A nyírbátori őrzött szálláson rosszabb a helyzet, mint a börtönökben - közölte Szabó Máté hivatala kedden. A helyszíni vizsgálaton egyebek mellett végletekig leromlott épületeket találtak, a biztosi hivatal bántalmazott fogvatartottakról, és az emberi méltóság folyamatos megsértéséről is beszámolt.
A közlemény emlékeztetett arra, hogy a szálláson a rendőrség elsősorban az Európán kívüli országokból származó, illegális határátlépést elkövető, egyedülálló férfiakat tart őrizetben, legfeljebb 12 hónapig.
Közölték, a biztos munkatársai a helyszíni bejárás két napja alatt a 207 külföldi közül 62-vel, valamint az őrszemélyzet tagjaival beszéltek. Általános benyomásaik szerint az "A" épületben elszállásolt külföldiek gyakorlatilag börtönviszonyok, míg a másik, a "B" épületben élők még annál is rosszabb körülmények között élnek. Ez az épület - fűzte hozzá - a jelenlegi viszonyok között alkalmatlan fogva tartásra.
Kitértek arra is, hogy az őrzött szállás személyzetének döntő többsége semmilyen idegen nyelven sem beszél, így a fogvatartottak többnyire gesztusokkal kommunikálnak.
A szálláson élők szóbeli szidalmazása az őrzési rutin részének tekinthető, és a tettleges bántalmazás sem ritka - írták. Közölték, a házirend még azt is tiltja, hogy kenyeret vigyenek a zárkába, az őrök pedig a tilalom betartását úgy is ellenőrzik, hogy a fogvatartottak szájába is belenéznek, ami megalázó bánásmódot jelent.
"A szállás vezetése a 'B' épületben elhelyezett 82 külföldinek még azt is megtiltotta, hogy az éjszakai órákban kinyissák a cellák ablakait, (...) az illemhelyre éjjel csak akkor tudnak kijutni, ha az őrszemélyzet kiengedi őket, (...) ha a fogvatartottak már nem képesek (ezt) kivárni, a cellákban, a társaik jelenlétében (...) műanyag palackokba kénytelenek elvégezni a dolgukat" - írták.
Jelezték azt is, hogy a több mint kétszáz fogvatartott számára mindössze három nyilvános telefon áll rendelkezésre, ami szintén konfliktusok forrása. A biztosi hivatal beszámolt arról is, hogy a szálláson egy úgynevezett "biztonsági elkülönítő" helyiség található, ami gyakorlatilag magánzárkaként működik, így az alkalmazása szerintük emberi jogi szempontból különösen aggályos.
Közölték, az alapvető jogok biztosa a külföldiek bántalmazásával kapcsolatos problémák további vizsgálata érdekében a legfőbb ügyész, a többi probléma rendezése ügyében a belügyminiszter és az országos rendőr-főkapitány intézkedéseit kezdeményezte.
