A korrupciót nemcsak felderíteni, meghatározni sem egyszerű – mondta Polt Péter a napilapnak arra a kérdésére válaszolva, hogy az egy éve felállított, nagy létszámú, önálló korrupció elleni osztály mostanáig nem sok ügyet tárt fel. A főügyész szerint azok az esetek a legegyszerűbbek, amikor egy hivatali személyt kenőpénz miatt kapnak el, de mint mondta, „a tavasszal kirobbant, vezető beosztású rendőröket érintő korrupciós ügy is azt mutatja: ezek az ügyek sem könnyen megítélhetők”.
A maguk részéről lezárták
Arra a kérdésre, hogy „Gripen-ügy nálunk miért nem ügy” (melynek szálai még az első Orbán-kormány idejére nyúlnak vissza, és melyben több országban már nyomozás folyik – a szerk), azt válaszolta, mind az osztrák, mind a svéd legfőbb ügyészt megkereste az ügyben, de azt jelezték, „nincs olyan információ, ami magyarországi korrupcióra utalna”, ezért nem indított eljárást. A Mol-ügyről beszélve – melyben a volt horvát miniszterelnököt börtönbüntetésre ítélték Zágrábban –, azt mondta, nemzetbiztonsági okból nem adták ki Hernádi Zsoltot (akit kenőpénz kifizetésével gyanúsítottak Horvátországban), viszont feljelentésként értékelték a horvát megkeresést, és nyomozást rendeltek el. „Lefoglaltunk és bekértünk számos dokumentumot, tanúkat hallgattunk ki” – mondta Polt, aki szerint az ügyet magyar részről „megnyugtatóan” zárták le.
Polt Péter
MTI / Kovács Attila
Polt arról is beszélt, hogy a közbeszerzéseknél is jelen lévő korrupció elleni harcot segítené, ha a pályázatok vesztesei „nem állnak be a sorba és végzik el aprópénzért a munkát”, hanem jelezzék időben a hatóságoknak, mi történt. Polt azt mondta, az ügyészség új hozzáállással kezeli ezeket az ügyeket, azaz „a vizsgálatnak azzal kell kezdődnie, hogy tisztázza, miért úgy írták ki a pályázatot, ahogy, és azzal kell zárulnia, hogy – amennyiben volt visszaosztás – kimutassa, ki mennyi kenőpénzt kapott”.
Arra a kérdésre, igaznak véli-e, hogy mára a büntető-igazságszolgáltatás mára részben a politikai marketing eszközévé vált. a főügyész azt válaszolta, látja, „mi zajlik” körülöttük. „Attól, még hogy valaki sanda szándékkal tesz feljelentést, akár igaza is lehet. Nekünk az a dolgunk, hogy kiderítsük, volt-e törvénysértés, vagy sem. A többiről lehet magánvéleménye a legfőbb ügyésznek, az eljáró nyomozóknak, ha törvényesen akarnak eljárni az adott ügyben, azt megtartják maguknak”. Ugyanakkor szerinte a dolog visszaüthet a politikai szereplőkre, mert ha valaki túl sok megalapozatlan feljelentést tesz, arról előbb-utóbb azt fogják gondolni, hogy félrevezette a hatóságokat.
