Lemondott a jövő nemzedékekért felelős ombudsmanhelyettes

Fülöp SándorMTI / Kollányi PéterA lemondás indokolása szerint szerepel ugyan az Alaptörvényben a jövő nemzedékek érdekeinek védelme, illetve az, hogy a védelmet a helyettes alapjogi biztosnak kell ellátnia, ám ezt semmilyen alsóbb szintű jogszabály nem hajtotta végre. Ugyancsak részletesen szabályozza az Alaptörvény az egészséges környezethez való jogot, annak alapjogi védelme azonban a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodájáak felszámolását követően szintén ellehetetlenült - áll a közleményben.Fülöp Sándor azt írta: az Alkotmánybíróság korábban többször kimondta az egészséges környezethez való joggal kapcsolatban a visszalépés tilalmát, tehát az intézményes védelem szintjének ezen csökkentése alkotmányellenes.Az ombudsmanhelyettes hozzátette: a lemondásával rá szeretné irányítani a nyilvánosság és a döntéshozók figyelmét arra, hogy a nehéz gazdasági és társadalmi helyzetben a környezetvédelem rendre háttérbe szorul. Önálló, a környezet védelmére szakosodott intézményekre van szükség ahhoz, hogy megtalálják a szembenálló érdekek között azokat a kompromisszumokat, amelyek még a jövő nemzedékek számára is elfogadhatók lesznek - írta.Fülöp Sándor szerint a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa korábbi feladatainak egy részét a jelenlegi alapjogi biztosi hivatal átvette, Szabó Máté több átfogó vizsgálatában igyekszik környezetvédelmi szempontokat is figyelembe venni. Ezzel együtt az új hivatalban a létszámát tekintve mintegy tizedére csökkent, megváltozott összetételű szakértői gárda semmiképpen sem tudja a 2008 és 2012 közötti szinten ellátni az egészséges környezethez való jog védelmét.Magyarországon az Országgyűlés 1993 nyarán fogadta el az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, az ombudsmanról szóló törvényt, mely szerint a biztos feladata, hogy "az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen". Az első ombudsmant 1995-ben a köztársasági elnök jelölése alapján az Országgyűlés választotta meg kétharmados többséggel, hatéves időtartamra, csakúgy mint az országgyűlési biztos általános helyettesét, az adatvédelmi biztost, és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosát.Az általános helyettesi poszt az Országgyűlés döntése alapján 2007 nyarán megszűnt, és az év őszén létrehozták a jövő nemzedékek ombudsmanjának tisztségét. Az új országgyűlési biztos feladata az volt, hogy ellenőrizze a környezet és a természet állapotának fenntarthatóságát, javítását szolgáló jogszabályok érvényesülését. Fülöp Sándort, az első magyar "zöldombudsmant" Sólyom László köztárssági elnök jelölése nyomán 2008 májusában választotta meg a parlament kétharmados többsége hat évre.Az ombudsmani rendszer átalakítása során 2011 júniusában Fülöp Sándor egy országgyűlési képviselőknek címzett levélben arról írt, hogy ellentétes a 2011 áprilisában kihirdetett új alkotmánnyal az ombudsmanról szóló törvényjavaslat, ugyanis az "nemhogy erősítené a jövő nemzedékek érdekei és az egészséges környezet védelmét az alaptörvénynek megfelelően, hanem kifejezetten sérti az abban foglaltakat." Fülöp Sándor akkor úgy vélte: a törvényjavaslat a környezetvédelmi ombudsmant az alapvető jogok biztosának "súlytalan és eszköztelen helyettesévé tenné".Az idén január elsejétől létrejövő egyombudsmanos rendszerben az adatvédelmi és információszabadsággal kapcsolatos kérdések egy új hivatalhoz, a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához kerültek, két korábbi ombudsman, a kisebbségi területet felügyelő Kállai Ernő és Fülöp Sándor pedig az Alapvető Jogok Biztosának hivatalában helyettesi posztot tölt be.