Kormányzati döntést ír elő egy határozat minden egyes ügyben, amikor egy közalkalmazott a nyugdíj mellett tovább szeretne dolgozni. A rendelkezés ezer sebből vérzik, ráadásul a várt megtakarításnál sokkal súlyosabb károkat okoz.
Új, sajátos jogintézményt alkotott a két ünnep között a kormány, a kötelező véleményt. A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitika elveiről szóló kormányhatározat formailag csak a miniszterek számára szab feladatokat, ám valójában statáriális módon avatkozik bele több ezer közalkalmazott életébe. Minden olyan munkavállaló ügyében, aki betöltötte a 62. életévét, ám szeretne tovább dolgozni, ki kell kérni a kormány véleményét, és azt kötelező figyelembe venni. Az éjszakai műszakba bejáró Marika nővér esetében is, aki talán még fel sem fogta, hogy a december 29-én közzétett, másnap, még a szilveszteri vigalom előtt életbe lépett új szabállyal milyen megtiszteltetés érte. Hamarosan a legfelsőbb körökben mondanak véleményt arról, hogy továbbra is viheti-e az ágytálat, cserélheti-e a lepedőt, vagy otthon a helye, várhatja a nyugdíjat hozó postást.
A kormányhatározat nem jogszabály – minősítette a fejleményt a HVG-nek Tordai Csaba alkotmányjogász, hozzátéve, az abban foglalt feladatok csak a kormány szervezetén belül kötelező erejűek. A radikális megoldásnak van előzménye: 2009 júliusában a Bajnai-kormány is határozatban osztott feladatot a minisztereknek az akkor bejelentett közszolgálati létszámstop végrehajtásában. Az üres álláshelyek betöltésének tilalma alól akkor is volt felmentés, arról az illetékes miniszter határozott. Ezzel szemben az Orbán-kormány az egyedi felmentésekről szóló döntéseket lényegében a saját hatáskörébe utalta, ráadásul az egészségügyi és a közoktatási rendszer nagy részét már államosította. „Jogalkotási abszurd a kötelező vélemény” – summázta Tordai, aki szerint az előírás az érintett nyugdíjas közszolgákat eleve visszatarthatja attól, hogy megpróbáljanak tovább dolgozni.
Az egészségügy kivétel lehet – bizakodott októberben Szócska Miklós államtitkár, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a fizetés vagy nyugdíj programot meghirdette, 30 milliárd forintos megtakarítást várva tőle. Annál nagyobb volt a felzúdulás, amikor december közepén az Országgyűlés a közalkalmazottak kettős jövedelmének tilalmát megszavazva nem kímélte a krónikus munkaerőhiánnyal küszködő ágazatot. Másnap az Idősügyi Tanács ülésén Orbán Viktor kormányfő azt ígérte, hogy azokon a területeken az orvosok egyedi engedéllyel tovább dolgozhatnak, ahol utánpótlásgondok vannak, és bár ők sem kaphatnak majd két forrásból jövedelmet, keresetüket úgy kell felemelni, hogy az kompenzálja a kiesett nyugdíjat. Tíz nappal később már azzal szembesült az egészségügy, hogy csupán az egyetemi oktatók, kutatók – ilyen státusban dolgozik a klinikákon az orvosok körülbelül 90 százaléka – ússzák meg a kényszernyugdíjazást. A többieknek, amennyiben továbbra is dolgozni szeretnének, 15 napon belül kérvényt kell írniuk munkáltatójuknak, amelyet az a minisztériumba továbbít, ahonnan pedig a kormány asztalára kerül.
Jellemző a tisztán fiskális indíttatású döntésre, hogy az egészségügyi államtitkárságot ismét kihagyták az előkészítésből. Ezt támasztja alá, hogy a pontos és részletes adatokat firtató HVG-kérdésre, hogy milyen szakmákban, milyen területi megoszlásban hány munkavállaló töltötte be a nyugdíjkorhatárt, az egészségügyi államtitkárság nem válaszolt. Az összevont adatok szerint a 62 év feletti korosztályból nagyjából nyolcezer orvos és 2,5 ezer szakdolgozó aktív, ebben azonban benne vannak a háziorvosok is. Rájuk, mivel többnyire vállalkozók, kis részük pedig önkormányzati alkalmazott, nem vonatkozik a kényszernyugdíj. Azokat sem érinti a kiűzetés, akik szerződéssel dolgoznak a tavaly államosított kórházakban, rendelőkben. De az biztosra vehető, hogy a törvény és a kormányrendelet több ezer dolgozót érint, aminek katasztrofális következményei lehetnek. A térségi vezető szerepet betöltő győri kórházban 32 orvos és 65 nővér nyugdíjaskorú – derült ki a főigazgató rádióinterjújából. Az 1500 főt foglalkoztató fővárosi Szent János Kórházban a HVG információja szerint körülbelül 110-en töltötték be a nyugdíjkorhatárt, jelentős részük orvos. A tüdőgondozó, a gyereksebészet, a szakrendelő, a patológia, a gyermekszakrendelő becsukhat, ha az idősebb doktorokat el kell küldeni. Van olyan országos intézmény, ahol a három radiológus közül kettő is túlkoros, és olyan megyei kórház, ahol a hat onkológusból négy.
