Pert vesztettek magyar holokausztáldozatok szerdán az Egyesült Államokban azzal kapcsolatban, hogy perelhetik-e valamely amerikai bíróságon az OTP és az MKB bankot – jelentette a Bloomberg hírügynökség. A MÁV és a Nemzeti Bank ellen pedig „pergátló kifogások” merülhetnek fel – tudtuk meg Nagy Pétertől, a magyar bankokat képviselő ügyvédcsapat vezetőjétől. A két magánbankkal szemben, a chicagói törvényszék határozata alapján az amerikai bíróságoknak nincs hatásköre, a MÁV- és az MNB-ügyben pedig csak abban az esetben intézkedhet külföldi bíróság, ha bebizonyosodott, hogy a felperesek Magyarországon nem kapnak jogsegélyt.

A felperesek nem tudtak róla

Az amerikai bíróságon  2010-ben perelte be a Magyar Államvasutakat úgynevezett „class action” eljárással 95, az Egyesült Államokban, Izraelben, Nagy-Britanniában, Brazíliában és Magyarországon élő túlélő, vagy az áldozatok leszármazottai. A felperesek 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik. Előbbi a holokauszt áldozataitól eltulajdonított vagyon mai áron számolt értéke, utóbbi pedig büntető jellegű jóvátétel, amiért a MÁV "gyalázatos és buzgó módon részt vett a népirtásban". Nem sokkal később – ugyanennek az ügyvédi irodának a segítségével – pert jelentettek be magyar bankok, a Nemzeti Bank, az OTP, az Erste Bank és az MKB ellen, melyektől  1944-ben elrabolt zsidó vagyonokat, bankbetéteket követeltek vissza.

Ahogy arról a hvg.hu korábban már írt, a kereset hagy némi kívánnivalót maga után. Egyes felperesként feltüntetett személyek például nem is tudtak róla, hogy ők bárkit is perelnének, mások azt mondták, „mindent az ügyvédek intéznek”. A MÁV elleni 16 oldalas beadványt történészek „megalapozatlannak, felületesnek” nevezték, amely „hemzseg a történelmi tévedésektől”. Egy megnyert per esetén az ügy igazi győztesei az ügyvédek lennének: a megállapodás szerint az ügyvédek a visszaperelt összeg 20-30 százaléká tennék zsebre „eredménydíj” formájában, míg a maradék pénzen a 95 túlélő osztozna.

"Az államot terheli a felelősség"

„Egy jogászi fércmunka a MÁV és a bankok ellen benyújtott kereset” – fogalmazott a magyar vállalatokat védő ügyvédi csapat vezetője. „Eleve rossz alperest akarnak perelni, ugyanis mindkét cég egy működő államban tevékenykedett (bár az nem volt jogállam), nem önállóan cselekedtek, hanem egy jogszabályt hajtottak végre. A felelősség így a magyar államot terheli, amelyet Magyarország a párizsi békeszerződés aláírásával el is ismert.” A békeszerződésben szerepel, hogy a zsidók kártalanítását az államnak kell magára vállalnia, szerződés aláírójaként Magyarország ígéretet tesz az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatására. Abból a pénzből, amit már nem volt kinek visszafizetni, mivel a tulajdonos nem élte túl az üldöztetést, a békeszerződés értelmében az állam egy, a megmaradt zsidóság javát szolgáló alapot kellett, hogy felállítson. Ez lett volna a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK), amely bár 1945 után hivatalosan megalakult, valójában 90-es évekig nem végzett érdemi munkát és egyéni kárpótlásokra is csak a rendszerváltás után került sor. A chicagói per kezdeményezői ezzel szemben nemcsak az egyéni kárpótlásokra tartanak igényt, hanem a már elhunyt áldozatok vagyonára is, amely a békeszerződés értelmében a MAZSÖK-nek járna.

A párizsi békének is ellentmond a bankok elleni kereset

Nagy Péter szerint a kereset így a párizsi békének is ellentmond, mivel az az államot jelöli meg, mint felelősségre vonható, kártérítésre kötelezhető entitást. Nagy szerint emellett a MÁV ugyan felelősségre vonható a dolgozók fosztogatása miatt, azok legfeljebb lopást követtek el, amely nagyjából 1960 táján elévült. Az 1944-ben eltulajdonított zsidó vagyon nagy része a háború végéig kikerült a magyar állam kezéből: a lefoglalt vagyontárgyak jelentős részét a háború alatt, főként Budapest ostromakor ellopták, más értékeket pedig az úgynevezett aranyvonattal nyugatra menekítettek. Itt a vonatot amerikai katonák fosztogatták, amelyek miatt az USA később kárpótolta az áldozatokat. A szovjet megszállás idején az orosz katonáknak parancsba adták, hogy törjék fel egyes bankok trezorjait és az ott talált értékeket szállítsák a Szovjetunióba, így sok, korábban zsidók tulajdonában álló értéket is elraboltak.

Az ügyvédek járnak jól

„A perek egyetlen célja, hogy minél többet kelljen a védelemre költeniük az alpereseknek, hogy egy kedvező peren kívüli megegyezést lehessen tőlük kicsikarni.” – mondta Nagy. „A hasonló perekre mára egész iparág épült az Egyesült Államokban, az alperesek szinte mindig nagyvállalatok, mint például a 2000-es évek elején beperelt dohánygyárak. Ilyenkor az ügyvédek kihasználják, hogy Amerikában nem a vesztes félnek kell állnia a perköltségeket, és hogy a cégeknek jobban megéri, ha minél gyorsabban megegyeznek a felperessel, és a kért összeg töredékét fizetik ki, mint ha évekig fizetnék a védelem költségeit.”

Az ügyvéd szerint ha a fennmaradó két pert lefolytatná az amerikai vagy a magyar bíróság, biztos, hogy a felperesek vereségével zárulna, mégis valószínűbb, hogy egy peren kívüli megegyezés történik majd. „Az ügyvédi órabérek Amerikában igen magasak, ezzel szemben a felpereseket képviselő és mozgató ügyvédek 'ingyen' dolgoznak a peren kívüli megegyezés és a jövőbeni eredménydíj reményében.”