„Mindenki döbbenten nézett, amikor a kórus rákezdett a zsidózásra, de az izraeli vendégek nem mozdultak, valószínűleg ezért gondolhatta az MLSZ vezetése, hogy meg lehet úszni ezt a dolgot nagyobb botrány nélkül” – idézte fel a tavaly augusztus 15-i Magyarország-Izrael barátságos focimeccset a Puskás-stadion dísztribünjének egyik vendége.

A mérkőzésen a magyar szurkolók egy csoportja már az izraeli himnusz alatt fütyült, pfujolt, hátat fordított, majd még a gólöröm közben is „Mocskos zsidók!” rigmust skandáltak. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) kedden meghozott határozatával ezért 40 ezer svájci frankra büntette a magyar szövetséget, a következő, Románia elleni mérkőzést pedig zárt kapuk mögött kell megrendezni. Bár a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elismeri a büntetés jogosságát, annak súlyossága miatt fellebbez.

A FIFA keddi közleménye hangsúlyozta, hogy a fegyelmi szabályzat szerint a hazai szövetség a felelős a nézők magatartásáért. A bolgár szövetség kedden hasonló büntetést kapott (35 ezer svájci frank, illetve egy zártkapus hazai meccs), amiért a bolgár szurkolók tavaly októberben huhogással reagáltak a dán válogatott színes bőrű játékosának minden labdaérintésére. A bolgárok büntetése azért lehet egy kicsivel enyhébb, mert ott legalább figyelmeztették a szurkolókat, hogy fejezzék be a huhogást.

Szurkolók a magyar-izraeli barátságos meccsen - illusztráció

AFP / Kisbenedek Attila

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szabályai szerint egyetlen megoldás van a hasonló esetekre: félbe kell szakítani a mérkőzést, és figyelmeztetni a nézőket, ha pedig nem fejezik be, akár le is lehet fújni a meccset. Mivel azonban egy nemzetközi meccsen a játékvezetők nem feltétlenül értik, mi történik körülöttük, a rendezőkön múlik, hogy tájékoztatják-e őket. Így Budapesten is az lett volna az utólag is védhető megoldás, ha a főrendező szól a negyedik játékvezetőnek arról, hogy mi történik.

Az MLSZ azonban sem a meccs alatt, sem közvetlenül utána nem reagált, inkább hallgatással igyekezett megúszni az incidenst (amiről először a hvg.hu egyik munkatársának blogja számolt be, az MTI hírei közt ellenben először augusztus 20-án bukkantak fel a meccsen történtek, akkor is csak izraeli lapok szemléjeként). Még a Kormányszóvivői Iroda is hamarabb adott ki közleményt, mint hogy az MLSZ hivatalosan foglalkozott volna a történtekkel.

Az MLSZ elnöksége csak augusztus 23-án, nyolc nappal a mérkőzés után vette napirendre a kérdést. A testület elfogadhatatlannak minősítette és elítélte, hogy „a mérkőzés alatt a magyar nézők egy csoportja az ellenfél játékosait és Izrael államát sértő, antiszemita viselkedéssel hívta fel magára a figyelmet”. Csányi Sándor levélben kért elnézést az izraeli szövetség első emberétől, akit az elnökség intézkedéséről is tájékoztatott.

Szurkolói magatartás a himnuszok alatt:

Az MLSZ döntése szerint „rendőrségi és sportfegyelmi eljárásokat” indítottak „az elkövetők azonosítása és felelősségre vonása érdekében”, de ezek eredményéről nem véletlenül nincs hír. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs igazgatója az elnökségi ülés napján közölte, hogy nem valósult meg bűncselekmény vagy szabálysértés, a meccsen történt atrocitás „erkölcsi és nem jogi kategória”.

Bár 2011 óta a sporttörvény módosításával a rendezőknek elvileg joga lenne kitiltani a pályákról az ismert bajkeverőket és hangadó rasszistákat, ennek betartatása egyelőre technikai akadályokba ütközik. Az MLSZ elnöksége is azt közölte tavaly augusztusi ülése után, hogy a stadionbiztonsági projekt befejezésétől várja az áttörést a sportszerű szurkolás megvalósulása felé. Ez a program azonban komoly csúszásban van.

A stadionbiztonsági program eredeti célkitűzése az volt, hogy tavaly július 1-ig 16 stadionban kiépüljön az a biztonsági rendszer, amivel ki lehet szűrni a nemkívánatos személyeket. A sporttörvény módosítása alapján az úgynevezett kiemelt biztonsági kockázatú focimeccsek esetében (egy Fradi-Újpest például ennek számít) 2012. július 1-től kötelező lett volna a szurkolói kártyák és a névre szóló jegyek használata, és a nézők adatait is egybe kellene vetni az úgynevezett sportrendészeti nyilvántartás adataival.

A rendszer kiépítése azonban annak ellenére lassan halad, hogy a parlament a 2011-es költségvetésben 960 millió forintot biztosított az első ütemre. Mivel az első hat stadionra a szerződést csak tavaly júniusban írták alá a szerződést, a fideszes Kovács Péter javaslatára módosították a törvényt, és 2013. július 1-re halasztották a biztonsági rendszerre vonatkozó paragrafus hatálybalépését. A törvénymódosítás indoklása ugyanakkor olyan projektekre hivatkozik (új debreceni, ferencvárosi és nemzeti stadion) amelyek idén nyárra sem készülnek el.

Kérdéses ugyanakkor, hogy a klubcsapatok vezetői mennyire lesznek készek alkalmazni a törvényt, és kitiltani azokat, akik egyébként a leghűségesebb szurkolóik. Szinte biztos, hogy ez komoly tiltakozást váltana ki a szervezett szurkolói csoportok körében. Egy vidéki NBI-es csapat például néhány éve kitiltott egy embert a stadionból, mire a helyi ultrák fenyegetésekkel igyekeztek rávenni a tulajdonost a döntés visszavonására, pedig a kitiltott szurkoló nem rasszista rigmusokat kiabált, hanem sörösüveget dobott a pályára.