A valóságtól elszakadt, unortodox gondolatmenet szerint az idősebbek hazazavarása jót tesz a munkaerőpiacnak, csökkenti a fiatal munkanélküliek számát. Csakhogy az egészségügy jó néhány szakmájában egyszerűen nincs utánpótlás. „Van olyan gyermekorvosunk, aki hosszú évek óta könyörög, hogy találjuk meg az utódját, mert ő nyugdíjba menne. Eddig még nem sikerült” – mondott példát a nehézségekre Kázmér Tibor, a Szent János Kórház főigazgatója. A fiatalok helyzetbe hozásának ellentmond a kormányhatározat ötödik passzusa, amely szerint a nyugdíjba zavartak helye semmi módon nem tölthető be: a megürült állásokba nem lehet közalkalmazottat felvenni, és vállalkozói szerződés sem köthető a feladat ellátására. Ebből az következik, hogy néhány hónapon belül nem csupán kórházi osztályok vagy rendelők szűnhetnek meg, hanem teljes intézmények. Például a kórházakban általában egyetlen infektológus orvos dolgozik, jellemzően nem a legifjabb generációból. Ha mennie kell, állása betölthetetlen marad, márpedig infektológus nélkül a kórház működési engedélyét vissza kell vonni.
A szakmai-működési minimumfeltételek tavaly óta hatályosak, betartásukat azonban eddig praktikus okokból nem ellenőrizték. Ha márciusban ez megkezdődik, azok az osztályok simán elvérezhetnek, ahol a kényszernyugdíjazás miatt akár egyetlen fővel is csökken az orvosok vagy az ápolók létszáma. Sok érintett arra tippel, hogy a nemzetgazdasági tárca így akarja csökkenteni a kórházak számát, amit az egészségügyi államtitkárság sem az államosítással, sem a térségi betegirányítás rendszerével nem tudott megoldani. Jól értesültek szerint annak, aki maradni akar, minél előbb meg kell írnia a kérvényt, mert szigorú kvótarendszer van, amit a kormány nem hirdetett meg nyilvánosan, viszont nem is akar átlépni.
Az állami szférában dolgozók, a közszolgálati jogviszonyban állók, valamint a bírák, az ügyészek és a fegyveres testületek tagjai sem kaphatnak ez év közepétől egyidejűleg nyugdíjat és fizetést – mondta ki a 2013-as költségvetést megalapozó törvényekhez benyújtott és elfogadott módosító indítvány. A „nyugdíj-politikai elvek” értelmében január 31-éig kell intézkedniük a minisztereknek azok munkaviszonyának megszüntetéséről, akik a hozzájuk tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak, és betöltötték a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt, továbbá megszerezték az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Az igazságügyben ez a tavalyi, közkeletű vélemény szerint politikai indíttatású bírói és ügyészi kényszernyugdíjazás után már nem okoz újabb nagy földindulást. Manapság elsősorban igazságügyi alkalmazottak dolgoznak a bíróságokon, nyugellátásuk folyósítása mellett. A Kúrián, az ítélőtáblákon és a törvényszékeken összesen 30 bírósági titkárt, 1 bírósági fogalmazót, 130 bírósági tisztviselőt, 29 írnokot és 132 fizikai alkalmazottat érintenek az új szabályok. Az ügyészségeken 162 ügyészségi alkalmazott, közülük 21 vezető kényszerül választani, mert pillanatnyilag öregségi nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásban, valamint szolgálati járandóságban is részesül.
