nagy érdemek, mint egy elit iskolában, mi nem nyerünk országos versenyeket” – mesélte a volt igazgató, aki szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy akik hátrányos helyzetű embereken próbálnak segíteni, általában nagy eredményeket várnak, az első kudarc után pedig feladják. „A hencidai cigánytelepről, nyomorúságos körülmények közül érkező gyerekek különleges türelmet igényelnek, de amikor  hatodjára is átrázzák az embert, akkor nagyon nehéz újra lehetőséget adni nekik” – mesélt tapasztalatairól Bagdi, de ahogy fogalmazott, ezen felül kell emelkedniük a tanároknak ahhoz, hogy eredményt érjenek el és újabb sanszot adni.

Fotógalériánkhoz kattintson a képre!
©

A hencidai iskola életében először akkor történt változás, amikor a Bagdi Erzsébet előtti vezetés 2001-ben, egy balul elsült ötlettel állt elő: cigány népismeret tanítását akarták bevezetni. Bár már az ezredforduló előtt is roma volt a tanulóknak több mint fele, a hírnek, és az azt övező vaklármának köszönhetően attól a tanévtől kezdve egyetlen nem cigány gyermeket sem írattak az iskolába, két évvel később pedig már csak roma tanulók maradtak az intézményben, ez a helyzet pedig azóta sem változott.

Szabó Katalin igazgatóhelyettes tapasztalatai szerint a nyomortelepekről származó gyerekek úgy érkeznek első osztályba, hogy otthonról semmilyen tudást nem hoznak magukkal, a legtöbb családban a szülők nem tudnak írni vagy olvasni, de gyakran az alapvető higiéniai feltételek sincsenek meg. Ez az oka annak, hogy a hátrányos helyzetűeknél sokkal lassabb a tanulási tempó, mint egy átlagos gyereknél, otthonról ugyanis semmilyen segítséget nem kapnak. „Otthon nincsenek könyvek, lehet hogy asztal sincs, ahova le tudja tenni a tanulnivalót; nem követelhetünk olyan dolgot a gyerektől, amit képtelen megtenni, csak azt tudjuk számon kérni, aminek elsajátítását mi az iskolában lehetővé tesszük” – vélekedett a pedagógus. Szabó Katalin a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy igyekeztek minél többet foglalkozni a tanulókkal, az elsőtől a negyedik osztályosokig napközit szerveztek, hogy tudjanak gyakorolni, a nagyobbaknak tanulószobai lehetőséget, a végzősöknek pedig egyéni fejlesztést biztosítottak.

Néhányan a 8 elemi után továbbtanulnak középiskolában, de jellemzően egy-két év alatt kibuknak a diákok, mert nekik „kiemelt törődésre van szükségük, és akkor már el kell engednünk a kezüket” – vélte Bagdi, aki elmondta, az egyik, nyolcadik osztályból ballagó diák úgy búcsúzott el tőle, hogy azt mondta, „tudom, hogy most vettek utoljára emberszámba”.

A legmodernebb iskola

Hencidán nincs túl sok lehetőségük a tanulóknak, ezért „próbáltunk egy munkára alkalmas helyet létrehozni, mind a tanulók, mind a tanárok tekintetében” – mutatott rá az iskola épületére Bagdi Erzsébet. A 2011/2012-es tanév végén leváltott igazgató és helyettese a tanítás mellett 2005-ben kezdte el „menedzselni” az iskolát, hogy a lehető legjobb körülmények között tanulhassanak a hátrányos helyzetű romák. „Rengeteg időt töltöttünk az iskolában, a tanítások után és hétvégén is az EU-s pályázatokkal foglalkoztunk, de úgy éreztük, megéri, mert haladunk” – fogalmazott az igazgatóhelyettes.

 

A pályázatokból befolyó pénzeken felszereltek egy olyan iskolát, mely a környéken a legmodernebb eszközparkkal rendelkezett: lecserélték a teljes számítógép-állományt, és öt interaktív táblát is nyert az intézmény. Ezen kívül a dolgozók többféle pedagógus-továbbképzésen, módszertani fejlesztéseken vettek részt, valamint roma integrációs programot vezettek be. Az intézmény az ezredforduló táján Vöröskeresztes Bázisiskola programot is indított, melynek keretében a gyerekek elsősegély-nyújtási versenyeken vesznek részt, az Ifjúsági Vöröskereszt pedig véradásokat szervez. 2007-ben indult Hencidán az Öko-iskolai program, mely a szelektív hulladékgyűjtést, az elemgyűjtést és különféle környezetvédelmi tevékenységeket hozta előtérbe. A tavalyi tanévben indult el hejőkeresztúri mintára a Hátrányos Helyzetűek Oktatása (H2O) program. Ez olyan tanítási-nevelési módszer, mely elősegíti a különbözőképpen szocializált, eltérő kulturális háttérrel rendelkező gyermekek együttműködési készségét.

