Azt hiszem, a bírák megnyugvással fogadták Navracsics Tibor javaslatát, ugyanis már az Alaptörvény tavalyi vitájában is azt mondtuk, hogy a 65 éves korhatár elfogadható a számunkra – mondta a hvg.hu-nak Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) elnöke. A közigazgatási és igazságügyi miniszter péntek este nyújtotta be a parlamentnek azt a javaslatot, ami az Alkotmánybíróság által is alaptörvény ellenesnek minősített eredeti jogszabályt módosítja.

Mint ismert, a kormány „költségvetési okokra” hivatkozva szeretett volna minden 62 évesnél idősebb bírót nyugdíjba küldeni, a lépést azonban sokan úgy értelmezték, hogy a kabinet „tisztogatásba kezdett” az idősebb bírók között.

Az Alkotmánybíróság végül visszamenőlegesen megsemmisítette a nyári szünet előtti utolsó ülésén a jogszabályt, a kormánytöbbség ugyanis nem egy úgynevezett sarkalatos törvényben, hanem alacsonyabb szintű jogszabályban döntött a nyugdíjkorhatárról. Ezek után csak idő kérdése volt, hogy mikor születik meg az alternatív javaslat.

Még mindig diszkriminatív?

A Magyarország Alaptörvényének második módosítása" című tervezet szerint "a bíró szolgálati jogviszonyát a hatvanötödik életévének betöltésével kell felmentéssel megszüntetni". A javaslat kitér arra is, hogy bírósági, illetve bírósági igazgatási vezetői tisztséget 62. életévét betöltött bíró nem láthat el. Mindez a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökére nem vonatkozik. Az Alaptörvény módosítását célzó javaslat külön kitér arra, hogy nem lehet bíró, vagy ügyész, aki nyugdíjat kap.

Sokan újra felvehetik a talárt

Fazekas István

Makai Lajos szerint ugyanakkor továbbra sem értik, hogy egy 62 évesnél idősebb bíró miért nem lehet tanácselnök, amikor az nem igazgatási jellegű vezetői poszt. „Halkan jegyzem meg, nem vagyok biztos benne, hogy ez nem ütközik a diszkrimináció tilalmával” – mondta a MABIE elnöke lapunknak. Makai Lajos szerint ráadásul a most előállt helyzet számos kérdést felvet. Nem tudjuk, mi lesz azokkal a bírókkal, akiknek november 1-től él a felmentése? Áder János most majd visszavonja saját határozatait? Vagy ezek érvényüket vesztették? Mi lesz a most futó munkaügyi perekkel, hiszen ezek okafogyottá válnak” – mondta a MABIE vezetője, aki szerint sajnálatos, hogy az idős bírók nyugdíj kiegészítéséről szóló javaslatukra máig nem reagált a kormányzat.

Mi lesz a perekkel?

Schmitt Pál, majd lemondása után Áder János köztársasági elnök összesen 194 bíró nyugdíjazását írta alá, július, illetve november 1-i hatállyal. A nyugdíjazás miatt több bíró munkaügyi bírósághoz fordult, és néhány hete meg is születtek az első ítéletek a Zala Megyei Bíróságon – három bírót felmentését megsemmisítették első fokon. Lövétei István alkotmányjogász szerint Handó Tündének nem kellene megvárnia a további ítéleteket, hanem egyszerűen ismét állományba venni az érintettek közül azokat, akik ezt szeretnék. Lövéte István is úgy vélekedett a hvg.hu-nak, hogy az új törvény elfogadásával furcsa helyzet keletkezhet az elnöki felmentések körül.

Az alkotmányjogász szerint egyébként „korrekt megoldásnak tűnik” Navracsics Tibor javaslata, mert Magyarországon 65 év az általános nyugdíjkorhatár jelenleg, ugyanakkor Makai Lajoshoz hasonlóan ő sem érti, miért nem lehet tanácselnök egy 62 évet betöltött bíró. „Egy bírói tanácsot vezetni a szakmai, ítélkezési tekintély, tapasztalat elismerése. Ha 62 éves kora után is dolgozhat egy bíró, miért gondoljuk, hogy erre a posztra szakmailag alkalmatlanná válik egyszer csak? Nagyon visszás helyzeteket eredményezhet, ha egy ilyen bírónak 62 éves kora után le kell mondania a címéről, majd adott esetben saját helyettese lesz a tanácselnök” - mondta.

A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését vizsgálják nemzetközi fórumok is. Az uniós Európai Bizottság a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A bíróság a brüsszeli bizottság kérésének megfelelően gyorsított eljárásban már szeptemberben tárgyalja az ügyet. Kérdés, ezekkel most mi lesz.