„A populista intézkedés megint a működés rovására megy” – summázta véleményét a HVG-nek Fehér József, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke. Szakszervezeti becslések szerint a közigazgatásban 8-10 ezren kaphatnak bért és nyugdíjat is, ők javarészt speciális tudású szakemberek, amilyen például a főépítész vagy a rendvédelemben az igazságügyi szakértő. Esetükben nincs akkora különbség a nyugdíj és a nettó fizetés mértéke között, hogy érdemes lenne tovább dolgozniuk, ezért többségük nyilvánvalóan a nyugdíjazást választja majd. Egy jegyző például 45 évi szolgálati jogviszony után körülbelül 200–230 ezer forint nyugdíjat kaphat, míg a fizetése legfeljebb 280 ezer, e különbségért pedig aligha éri meg munkaviszonyban maradnia. A nyugdíjba vonulások miatt tömegesen megüresedő állásokat pedig a létszámstop miatt nem lehet betölteni.
„Előbb-utóbb ezt is alkotmányellenesnek fogják nyilvánítani, mint az indoklás nélküli felmondásról szóló rendelkezést, csakhogy addig az érintettek többsége elveszíti a munkáját” – fűzte hozzá Fehér. A közszolgálati dolgozók száma mára 630 ezer alá csökkent, a 2010-es kormányváltás idején még nagyjából 660 ezer volt. Legutóbb, tavaly januárban az azóta távozott Gál András Levente közigazgatási államtitkár vezényelt le 6700 fős leépítést. A korábbi tapasztalatok szerint a leépítéseket követő egy-két évben visszaállt a létszám az eredeti szintre, vagyis csak annyi történt, hogy lecserélődtek a dolgozók, az aktuális kormányok kénye-kedve szerint.
„Kollégáim elmondása szerint Győrben van olyan szakközépiskola, amelyik 12 nyugdíjaskorú tanárt foglalkoztat. Hogyan pótolják majd az ő óráikat, ha senkit nem lehet felvenni a helyükre?” – illusztrálta a HVG kérdésére a buktatókat Galló Istvánné, a Pedagógus Szakszervezet elnöke. Márpedig sok intézmény lehet hasonló helyzetben, ahol egyes tárgyakat – főként a szakképzésben és művészeti oktatásban, de gyakran vidéki általános iskolákban is – nyugdíjasok oktatnak.
A közoktatásban már az előző kormányok intézkedései nyomán a töredékére csökkent a nyugdíj után visszafoglalkoztatott tanárok száma. 2005-ben a tanárok 10,5 százaléka volt rész- vagy teljes munkaidős nyugdíjas, 2010-re ez az arány 3 százalékra csökkent. Azt, hogy összességében hány pedagógust érint az új szabályozás, csak becsülni lehet. Számukat 4–6 ezerre teszik, ami a 120 ezres pedagóguslétszámnak megközelítőleg az öt százaléka. Abban viszont mindenki egyetért, hogy a természettudományi tárgyak oktatása lehet a legnagyobb veszélyben. Ha ugyanis ez a szabályozás marad, akkor rövid időn belül elfogynak a fizika- vagy kémiatanárok, hiszen az utóbbi évtizedben alig végeztek diákok e szakokon. Tavaly például kémiatanári szakra – amely csak mesterképzésben indulhatott – az egész országban mindössze egyetlen diák jutott be, de fizikatanárira is csupán hat. Nem tudták elindítani a kémiatanári szakot a vidéki tudományegyetemek sem Pécsett, sem Szegeden, sem Debrecenben. A nyugdíjba kényszerített tanárokat így majd ingázók váltják fel, hiszen az újonnan felállt tankerületeknek joguk lesz a területükön több iskolában ugyanazt a tanárt foglalkoztatni, sőt kivételes esetben más tankerületnek is kölcsönbe adhatják őket.
„Az Emberi Erőforrások Minisztériumával folytatott tárgyalásokon megállapodtunk abban, hogy a közoktatásra nem lesz érvényes a nyugdíjrendelkezés. Ehhez képest villámcsapásként ért minket a kormányhatározat” – mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Miután tavaly nyáron kiderült, hogy a bírók nyugdíjba kényszerítését a kormány kiterjesztené a közszféra más területeire, köztük az oktatásra is, Hoffmann Rózsa államtitkár lobbizásba kezdett, hogy ezt megakadályozza. Csupán félsikert ért el, amennyiben a rendelkezés a felsőoktatásban dolgozókra nem vonatkozik.
GÁTI JÚLIA, G. TÓTH ILDA, RIBA ISTVÁN
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