Nincs jövőjük?

A modern felszerelés és az eltökélt tanárok ellenére a legtöbb hencidai szülő borúsan látja gyermekei helyzetét: Horváth Béla, az egyik helyi apa szerint bizonytalan a fiatalok jövője, mert általában nem tudnak kitörni a nyomorból és ritkán kapnak rendes állást. A körülbelül 1300 fős településen a felnőtt lakosságnak is alig jut munka.

Szabó Katalin, igazgatóhelyettes aki több mint 55 éve dolgozik és él Hencidán, úgy emlékezett: nagyon sok minden változott az évek alatt. Akkor még mindenkinek volt munkája a településen, sok embert foglalkoztatott a TSZ, működött a vadgazdaság és itt volt egy háziipari szövetkezet lerakata, így férfiak és nők egyaránt tudtak munkát vállalni. A rendszerváltás előtt aztán megkezdődött ezeknek a felszámolása, később pedig teljesen megszűntek. „A TSZ még működik, de csak 30-40 embert foglalkoztatnak” – mondta.

Fotógalériánkhoz kattintson a képre!
©

Bagdi Erzsébet igazgató és a tantestület hét év munkájával rendezte a sorokat az iskolában: „elértük, hogy ha probléma van a gyerekkel és behívjuk a szülőt, akkor le tudunk ülni beszélni, sőt olyanok is akadnak, akik önként fordulnak segítségért hozzánk” – büszkélkedett a volt igazgató. A helyiek kétségbeesésüknek adtak hangot az igazgató leváltásával kapcsolatban. Többen úgy vélik, politikai okai vannak az új igazgató kinevezésének, ugyanis – ahogy az egyik lakó fogalmazott – „a helyi Jobbik a saját embereit akarja beültetni vezető pozíciókba”.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kiss Ádám Itthon

„Gyerekvédelmisnek radikális vagyok, jobbikosnak meg cigányimádó”

Rózsadombi önkéntes srácokkal táboroztat gyerekotthonos és romatelepi gyerekeket, nem szereti a fotelrasszistákat, a szalonszociológusokat és a díszcigányokat, a büntethetőség 12 évre csökkentése helyett inkább a gyerekvédelmet erősítené Tóth „Hope” Ákos gyerekvédelmi szakember. Az Age of Hope gyermekvédelmi alapítvány vezetője beszélt a hvg.hu-nak a gyerekprostitúcióról, a bébiszitternek álló intézeti nevelőkről, és arról is, hogyan segíti a gördeszkázás és facebookozás a gyerekvédelmi munkát.

Elnézést kért az amerikai hadsereg, amiért azzal viccelődtek, hogy lebombázzák az ufóhívőket

Elnézést kért az amerikai hadsereg, amiért azzal viccelődtek, hogy lebombázzák az ufóhívőket

Csak belevillantanak a szembe, és 10 évvel előre megmondják, ha cukorbeteg lesz

Csak belevillantanak a szembe, és 10 évvel előre megmondják, ha cukorbeteg lesz

Muszbek Mihály: Dönteni kell! Eredményes klubfutball vagy utánpótlásnevelés?

Muszbek Mihály: Dönteni kell! Eredményes klubfutball vagy utánpótlásnevelés?

Nem tűnt el az eltűntnek nevezett súlyemelő, egyszerűen nem ment a vb-re

Nem tűnt el az eltűntnek nevezett súlyemelő, egyszerűen nem ment a vb-re

Levizsgáztatják a kínai állami média 10 ezer dolgozóját a pártelnök ideológiájából

Levizsgáztatják a kínai állami média 10 ezer dolgozóját a pártelnök ideológiájából

Az idős asszony kent egy zsíros kenyeret a betörőnek

Az idős asszony kent egy zsíros kenyeret a betörőnek